Conservateur-ben közölt cikk); 7/ Essais sur la Valachie et la Moldavie, théâtre del’insurrection dite Ypsilanti (Értekezés Oláhföldr?l és Moldáviáról, az úgynevezettIpszilanti-felkelés színterér?l), Párizs, 1821, in-8, brosúra formátum; 8/. La Première…,La Dixième aux hommes de bien (Az els?t?l a tizedikig jóravaló embereknek), Párizs,1828, in-8 (Ez tulajdonképpen tíz levél különféle politikai és vallási témákról); 9/ Loisirsd’un ménage en 1806 (Családi id?töltés 1806-ban), Párizs, 1828, in-12. Ez a kötet kétnovellát tartalmaz: Le mariage de convenance (Érdekházasság), illetve Projet de mariageou Robertine et son cousin (Házassági terv, avagy Robertine és unokabátyja). Ittjegyezzük meg, hogy Salaberry gróf közrem?ködött az általunk is nagy haszonnalforgatott Biographie universelle munkálataiban, hiszen az Egyetemes biográfia számosfrancia, illetve török személyiségér?l készített szócikkeket, s?t több vidám, szatirikuspolitikai töltet? dalt is komponált.[279]Még 1799-ben -- nevének feltüntetése nélkül -- megjelentette els? munkáját Voyageà Constantinople, en Italie et aux îles de l’Archipel, par l’Allemagne et la Hongrie(Utazás Konstantinápolyba, Itáliába és az Archipel szigetcsoportra[280] Németországonés Magyarországon át) címmel.[281] Salaberry 1790 ?szén indult el Párizsból, a németterületeken átutazva Bécsben id?zött, majd Magyarországon át folytatta útjátKonstantinápoly felé. Útleírása tulajdonképpen hatvan levélb?l áll, amelyek közül a 15.-t?la 2(.-ig olvashatunk Magyarországról. A 15. levél Pozsonyt, a nemesi diéta (la diète)városát mutatja be, ahová 1790 novemebrében érkezett meg a francia utazó, aki mintszemtanú részletesen leírja Lipót magyar királlyá koronázásának ceremóniáját.[282] 16.levélben -- Magyarország pontos földrajzi koordinátáinak Vosgien nyomdokain történ?megadását követ?en -- II. József politikája tétetik mérlegre. Véleménye szerint a magyarokmár születésük pillanatában rendelkeznek mindazokkal a hajlamokkal és ítéletekkel,amelyek lelkületüket éppúgy különállóvá teszik, mint arcvonásaik és öltözködésük afizikai megjelenésüket. A magyarokat jellemezve a következ?ket írja: „ha olyanemberekkel találkozunk, akik szabadságukat szinte gyerekes módon szeretik, akik jobbanragaszkodnak a szavakhoz, mint a dolgokhoz, akik országukkal szemben, -- melyszerintük az országok között az els?, azonban amelyet hamar elhagynak -- ,széls?ségesenelfogultak, akik egyedülálló készséggel rendelkeznek az idegen nyelvek elsajátítására, ésakik a lehet? legkomolyabban beszélnek országgy?lésükr?l, valamint meghagyottalkotmányukról (mely szinte olyan, mint a mérges gyereknek adott játékszer, hiszen mindaz országgy?lés, mind az alkotmány többet árt a lakosság nagyobbik részének, mintamennyit használ), nos, ha ilyen férfiakkal és n?kkel -- akár fiatalokkal, akár öregekkel --találkoznak, biztosak lehetnek abban, hogy az illet?k magyarok.”[283] Ezt a nehezenkezelhet? nemzeti karaktert vette semmibe II. József, kinek épp ezért Salaberrylegnagyobb hibájául azt rója fel, hogy nem tudott megbékélni a magyarok jellemével. Ígyaztán hiába volt célkit?zéseiben üdvös a józsefi reformok zöme, az uralkodó úgy járt„miként a keménykez? orvosok, akik gyógymódjaikban bízva oly kíméletlen er?szakkalviseltetnek a beteggel szemben, hogy az tönkreteszi a gyógyszerek hatását. József jószándékai csak szitkozódást váltottak ki egy olyan népb?l, mely mind a gy?löletben, minda szeretetben hajlamos a széls?ségekre. ?k már csak zsarnoknak nevezik, vagy pedig így:II. József, aki Magyarország királyának mondotta magát... Királyként még jobban
