Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

van, amely városának hely?rsége; háznépe pedig éppoly számos, mint Orléans hercegéé.Mindezt százötvenezer forint jövedelem biztosítja. Övé Európa egyik legnagyobb pincéje,melyben ottjártunkkor 10 ezer üveg magyar bor volt, ám kétszer ennyi is beleférne. Apincét teljes egészében a sziklafalba vájták.”[252]Az utazó számára úgy t?nik eléggé szembeötl? az a fejl?dés, amit Barkóczynakköszönhet az egri püspökség, ugyanakkor konkrétan nem szól arról, hogy bizony BarkóczyFerenc egyházkormányzatát is harcos, durva, s?t helyenként a Szentszék ajánlásaival isszembekerül? katolizáció jellemezte, bár tesz e tárgykörre vonatkozó általánosmegjegyzéseket.[253]Az utazás folytatása szintúgy a pozitív élményeket er?síti. „A vidék Gyöngyöst?lEgerig csodálatos, kissé lankás; ám ezek inkább nagyon szép erd?kkel és sz?l?vel borítottföldhalmok. Az alacsonyabban fekv? területeken termékenyebbek, mint Flandria. Ezt akicsiny országrészt meglep?en sok ember lakja.”[254]Marqui l’Hôpital és kísérete Ónod (Onot), Tokaj (Tockai) és Szerencs (Cherents)útvonalon haladt tovább. Szerencsnél megemlíti, hogy az itt látható vár, amely korábbanRákóczi fejedelem birtokához tartozott, mára már félig romba d?lt.[255] Az útleíráskészít?jének figyelmét nem kerüli el az sem, hogy a Tisza partján hajóépítésre igencsakalkalmas fa található![256] Végül a francia delegáció Kassa és Eperjesre érintésévelérkezett meg Bártfára, a királyság utolsó városába. Érdekeségként lejegyzi Marquil’Hôpital titkár, hogy életében itt látott el?ször flagellánsokat. Eger és Eperjes között a tájmár vadregényes, ám még mindig nagyon termékeny, és jelent?s számú lakosságánaktöbbségét a gazdag lutheránusok teszik ki. Eperjes és Bártfa között viszont a hegyek egyrezordabbak, az alacsonyabban fekv? vidékek pedig mocsarasak s Magyarország végén mára föld is kevésbé termékeny.[257]Marqui l’Hôpital titkárának jegyzeteib?l úgy t?nik, hogy végig kellemesen telt el aSzentpétervárra utazó francia delegáció magyarországi útja. A vázlatos helyzetjelentéslényegre tör?en bemutatja Magyaroszág társadalmi, politikai, államigazgatásiberendezkedését és szót ejt a legf?bb méltóságokról is. Az ország gazdasági lehet?ségikiválóak, a nyomor oka részben Bécs politikai okok miatt elhibázottgazdaságpolitikájában, részben pedig a privilégiumait félt? magyar nemesi nemzetsz?kkebl?ségében keresend?. Az adózó nép súlyos terhei, a kiváltságok és Bécssz?klátókör? gazdaságpolitikája a kereskedelem fejl?désének eleven gátjai. Ígyakadályoztatik meg, hogy a föld b?sége gazdagságot eredményezzen. Marqui l’Hôpitaltitkárának útleírása narratív, sokszor elmélázik a táj szépségén, miközben hangoztatja:Magyarországnak azon része, amelyen átutazott termékeny és s?r?n lakott. Személyestapasztalatai tehát alátámasztják jelentésének azt a megállapítást, amely szerint az európaiországok között Magyarország a lehet?ségek országa, amely olyan komoly kérdésekkelkell szembenézzen, mint a privilégiumok gazdasági béklyói, valamint a tolerancia vallásiés nemzetiségi jegyei.François-Emmanuel Guignard comte de Saint Priest mint a FranciaországKonstantinápolyba tartó nagykövete 1768-ban utazott át Magyarországon.[258] Sz?kszavúfeljegyzései a mi szempontunkból nézve két fontos mozzanatra hívják fel a figyelmet.Egyrészt Saint Priest 1768. szeptember 25-én Belgrádban keltezett Choiseul-höz írott