Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

gazdasági profiljáról, amely lehet keresked?, vagy agrokulturális jelleg?. Itt szokástovábbá magáról az állam berendezkedésér?l, annak m?ködésér?l, valamint az adott országgazdasági, védelmi, katonapolitikai viszonyairól írni. Ezeknek az alapelveknek a szigorúszem el?tt tartásával adja meg aztán egy-egy szerz? az ország nevét, kiterjedését, min?ségiparamétereit (értsd domborzati és éghajlati viszonyait,) kitér az adott nép küllemére,erkölcseire, vallására, szokásaira, lelkületére, öltözetére. A geográfia szótárnak tehát elégjól leírható kritériumai vannak, amelyeket természetesen még kiegészítenek olyanismérvek, amelyek alapján egy-egy város bekerülhet a szótárba. Itt a történelminevezetesség, a történelmi esemény, az adott helység gazdasági, politikai, vallási,államigazgatási vagy éppen m?vel?déstörténeti fontossága lesz a válogatás mércéje.[52]Így a geográfia szótár történetírása az átfogó, felvezet? fejezetek mellett, amely az adottország vonatkozásában az általános tudnivalókat tartalmazza, a városnevek címszava alattmegírt történelem is, mely olykor puszta adatok, más esetben anekdotikus történetek ésepizódok sajátos együtteseként jelenik meg az olvasó el?tt. A geográfiai szótárak zöme„világszótár” a föld leírásával egyetemben, más esetben viszont -- jóllehet a m? címe eztnem feltétlenül sejteti -- egy-egy ország történetének megírásához is keretül szolgál, amintazt Claude Vanel esetében látni fogjuk.Az alapvet?en ismeretterjesztésre kitalált geográfiai szótár, mint m?faj tehátérzékelhet?en kötött. E kötelmek többek között arra szolgálnak, hogy a szerz? átfogja abirtokában lév? empirikus ismeretanyagot. A szempontrendszere végs? soron nemcsak azesemények leírására, hanem azok kommentálására, és bizonyos következtetések levonására islehet?séget nyújt. Alkalmas egy ország bemutatására ugyanúgy, mint a világ dolgainakleírására. Nyitott, flexibilis m?faj, nemcsak elbírja, hanem igényli is a továbbírást, azaz akorrekciókat, a b?vített újrakiadásokat. (Morérinek több mint két tucat kiadásáról tudunk.)A geográfia, pontosabban a geográfiai szótár XVIII. századi népszer?ségének oka -- túla század folyamatosan b?vül? ismeretanyagának rendszerez? áttekint? igényén -- mindenbizonnyal a felvilágosodás kori Európa nagy térbeli változásaiban is keresend?. Itt nem csakarra gondolunk, hogy a XVIII. század -- egyébiránt maga is a földrajzi felfedezések egyikkiugró százada -- tovább konkretizálja a kiteljesed? világról napról napra b?vül?ismeretanyagot, hanem arra is, hogy a XVII. század közepét?l a XVIII. század derekáigkétszeresére n? az európai térség Európa keleti felének újfent keresztény világhoz történ?visszacsatolása révén – és ekkor a szláv világ létének tudatosulásáról, majd felfedezésér?l ésannak következményeir?l még nem is írtunk! Mennyire jellemz? erre, amit a hazánkban is jártangol utazó, Edward Brown 1670 táján némi meglep?döttséggel ír; „azt is hallottam már,hogy a szláv nyelvet Németország határától a Káspi tengerig egyedül értik és beszélik…”[53]E folyamatban az egyik vitathatatlanul legfontosabb esemény a dunai Európavisszahódítása a török expanziós törekvések 1664-es és 1683-as kifulladását követ?en. Adunai síkságon megkezd?d? Habsburg el?renyomulás fázisai jól ismertek. Savoyai Jen?zentai gy?zelme, az 1699-es karlócai béke, az 1718-as pozserováci béke és az 1739-esbelgrádi béke e térbeli változások dinamikájának mutatói. Európa határa ett?l fogva aDuna, a Száva vonalán valamint a Temesi Bánság magasságában húzódik. Ez közel 300000 négyzetkilométernyi új térséget jelent, és ennek megszervezése Ausztriára hárul.[54]Ez magyarázza, hogy a geográfiai szótár-irodalomban miért foglal el el?kel? helyet a