Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

történeti szótárakat[167], de az igazi könyvsikert, amely ismertté tette nevét Európa szerte,az említett geográfiai szótár hozta meg számára.[168]Az 1747-ben el?ször megjelent geográfiai szótára tulajdonképpen két munkánnyugszik. Forrása Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière és a Hume által egekigmagasztalt, különben kora legnagyobb angol történetíróinak egyikeként számon tartottEchard Laurent, aki 1671 és 1730 között élt. Az 1783-as Brüsszeli egyébként ezért jelöliháromszerz?s munkaként Vosgien szótárát.[169]Echard Laurent megírta többek között a rómaiak történetét (Histoire romainedepuis la fondation de Rome jusqu’ à l’établissement de l’empire par Auguste), a koregyik legjobb egyháztörténetét (Histoire générale ecclésiastique, depuis la naissance deChrist, jusqu’ à l’établissement du christianisme sous Constantin), és a Hume általolyannyira dicsért Anglia történetet (Histoire d’Angleterre, depuis invasion de Jules Césarjusqu’ à la fin de règne de Jacques I er ). Vosgien angol kortársa tehát számos kit?n?történelmi munka szerz?jeként volt számon tartva, ám neve leginkább a Vosgien kiadásokimpresszuma alapján válhatott ismertté.[170]A magunk részér?l három kiadást használunk; ezek az 1767-es, az 1801-es és az1811-es kiadások.[171] Az elérhet?ség praktikuma mellett azért esett a választásunk ehárom kiadásra, mert az 1767-es kiadás Hongrie címszava nyilván a XVIII. század els?felének, az 1801-es értelemszer?en a század második felének Magyarországáról szól, mígaz 1811-es kiadás a napóleoni Európa zenitjének kiadása. Ez utóbbi – természetesen nemis annyira Magyarország, mint inkább a világban bekövetkezett változások tekintetébenhíven tükrözi mindazon rövid élet?, ám annál drasztikusabb politikai, térképbeliváltozásokat, amelyeket a francia császár hajtott végre Európában. (A Catalogue généraldes livres imprimés de la bibliothèque nationale , illetve a http://www.ccfr.bnf.fr alapjánúgy t?nik, hogy a napóleoni háborúk állandó politikai térképbeli változásainak leírásavégett 1807-t?l 1813-ig évente b?vítve újra kiadják a Vosgien-féle geográfiai szótárat!)Az említett három kiadás Hongrie címszava alatti szövegvariánsok összevetésétkés?bb közöljük, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a geográfiai szótár -– legalábbis amindenkori status quo vonatkozásában – úgy t?nik egyre inkább az éppen dominánspolitikai, hatalmi megfontolások lenyomatává is válik.Vosgien 1767-es kiadásának hosszú el?szavát két szempontból tartjuk említésreméltónak. Ez a cenzúra kérdése és a szótár felépítésének problematikája. A geográfiaiszótárak, amint már utaltunk rá, nem csak a bennük rejl? politikum, hanem a földrajzifelfedezések b?vkörében él? XVIII. század számára oly fontos földrajzi ismeretanyagmiatt is kivívták maguknak a cenzorok megkülönböztet? figyelmét Franciaországban. Az1767-es kiadás el?szavában a Vosgien idézte 1723-as rendelet ugyanis kimondja, hogy ageográfiai szótárak „alapos áttanulmányozása a világ jelen dolgainak állása ügyébenkiváltképp fontos”.[172] E politikai felhang hangsúlyozásával együtt azt is fontosmegjegyeznünk, hogy az 1767-es Vosgien kiadás királyi cenzora Bellin, koránaknagynev? geográfusa![173] Vosgien ezért is írja büszkén, hogy cenzora roppant alaposanvégigolvasta szótárát és nem talált benne semmi kivetni valót.[174] A cenzor tehát apolitikai felügyelet mellett azért jelen esetben afféle szakmai lektor is!Az 1767-es kiadás el?szava értelmében a szótár rendez? elvei két kérdéskör köré