HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?beli lehet?ségeinek egy aspektusaELS? FEJEZET: DE LA VERGNE TRIESZTI KONZUL JELENTÉSEA XVIII. századi Magyarország jöv?beli lehet?ségei, így a korszak magyarságképénekszempontjából nézvést is figyelemre méltó A császárn? birtokában lév? adriai Tengerpartleírása… címet visel? 1760 táján született tervezet.[436] Szellemi atyja de la VergneFranciaország trieszti konzulja, aki tulajdonképpen rendszerbe foglalja és összegzi afrancia diplomácia ez irányú hosszabb-rövidebb távú megfontolásait-[437] A tervezetalcíme sokat mondó, hiszen szerz?je diplomata min?ségben a hétéves háború id?szakában,illetve az egyre mélyül? orosz-török ellentétek árnyékában nem véletlen elmélkedik arról,hogy a Francia és a Bécsi Udvar kereskedelmi együttm?ködése következtében hogyanlehetne Angliának igen érzékeny gazdasági és politikai veszteségeket okozni.A de la Vergne jelentés abból indul ki, hogy a császárn? csak az Adria mellékén fekv?tartományainak kihasználásával tehetné igazán jelent?ssé és hatékonnyá adriai-tengerikereskedelmét, végtére is a Bécsi Udvar ez ideig eléggé elhanyagolta a Mediterráneumbelitengerpartjában rejl? gazdasági lehet?ségeit. Márpedig ha ezeket a lehet?ségeket jólkihasználná, úgy rövid id?n belül komoly vetélytársává válna Velencének, s?t id?vel ennek azels?bbségét is megszüntethetné, és fontos szerepet játszhatna a Fölközi-tengerkereskedelmében.A jelentés írója szerint a partvidék közelében fekv? termékeny tartományok révén egyévtized sem kellene ahhoz, hogy a császárn?é legyen a vezet? szerep az adriaikereskedelemben.Magyarország önmagában garancia e terv gyakorlati eredményeinek megvalósulására,hisz e királyság kincsei kimeríthetetlenek, mez?gazdasági adottságai révén pedig Európaegyharmadának élelmiszerszükségletét képes megtermelni.[438]Ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy jelenleg a császárn?Franciaország szövetségese, ez pedig az európai béke egyik legfontosabb el?feltétele.Amennyiben a két ország harmonikus kapcsolata hosszú távon megvalósul, úgygazdaságilag mer?ben új helyzet teremthet? Európában.Maga a Tengerpart Magyarország nélkül nem sokat jelent. A meglév? kiköt?kjelenleg siralmas állapotban vannak. Egyedül Porto Rér?l érdemes komolyan beszélni,hiszen ez a kiköt? a legbiztonságosabb, egyedül a Bora szélvihara jelent komoly veszélyt.VI. Károly alatt megkezdték itt a fejlesztéseket, ám ma létezésér?l szinte alig néhányantudnak Bécsben. Ha tovább folytatták volna a megkezdett munkálatokat, akkor az udvarikörök közömbössége ellenére is megindult volna a kereskedelem fejl?dése, f?leg hakiépült volna a kiköt?t Magyarországgal összeköt? úthálózat.[439]Mégis inkább Triesztre fordítottak nagyobb figyelmet. Ennek két oka van. Egyfel?laz osztrák tartományokat, Stájerországot és Karinthiát akarták meggazdagítani, holottkiviteli kapacitásuk sokkal kisebb, mint Magyarországé. Porto Ré mindkét területet ki
tudta volna szolgálni, de Magyarországtól még a közös kereskedelmi lehet?séget iselvonták. Másfel?l Trieszt fejlesztésével nem sértik a velencei kereskedelem érdekeit. Akét város közelsége révén Velence tisztában van a trieszti kereskedelmi forgalommal,jelen pillanatban részt vehet a kiköt? építésében, így gyakorlatilag ellen?rizni tudja Triesztkereskedelmét és amennyiben veszély jelent számára, úgy hamar tönkre tudja azt tenni. Acsászárn? er?feszítései ellenére Trieszt tíz év óta mind népességét, mind forgalmát illet?enstagnál. Kétmillió forintot dobtak így a tengerbe.[440]Mikor VI. Károly a tengeri kereskedelem fejlesztésére vonatkozó határozataitmeghozta, Fiúménak sok híve volt. Ugyanúgy szabad kiköt?nek nyilvánították, mintTriesztet, de a nagyobb támogatást Triesztnek juttatták pusztán azért, mert Kinsky gróf,volt kereskedelmi miniszter már sok pénzt áldozott rá.Helyesebb lett volna ekkor megállni, mint újabb összegeket fektetni a jöv? nélkülitrieszti kiköt?be. Fiume helyzete valamivel el?nyösebb. De ami érthetetlen az, hogy nemPorto Rét választották.Fiume ugyanúgy alkalmatlan kiköt? létesítésére, mint Trieszt. A tenger sekély, a kiskiköt?, amit építettek állandóan elhomokosodik. Igen hosszú mólót kellene építeni. A hajókjelenleg egy mérföldnyire horgonyozhatnak le. Az öböl jól védett, de komoly kiköt?létesítésére még gondolni is ?rültség lenne.Fiume egyetlen el?nye, hogy jó a vize. Triesztben alig van víz, az is gyatra, a leveg?meg kifejezetten rossz, egészségtelen.[441]Zeng utolsó kiköt? a Tengerparton. Az állandóan változó széljárás miatt veszélyes.Mégis itt van a legnagyobb forgalom, amit a helybeliek bonyolítanak le, idegen hajóugyanis kevés jön. A helybelieknek harminchat nagy hajójuk van. A város fekvéseszörny?, kocsin meg sem lehet közelíteni. A római út nyomvonala megvan ugyan, degyakorlatilag használhatatlan. A császárn? közömbössége ez ország és Horvátország irántcsak politikai okokkal magyarázható, pedig a lakosság bebizonyította, hogy szükségesetén igenis lehet rá számítani, s?t ravaszok, bátrak, és hajlamosak a kalózkodásra is!Csak sóval és dohánnyal kereskednek, naponta legalább 2 000 ló érkezik rakományávalZenggbe. A sót és a dohányt a Nápolyi Királyságba csempészik.[442]A lakosok bátrak ésintelligensek, többnyire kalózok, vagy matrózok.[443]E helyzetfelmérést követ?en a de la Vergne jelentés áttekinti a kereskedelemfejlesztését leginkább akadályozó tényez?ket.Itt kemény kritikával illeti azt az 1758-as kereskedelmi rendeletet, amely számosárucikk adásvételi jogát az uralkodó számára monopolizálta, amely a szabad kereskedelemmindenhatóságának nimbuszában gondolkodó de la Vergne szerint hosszú távon tönkre fogjatenni az adriai tengerpart kereskedelmét.[444]Ezt követ?en áttekinti a legfontosabb monopóliumokat Ezek közül els? helyen ahamuzsírt emeli ki, rámutatva, hogy a hamuzsír az angol, a holland, tehát a legjelent?sebbpiacok egyik legkeresettebb árucikke. Ez a tény önmagában véve megkövetelte volna,hogy támogassák a magyar hamuzsír exportját. Ehelyett monopóliumot létesítettek, amiúgy t?nik a trieszti kereskedelem halálát jelentheti. A jelentés hangsúlyozza, hogy amagyar hamuzsír jobb, mint az orosz, a dantzigi, a königsbergi, a hamburgi és a brémai.Ezek nyilván semmiben sem múlják felül a legkiválóbbnak tartott rajnai fehér hamuzsírt.
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117: eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr