Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Második fejezet: Megjegyzések a magyar-francia m?szaki kapcsolatok XVIII.századi történetéhezA XVIII. századi magyarságkép vizsgálatának fontos eleme a technikai fejlettségi szintállapotának áttekintése, hisz a fény századának szemszögéb?l nézve ez egy kulcsfontosságúkritérium, fejlettségi mutató, ha tetszik referencia egy adott ország vonatkozásában. Eztpéldázza a híres Enciklopédia is. A mérnök, a m?szaki értelmiség csakúgy, mint amesterember egyébiránt külön örülhetett annak a megtiszteltetésnek, megbecsülésnek,amelyben Diderot és D’Alambert részesítette ?ket épp kulcsfontosságúnak min?sítetttevékenységük révén, végtére az említett „Nagy Enciklopédia” (Encyclopédie oudictionnaire raisonné des Sciences des Arts et des Metièrs…) már címében isegyenrangúvá teszi a tudományt, a m?vészetet és a mesterségeket![455]Jóllehet a modern mérnöki kultúra meghonosodásának gyökerei a Rákócziszabadságharcra (1703-1711) nyúlnak vissza, a Fejedelem ez irányú elgondolásai f?képp aszázad közepét?l Mária Terézia m?vel?déspolitikai intézkedései hatására teljesedtek ki.Ugyanakkor a magyarországi mérnöki kultúra születésének vizsgálatakor nemtekinthetünk el a XVII. század végének törökellenes harcaitól sem, hiszen az 1700-as évekels? évtizedeinek Magyarországán még mindig szép számmal akadtak olyan franciakatonai szakért?k, akik eredetileg a múlt század végén a törökök ki?zésére indítotthadm?veletekben vettek részt.Ennek kapcsán francia családnevekkel f?képp a császári hader? kötelékébe tartozóegyéneknél és kamarai tisztvisel?knél találkozunk. Megemlíthetjük például Mortaignetábornok nevét. ? 1691-ben a szegedi vár parancsnoka lett, igaz még ugyanebben az évben egytörökökkel vívott csatában megsebesült és meghalt. Szegeden temették el az alsóvárositemplomban. A jelzett id?szakban jó néhány francia mérnökkari tiszt is tevékenykedettMagyarországon, akik a törökök kivonulása utáni várak meger?sítési vagy épp szanálásimunkálatait irányították. A szegedi vár felújítási tervét egy De la Croix Paitis nev?mérnökkari tiszt készítette el. Egyébiránt nevéhez f?z?dik annak az 1713-as térképnek azelkészítése is, amely Dél-Magyarországot ábrázolja. A francia katonai jelenlét mutatója, hogynem egy magyarországi hely?rségben számos francia nev? katona teljesített szolgálatot. 1731-1733 között például Szeged hely?rségét a lotharingiai ezred katonái alkották. Nyilvánvaló,hogy ebben az ezredben lotharingiai franciák is szolgáltak, nem véletlen, hogy néhány franciakatona epitáfiuma a szegedi alsóvárosi templomban található.[456]A mérnöki pontosságot igényl? m?szaki ismeretek iránt fogékony Magyarországrólegyébként els?k között a már sokszor hivatkozott Edward Brown emlékezett meg. A Buda ésPest között lév? hajóhídról azt írja, hogy a magyarok azt „oly ügyesen állítják össze, hogy a