Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Ehhez képest a magyar hamuzsír mindenek felett olcsó, jó min?ség? és közel 30%-kal alátudna menni az 1758-as világpiaci, pontosabban holland áraknak. A termelés könnyenfenntartható, mert sok az erd?, amelyet ily módon lehet hasznosítani. Tehát a császárn?alattvalói könnyen magukhoz ragadhatnák a hamuzsír árának érdekük szerint valószabályozását.[445]Vas, amely szintén monopolcikk. Tény, hogy a stájer vas jobb min?ség? mint asvéd, ám roppant drága. Szabad forgalom esetén azonban a temelés növekedése révéncsökkenthet? az ár. Hasonló a helyzetr a rézzel. A magyar réz olcsó, de itt a f? probléma,hogy a réz monopolára túl magas, nem tudják felvásárolni feldolgozás végett, ezért a nyersrezet exportálják, míg a kész réztermékeket Nürnbergb?l szerzik be – igen drágán.[446]Hasonló a helyzet a cseh és az alsó-sziléziai vászonnal, melyet itáliai és spanyol piacokfelé lehetne továbbítani, csakhogy a császárn? – monopóliuma révén – mintegy 300 000Fl. értékben halmozott fel vásznat triesti raktáraiban.[447] Szintén a világpiacitendenciákkal szemben „dolgozik” a cukormonopólium. Az osztrák birodalomban igenjelent?s a cukorfogyasztás, Fiuméban fel is állítottak egy gyenge min?ség? végterméketprodukáló cukorfinomítót, és erre való tekinettel megtiltották a cukor behozatalát. Ezzelegy deficites vállalkozást monopolizáltak.[448]Ezek alapján nemigen lehet igazi kereskedelemr?l beszélni. Úgy t?nik, legalábbis ajelentés ezt hangsúlyozza, hogy a Tengerparton és f?képp Triesztben nincs igazán korszer?kereskedelem, hisz a monopóliumok béklyójában az állandó cs?d lehet?ségének fenyeget?árnyékában afféle áruterít?k, áruszétküld?k (expéditionnaire) tevékenykednekcsupán.[449]A jelentés külön figyelmet fordít Magyarországra, amely a maga 8 millióslélekszámával komoly gazdasági tényez?vé válhatna. Ezt követ?en azt boncolgatja, hogyez az ország miként tudna az európai gazdaság, és ezzel a világgazdaság cselev? részesévéválni.A francia diplomatát emellett az is izgatja, hogyan lehetne e közel nyolcmilliósfelvev? piacot francia szemszögb?l kihasználni. E szerint Franciaország f?képp posztót,selymet különféle f?szereket cukrot, kávét és drogériai termékeket, valamint halatszállítana Magyarországra, amely viszont de la Vergne szerint els?sorban a gabona, a zab,a sózott hús, a fa, a kender, a gyapjú, a vas, a réz, az ólom, a bádog, a timsó, a hamuzsír, adohány, a méz, a viasz és a durva vászon (toiles grosses) révén jelenhetne meg az európaipiacon.[450]Mindehhez els? lépésként a vízi uton történ? olcsó szállítást feltételeit kellenemegteremteni, mivel a szárazföldi úton szállítás sokba kerülne. A Duna vízi útján egyrésztegészen Zimonyig le lehetne jutni, másrészt ez az útvonal Ausztria és a német területekfelé történ? beszállításnak is záloga. Ehhez kapcsolva a Tisza és Száva mentét elérhet?véválnának a bánáti területek, a bánsági részek, valamint Erdély is hosszabb távonbekapcsolódhatna e kereskedelmi körforgásba.[451] Mindehhez igen alaposútvonaltervezeteket dolgozott ki. De la Vergne úgy látja, hogy Tengerpart révén a magyarbúza Mediterráneumbeli piacon történ? megjelenése érzékeny veszteségeket okozna azangoloknak, hiszen Zimonyig a jó min?ség? magyar búza ára az angol gabonakeresked?kkínálta ár egyharmada. A f? probléma, hogy Zimonytól a Tengerpartig viszont nagyonmagas. Ennek a kiküszöbölése végett javasolja a francia jelentés, hogy Brodtól Fiuméig ki