Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

csalatkoznak. Az útviszonyok korántsem olyan rosszak, mint hírlik, élelem akad b?ven, avárosokat nem fenyegeti éhínség, az ország termékeny, az árak többnyire alacsonyak ,helyenként meglep?en sok ember lakja, bizonyos részei pedig termékenyebbek, mint Flandria.Nem véletlen írja Francois Dellard, aki a forradalmi háborúk hadifoglyaként kerültMagyarországra, hogy a viszontagságos út és a fogság minden megpróbáltatása ellenére„egész jól éltünk, az élelmiszereket könnyen és olcsón tudtuk beszerezni. Egy liba példáulnem került többe, mint hat vagy hét sous, fél kiló birka vagy marhahús nem volt több háromsous-nál, rengeteg zöldségfélét lehetett kapni és egy üveg bor is csak négy sous-ba került.”Az utazók közül részletesebben Jean-Claude Flachat lyoni keresked?, Marqui l’Hôpitaltitkára, Saint Priest és Charles-Marie d’Yrumberry Salaberry feljegyzéseivel foglalkozunk.Magyarországon egyébként az utazók elég széles választékával találkozunk. Megfordul itt amunkavállaló, a tudományos ismeretszerz? utazó, a diplomata, felbukkan a szórakozás, akíváncsiság és a tapasztalatgy?jtés „turistá”-ja, végül a francia forradalom emigránsutazója.A magyar gazdaság helyzetével f?leg a XVIII. század második felének diplomatáifoglalkoznak. Kialakul az általános megállapítás, hogy Magyarország jelen elmaradottságáértnemcsak a hosszú török uralom, hanem Bécs örökös tartományokat el?nyben részesít?,egyébként korlátolt gazdaságpolitikája a felel?s, holott Magyarország minden adottságmegvan az ?t megillet? gazdagsághoz.A XVIII. század második felében tehát nemcsak a mindennapok megélhetéséi gondjamiatt Magyarországra érkez? telepes, hanem a francia diplomácia számára is a lehet?ségekhazája lesz az ország. A De la Vergne trieszti francia konzul által kidolgozott gazdaságitervezetnek az az alapötlete, hogy az adriai kereskedelem felkarolása révén a magyargazdaságot igen jó esélyekkel lehetne bekapcsolni a Mediterráneumbeli világkereskedelmiláncolatba. (A francia diplomáciát természetesen az érdekelte, hogy a Földközi-tengerikereskedelemben minél érzékenyebb veszteséget kellene okozni az angoloknak, és ebben azösszefüggésben a magyar gabona és jónéhány termék könnyen versenyképessé válhatna avilágpiacon.) De la Vergne jelentése tehát egy meg nem valósult történelmi lehet?ségetvizsgál.A fenti forrásanyagok nyomán a dolgozat mindenekel?tt azt a folyamatot próbáltanyomon követni és bemutatni, ahogyan a XVIII. század franciái -- a múltbeli magyarságképbeidegz?désének minden kísértésével együtt -- felfedezik Európa számára azt aMagyarországot, amelyet a modernkor els? évszázada – egy kényszer? szerepvállalásban - akereszténység véd?bástyájává szimplifikált! A XVI-XVII. században valóban sokszoremlegették ezt a véd?bástyát, ám igazán a XVIII. század nézett szét alaposabban e néhaivéd?bástya mögött.