negligálta az alkotmányt. A magyarok egyik leginkább ún. sarkalatos kiváltsága az adóönkéntes megszavazása; II. József azonban megkérdezésük nélkül szedetett t?lük akkoraösszeget, amekkorát akart.“[284]Elismer? szavakkal ír az új uralkodóról, akivel szemben rengeteg az elvárás. Amagyar trónra lép? II. Lipót, Salaberry szerint igen bölcsen döntött akkor, amikor els?intézkedéseként azonnal visszaadta a magyarok kiváltságait és el?jogait, hiszen ezáltal „azúgolódást felváltotta az örömujjongás; csakúgy, mint a gyermekeknél, akiknél csak kevésválasztja el a sírást a nevetést?l. Így Lipót rendkívül el?nyös áron megvásárolta a békét,valamint negyedik fiának, a f?hercegnek nádori kinevezését.”[285]A 17. levélben hosszasan értekezik Magyarország államigazgatásáról és kormányzatigyakorlatáról. Leírja, hogy Magyarország területe 52 vármegyéb?l áll, a vármegyék élén amágnások soraiból kikerül? f?ispánok állnak, közülük tizenkett? örökletes f?ispán. Egyébfunkcióik mellett a f?ispánok dolga vármegyéjük nemesi gy?lésének összehívása a közügyekmegtárgyalása céljából. Figyelme még olyan apró részletekre is kiterjed, amit nyilvánPozsonyban a diétán vett észre, hogy a megyei nemesek mindig f?ispánjuk címerét hordjáktarsolyukon (sabretache.)[286]A magyar nemesség élén négy báró áll: a nádor, az országbíró, a horvát bán és akincstárnok. Rajtuk kívül még további hat báró, az 52 f?ispán és a spanyol grandokhozhasonlítható mágnások alkotják az országgy?lés fels?házát. Az alsó házban a nemesség, azalsópapság és a városok követei üléseznek. A legjelent?sebb magyar f?nemesi családok:az Esterhazy (Eszterházy), a Bathiani (Batthyány) és a Cazalkovich (Grassalkovic)família.Az ország els?számú méltósága a nádor. ? tulajdonképpen az alkirály, aki rendelkezikolyan el?jogokkal is, amelyekkel egy alkirály nem. Bizonyos esetekben a koronáravisszaháramló magánvagyon ?t illeti, ? hívja össze az országgy?lést. Háború és békekérdésében dönt? szava van. Menesztéséhez a király és a nemzet együttes döntése szükséges,hivatalát csak h?ségesküje megszegésekor veszti el.Az ország második méltósága a prímás. A harmadik az országbíró. ? azigazságszolgáltatás feje. E hivatalt mindig a legjelent?sebb magyar f?nemesi családok töltikbe.[287]A diétát a már említett két kamara alkotja. A nemesek házelnöke a személynök; amágnásoknál pedig személyesen a nádor elnököl. „Az elnök ugyanazzal a tekintéllyel bír,mint a mi nemzetgy?lésünk elnöke… Mind az ülések, mind a határozathozatalok egyedimódon zajlanak. Mindenki egyszerre beszél, egyesek az asztal tetején ülnek, mások aszékeken lovagló ülésben; aki beszédet akar tartani, az feláll. Amennyiben hajlandóakmeghallgatni, a résztvev?k egyetértésüket ayouc (halljuk) kiáltással fejezik ki; ez olyankoris elhangzik, amikor a már megunt szónokot el akarják hallgattatni. Épp olyan ez, mint azangolok hear-him-je. A fels?házban latin nyelven beszélnek. Itt hozzák meg azokat agenerózus elhatározásokat, melyek arról tanúskodnak, hogy a magyarok szíve éppannyirajó, mint amennyire rosszul gondolkoznak. A II. Lipót által visszaadott gyülekezésiszabadságot az els? alkalommal arra használták fel, hogy megszavazzanak nekinégyszázezer, a császárnénak pedig százezer forintot. Azt elkerülend?, hogy a császár anépre nehezed? újabb tehert?l való félelmében visszautasítsa az ajánlatot, úgy döntöttek,
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117: eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr