megoldását választ. A kényes kérdéseknél a forrásközlés tisztességéhez úgy t?nik, Vanel isragaszkodik. Tudjuk, egy másik munkájában Thököly kapcsán közli a felkel?k 1687-esmanifesztumát.[91] Jelen esetben -- minden bizonnyal kommentár helyett is -- a vasváribéke szövegét tárja az olvasó elé.[92] Itt említend? még, hogy Zrínyi Miklósrólelismeréssel ír a Canisa (Kanizsa) és f?leg az Esseck et son Pont (Eszék és Hídja) címszóalatt. Kiemeli katonai képességeit és emlékeztet arra, hogy legutóbb Zrínyi a hídfelégetésével elvágta a Magyarországon harcoló törökök utánpótlási vonalát.[93]Természetesen szerepelnek a politika központok, így mindenekel?tt Presbourg(Pozsony), Bude Offen (Buda), és Pest. Pozsonyt (Presbourg, Posonium, Pisonium,Flexum) bájos (charmante) városnak írja, amelyet Buda török általi elfoglalása ótaMagyarország f?városának kell tekinteni, hisz nemcsak az országos rendek gy?lésénekszínhelye, hanem Esztergom eleste óta érseki székhely is. Itt ?rzik Szent István királykoronáját, amelyet a magyarok különösen tisztelnek. A hagyomány úgy tartja, hogyangyal hozta és egyúttal az ország sorsának letéteményese. Akkor, amikor a magyarkorona leírását adja, szintén Brown alapján dolgozik, aki a korona másolatát személyesenis látta Lipót császár kincstárában.[94]Pest (Pesth): „Pest városa után az egész környéket Pest megyének hívják, ugyanisegész Magyarország éppen úgy, mint Anglia, grófságokra (Comtés) van osztva. [Pesth.Elle donne le nom à tout le pais qui est environs & on le nomme à à à cause de cela.Comitatus Pesthiensis, car la Hongrie est divisé en Comtés, aussi bien quel’Angleterre.]”[95] Vanel ezzel az indítással ismét elárulja, hogy szó szerint veszi átBrown 1669-70-es útleírásának Pestre vonatkozó részleteit, majd megtoldja azt aközelmúlt történéseivel. Így, amikor 1684-ben a császári hadak körbezárták Budát,egyúttal Pestet is elfoglalták, de amikor elhagyták e székhelyt, lemondtak Pestr?l is. (Nefeledjük, hogy Vanel könyve megjelenésének évében foglalják vissza Budát atörökt?l!)[96]Buda (Bude) volt a török invázió el?tt Magyarország f?városa, amelyet a németekOffen-nek neveznek. Buda – írja Vanel – fels? és alsóvárosra osztható fel; ez utóbbi aDuna partján elterül? rész, míg a többi Fels?buda. Pesttel egy nagyon jól megépített széphajóhíd köti össze. A város fekvése gyönyör?, még mindig látni a néhai magyarokkirályok, kiváltképp néhai Corvin Mátyás keze nyomát, ám a hajdan volt szép palotákat atörök hagyta lepusztulni. Vanel Buda-képe a közelg? sikeres visszafoglalás történelmitényének ismeretében egyfajta vihar el?tti csend állapotot tükröz, amolyan végnapjait él?katonai támaszpont benyomását kelti akkor, amikor így zárja a Budáról szóló szócikkét.„Ez egy nagy, szép, jól megépített, ám kevés lelket számláló város, lakói szinte csak aszpáhik és a mindig nagyszámú janicsár garnizonbeliek. [Cette ville est grande, belle &bien bâtie, mais mal peuplé & n’a presque pour habitans que les Spahis & les Janissairesde la Garnison qui est toujours fort nombreuse.”][97]Claude Vanel történetírásának számos m?vel?déstörténeti vonatkozása is van. Ezekegy részét azóta már megcáfolta a tudomány, más része viszont vitathatatlan örökségetörténelmünknek. Lássunk mindkett?re egy-egy példát. A Vanel rajzolta Várad-kép(Waradin) nemcsak arról nevezetes, hogy sokáig ellenáll a töröknek és tulajdonképpen ígya legrövidebb ideig török kézen lév? városok egyike, hiszen 1598-ban hiába vonult a török
hatalmas sereggel Várad ellen, de azt csak 1660-ban tudta bevenni, csakhogy alignegyedszázadnyi török uralom után visszavették a császáriak! Emellett felhívja afigyelmet arra, hogy az 1190-es év táján László király méltán híressé vált szép NotreDame-ot építetett, továbbá nevezetes a hely még végveszély esetén a magyarok hiteszerint megelevened? harcos szobrairól is, amely nyilván a Szent László legendavalamiféle áthallására utal.[98]Szombathely (Sabarie) több vonatkozásban is itt említend?. Egyrészt Vanel azonkevés szótáríró közé tartozik, aki Szombathely pontosabban Sabarie neve kapcsán nemkeveredik meg. Sabarie-t tudniillik rendszeresen összekeverik Sárvárral (Sarwar)!Sabarie címszó alatt Vanel egyrészt elmeséli, hogy 316 táján itt született Szent Mártonpüspök, a nyugati kereszténység egyik legnagyobb alakja. [„Martin Saint évèque de Tours, futun des grands hommes de l’Eglise d’Occident, pendant la quatrième siècle: Né à Sabarie, enPannonie vers l’an 316”] Másrészt ismerteti, akkor még mintegy lehetséges tudományosverzióként számba vett véleményként, hogy úgy t?nik itt halt meg Ovidius, a rómaikölt?fejedelmek egyike.[99]Köztudott, hogy a költ? nagy valószin?séggel három évvel élte túl Augustust, denem kapott kegyelmet, és szám?zetésben hunyt el. Sírját mind ez ideig nem sikerültmegtalálni, ám ennek apropóján közel fél évezreddel ezel?tt megszületett a szombathelyiOvidius-legenda. 1508-ban ugyanis a város határában találtak egy római kori boltozatossírt, amelyen arany-és ezüsttáblákra vésve egy sírfelirat és néhány versrészlet voltolvasható. A síremlék maradványai még a XVI. század z?rzavaraiban elt?ntek, ám azegykori feljegyzések meg?rizték a sírfeliratot, amelyet Vanel is közöl latinul.[100] (A latinnyelv? szöveg Balogh Gyula fordítása)Hic situs est Vates, quem Divi Caesaris iraAugusti, patria cedere jussit humo.Saepe miser voluit patriis occumbere terris,Sed frustra: hunc illi fata dedere locum.Itt pihen a költ?, kit az isteni Caesar AugustusBosszúja honából messzire számkivetett.Hogy vágyott a szegény édes honi földbe pihenni,Hasztalan! itt rendelt néki a sors temet?t!A szombathelyi Ovidius legenda lényege, hogy a költ? Augustus halála utánkegyelmet kapott, Tomiból történ? hazautazása közben azonban Savariában meghalt.Mindenestre a XVI-XVII. századi Európában szép számmal akadtak olyanok, akik úgygondolták, hogy Szombathelyen Ovidius sírját találták meg. Így egészen a XVIII. századigszinte minden szótár említi Szombathely nevét, hiszen ha az erre vet?d? m?velt embertehette, úgy eljött e városba, leróni kegyeletét.
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11: Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr