moyens d’y remédier à peu de frais, de l’utilité dont l’Impératrice jouiroit en pareil cas, et des avantagesconsidérables que la France pourroit en retirer címen közli KECSKEMÉTI, 1963. 56-98. Az alcím is sokatmondó;e szerint az angolok teljes destruálása lehet egy Bourbon-Habsburg kereskedelmi egyezmény hozadéka. (Ladestruction totale des Anglois pourroit être la suite d’un traité de commerce bien entendu entre les Cours deFrance et de Vienne).[436]De la Vergne-t 1759. március 12-én nevezték ki Franciaország trieszti konzuljává. Lásd: MÉZIN, 1998.384.; 737-738. A XVIII. század derekán Trieszttel és az adriai Tengermellékkel kapcsolatos osztrák, illetvefrancia elképzelésekre vonatkozóan lásd FABER, Eva: Litorale Austriaco. Das österreichische und kroatischeKüstenland 1700-1780, Trondheim-Graz, 1995. 96-148.; TÓTH, 2001. 5-12.[437] KECSKEMÉTI, 1963. 56.[438] KECSKEMÉTI, 1963. 57-58.[439] KECSKEMÉTI, 1963. 59.[440] KECSKEMÉTI, 1963. 60-61.[441] KECSKEMÉTI, 1963. 62.[442] KECSKEMÉTI, 1963. 63.[443] KECSKEMÉTI, 1963. 63-64.[444] KECSKEMÉTI, 1963. 65.[445] KECSKEMÉTI, 1963. 69-71.[446] KECSKEMÉTI, 1963. 72.[447] KECSKEMÉTI, 1963. 73-74.[448] KECSKEMÉTI, 1963. 74.[449] KECSKEMÉTI, 1963. 77-78[450] KECSKEMÉTI, 1963. 79-80.[451] KECSKEMÉTI, 1963. 83-89.[452] KECSKEMÉTI, 1963. 95-97.[453] Si l’Impératrice, par vue de pareil intérêt qui ne seroit pas moins sérieux et moins étendu pour elle,trouvoit dans ce temps de guerre, car ce sont précisément ceux-là qu’il faut saisir, et qui seront à coup sûr lesplus propices, toute convenance à se lier par un commerce sur lequel l’exclusif vis à vis des autres nationsvaudroit bien la conquête des provinces, et leur remettroit entre les mains la prépondérance sur l’Europe entière,exclusif facile à acquérir par une intelligence bien cimentée et conduite par les mêmes principes d’intérêts etd’administration. KECSKEMÉTI, 1963. 96.[454] „A társadalomnak azonban, hogyha joggal tiszteli is azokat a lángelméket, amelyek megvilágítják, nemszabad lebecsülnie azokat a kezeket, amelyek szolgálják. Az irányt? felfedezése éppoly el?nyös az emberinemnek, mint e t? tulajdonságainak magyarázata a fizikának. Végül, ha ezt a. megkülönböztetési elvet csakmagában tekintjük, hány olyan állítólagos tudós van, akinek a tudománya nem több egy ipari m?vészetnél? Smicsoda valóságos különbség van egy minden rend, kapcsolat és módszer nélküli tényhalmazzal telített fej s egygépies munkát végz? mesterember ösztöne között? … Pedig talán leginkább a mesterembereknél kell keresnünkaz emberi szellem okosságának, türelmének s találékonyságának legcsodá1atosabb , bizonyítékait. Bevallom,hogy a legtöbb m?vészetet csak igen lassan találták fel, s a századoknak egész sora kellett, míg például azsebórákat mai tökéletességükre tudták hozni. De nem így van-e a tudományokkal is? …Lásd D’ALAMBERT:El?ljáró beszéd; (GYERGYAI Albert szerk.: Válogatás Diderot és az Enciklopédisták m?veib?l, Bp. 1954.260.) v.ö. SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete, Bp. 1986, 293-301.[455] PALÁSTI László: Francia családnevek Szegeden a XVIII. században, Szeged, 1959. 43.[456] SZAMOTA, 1891. 296.[457] ZELOVICH Kornél: A M. Kir. József m?egyetem és a hazai technikai fels?oktatás története, Bp. 1922. 13-14.[458] BARÓTI Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez I. Temesvár, 1893. 7. HORVÁTHMihály: Magyarország története VII. Budapest, Franklin, 1873. 158.[459] KOVÁTS Ferenc: Az utak’, és utszák’ építésének módja, mellyet írt Gautier úr, Frantziai OrszágbanKirályi Indzsenér, és a’ Hidak’, Töltések’, Ország-Utak’, ’s Városi Utszáknak Inspektóra. Mostan pedig,Hasznos jegyzésekkel megb?vítve, és szükséges Táblákkal megékesítve Magyarúl kiadott Kovats Ferentz M.O.E.Mathematikus, Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály költségével, 1778. V.ö:SZINNYEI, 1899. t.VI. 1214-1215.; DUGONICS András: A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Bet?vetés (algebra) és a
