Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

várost -- 1686-ban felégette, még mindig azt sugallja, hogy egykor gyönyör? város volt anéhai magyar királyok székhelye. A várost azóta elég szépen rendbe hozták, a küls?er?dítések elkészültek, igaz hátra van még a város bels? övezetének rekonstrukciója.Budán a legnagyobb élményt Flachat számára az jelentette, hogy a nagykövettársaságában meglátogatta a mai Rudas fürd?t, amelyr?l azt állítják, hogy sok beteg találtmár itt gyógyulást. Hozzáteszi, ma már kissé megmosolyogtató módon, hogy „teljesenegészséges emberek is használhatják a vizet anélkül, hogy bármi bajuk esne.”[226] Nefeledjük, hogy a fürdés a XVIII. századi Franciaországban inkább gyógymód volt, hiszenXIV. Lajos sokszor csak orvosi rendeletre fürdött.[227]Érdekességként idézzük a fürd? leírását Flachat tollából. „A fürd?k házakbanvannak, a házak kerek tetej?ek, a boltozat közepe nyitott, hogy a kiáramló g?zeltávozhassék. A terem közepén lépcs? vezet lefelé, a fürd?be. Nyakig ér a víz. Vastagcsövön ömlik, alá lehet nyújtani a kezet és a lábat. A cs? a medence nyolc beszögellésénekegyikéhez er?sített k?darabból nyúlik ki. Kis cellákat készítettek a fürd?z?knek, akik nemakarják, hogy mások lássák ?ket. Három forrás ugyanazon hegyb?l fakad. A hegyet borítósziklákat hihet?leg a mélyben ég? t?z hevíti. Eléggé meglep?dtem, mikor hideg viz?forrásra bukkantam a többi mellett. Ennek vize zöldes szín? és nagyon tiszta. A császárrészére fenntartott fürd?k sokkal díszesebbek, mint a nagyközönségé, de semmivel nemjobbak.”[228]A Budával szomszédos „Pest bájos kis város, kaszárnyái megérdemlik az érdekl?d?kfigyelmét. Eléggé hasonlítanak az Invalidusok palotájához.”[229] A Pestr?l Péterváradigvezet? útról Flachat azt írja, hogy csak falvakat látott és sok parlagon hever? földet.[230]Sok apró részletb?l épül fel Jean Claude Flachat Magyarországa. A mez?gazdaságkülönféle ágazatainak f? jellemzése mellett mozaikszer?, ám részletes képet ad a magyarmindennapokról, arról, hogyan épültek a hidak a mocsaras területeken, arról, hogyanépültek az 1740-es évek Magyarországán a falusi házak, arról, hogyan készül a raki,miként égetik a meszet Pécs környékén, miként mángorolják a ruhát, és miként préselik asz?l?t. Vegyes érzelemmel nyilatkozik az országról, negatív élménye f?képp az óriásikiterjedés? mocsarak miatt egészségtelenné váló klimatikus viszonyokhoz köt?dik. Nemértette a túlnépesedett és a föld iránt sóvárgó Nyugat-Európa világából érkezetten, hogymiként maradhatnak parlagon végetlen pusztaságok Magyarországon.Elég pejoratív és pesszimista képet sugall Magyarországról egy önmagát M. du B.-kéntmegjelöl?, ismeretlen, feltehet?en francia szerz? tollából 1742-ben Amszterdamban M. du B.Magyarországi levelei címen megjelent munka.[231]E forrást els?ként részletesen G. Györffy Katalin ismertette 1991-ben. E szerint azismeretlen szerz? levelekb?l álló kötetének el?szavában leírja, hogy Magyarországróligazán csak az tud reális képet adni, aki itt született vagy itt élt egy darabig. G Györffyszerint nem igazán útleírásról van szó, hiszen, nem tudjuk, hogy merre járt a szerz?, aztsem, milyen városokban fordult meg, mégis igen jól szerkesztett és világos jellemzést adaz országról és lakóiról.A szerz? az I. levélben Magyarország földrajzi fekvését, természeti viszonyait ésgazdasági életét foglalta össze. A II. levél Magyarország történetér?l és politikaiberendezkedésér?l szól. A III. levél a vallás kérdésével foglalkozik, ezt követi a magyarok