Földmérés (geometria), Pozsony és Pest, Landerer Mihály bet?ivel, 1784. Dugonics ezzel is fel akarta hívni afigyelmet II. József német nyelvet kötelez? oktatási nyelvvé tev? rendelete ellen, bizonyítva: a magyar nyelvalkalmas a „fels?bb tudományok” taglalására is! Második kiadása Pozsonyban és Pesten Füskúti LandererMihály bet?ivel és kölcségével 1798-ban jelent meg. A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések(trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekr?l (de sectionibus conicis), Pozsony és Pest, 1798.V.ö:SZINNYEI , 1893. t.II. 1115-1117.[460] KÖPECZI, 1966. 1966. 56-63.[461] RÁKÓCZI Ferenc: Emlékiratok. Ford.: Vas István, Bp. 1985. a továbbiakban RÁKÓCZI, 1985, 120.[462] KÖPECZI, 1966. 161-175.[463] RÁKÓCZI, 1985. 198.; 226.; 242.; 252.; 279-283.; 301-305.; 322-325.[464] KÖPECZI Béla – R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Bp,. 1976. a továbbiakban KÖPECZI-R.VÁRKONYI, 1976. 170, 199.[465] HECKENAST Gusztáv: Fegyver és l?szergyártás a Rákóczi szabadságharcban, Bp. 1959. 82-83.[466] ROSTA, 1995. 121-122.[467] RÁKÓCZI, 160.[468] Uo. 165.v.ö.: Mercurius Veridicus ex Hungaria, Bp, 1979. 85-86.(1705. május . 26-án jelent meg a Rákócziszabadságharc újságja, az els? (még latin nyelv?) magyarországi újság, a Mercurius Hungaricus (MagyarMercurius). A l?csei Brewer-nyomdában 1705-ben kiadott els? számok után a lap kés?bb a Mercurius Veridicusex Hungaria (Magyarországi Igazmondó Mercurius) nevet vette fel. Ennek faximile kiadása 1979-ben jelentmeg a Magyar Helikon könyvkiadó gondozásában.)[469] E vonatkozásban fontos életrajzi mozzanat, hogy 1702-ben, amikor Rákóczi és Bercsényi a galíciaiBrezán (Brzezani) várában rejt?zködtek, francia hadmérnöknek adták ki magukat! Lásd: KÖPECZI-R.VÁRKONYI, 1976. 107[470] ROSTA, 1995. 122.[471] KÖPECZI-R. VÁRKONYI, 1976. 298; SZINNYEI, 1908. t. XII. 1028-1029.[472] MICHAUD, 1818. t. 21. 415-416. ROSTA, 1995. 127.[473] ROSTA, 1995. 126-127.[474] DELIUS, Christoph Traugott: Anleitung zu der Bergbaukunst, nach ihrer Theorie und Ausübung von denGrundsätzen der Berg Kammeralwissenschaft... von Christoph Traugott Delius,... Wien, gedruckt bey J. T.Edlen von Trattnern, 1773. ROSTA, 1995. 126.[475] DELIUS, Christoph Traugott: Traité sur la science de l’Exploitation des mines, par théorie et pratique...par Christophe-Fr. Délius, traduit en français par SchreiberParis, Ph. Denys Pierres, 1778.[476] DELIUS, Christoph Traugott: Mémoire sur l’opale, par Frangoll-Delius (sic),... traduit par Besson,... (S.l. n. d.) Extrait du Journal de physique. Nivôse an II de la République. Delius munkásságára vonatkozóan lásdSZINNYEI, 1893. t. II. 757-758.[477] MICHAUD, 1816. t. V. 367-370.[478] Moniteur, 1794. szeptember 29. (III. év, vendémiaire 8.) 37.* JOSEPH HAUTIÈRE: MANIFESTE DU TRAITEMENT DES PRISONNIERS FRANÇAIS PENDANT LEURCAPTIVITÉ (EN HONGRIE) EN 1793; 94 ET 95; PAR LE CITOYEN JOSEPH HAUTIÈRE, CAPITAINE AU6 E BATAILLON DE SOISSONS; FAIT PRISONNIER À L’AFFAIRE DU 12 SEPTEMBRE 1793 ÀAVESNELEBEC; PARIS, BIBLIOTHÉQUE NATIONALE, MANUSCRITS 10. 173** VAUTHIER, Georges: Le Capitaine Joseph Hautière, Annales de Bretagne, 1910/11. 111-130. Ez atanulmány részleteket közöl a Kiáltványból is. A zárójelben lév? d?lt bet?s szövegek Hautière jegyzetei.* B ON FRANÇOIS DELLARD: MÉMOIRES MILITAIRES SUR LES GUERRES DE LA RÉBULIQUE ET DEL’EMPIRE, PARIS, LA LIBRAIRE ILLUSTRÉE [1892] 41-65.** Dictionnaire de biographie française, tom. X. Paris, P.U.F. 1965. 849.; FIERRO, Alfred: Bibliographiecritique des mémoires sur la Révolution écrits ou traduits en français, Service des travaux historiques de laVille de Paris, 1988. 140.
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far