Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMATÁK, UTAZÓK ÉSZREVÉTELEI A XVIII. SZÁZADIMAGYARORSZÁGRÓLNem vitás, hogy a XVIII. századi franciák magyarságképének egyik legfontosabbforrásai az utazók feljegyzései.[180] Az alábbiakban az utazások id?rendi sorrendjétkövetve áttekintjük a XVIII. században Magyarországon járt franciák, illetve franciaútikönyvek Magyarországra vonatkozó feljegyzéseit. Felsorolásunk tartalmazza mindazoknevét, akik a XVIII. században átutaztak Magyarországon. A lista és rövid bemutatásmellett részletesebben Jean-Claude Flachat, Marqui l’Hôpital titkára, Saint Priest ésCharles-Marie d’Yrumberry, Salaberry feljegyzéseivel foglalkozunk. Miel?tt számbavennénk utazóinkat, szabadjon ehelyütt leírni, hogy az utazással foglalkozó magyar nyelv?áttekintések a XVII. században f?képp az utazások politikai jellegét, a XVIII. századesetében pedig a kevésbé fejlett, elfelejtett, így újra felfedezend? Magyarországegzotikumát szokták aláhúzni.[181] A magunk részér?l ehhez két megjegyzést f?znénkhozzá.Egyrészt fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a XVIII. században Magyarországra utazófranciák az általuk készített feljegyzések tanúsága szerint -– az egy Montesquieu-t leszámítva-- nem „filozófikus” utazók. (Montesquieu naplója, amit magyarországi tartózkodásáróljegyzett le, nem maradt fenn, így levelezéseib?l, és a m?veiben található utalásokból szoktákrekonstruálni Montesquieu eléggé sz?kszavú, jobbára XVII. századi toposzokból táplálkozómagyarságképét. A törvények szellemér?l szerz?je különben azt írja egyik levelében, hogyMagyarországon sokat beszélt latinul és sok bort ivott.)[182]A Magyarországról szóló itineráriumuk szerz?i nem vizsgálják a magyar történelemmélyebb összefüggéseit, hanem egyszer?en leírják azt, amit láttak, és fontosnak tartottak.E vonatkozásban megkockáztatjuk, hogy az el?szeretettel hivatkozott Montesquieu semfeltétlenül filozofikus utazó, legalábbis Magyarország vonatkozásában nem feltétlenül az,igaz a magyar nemességet elnyomó osztrák politika által sugallt bírálata indokol effajtabeállítást![183]Másrészt az utazási kedv éledésével, a Magyarországon át történ? utazásfeltételeinek jobbra fordulásával, továbbá a Habsburg-Bourbon viszony XVIII. századmásodik felében történ? javulásával párhuzamosan hiba lenne az utazások mögött apolitikai szempontok vagy a kevésbé fejlett országok vonzerejének feltétlen dominanciájátkeresni. A kérdés -- az esetleges politika szempontok fontosságát nem tagadva -– az,melyek lehetnek egy XVIII. századi magyarországi utazás motivációi. Kétségtelen, hogyaz utazás mögött mindig találunk valamiféle cél és ok együttest.Ennek egyik összetev?je a politikai megfontolásból táplálkozó emigráció, ez azonbanigazán csak a Forradalomtól keltezhet?! A politikai nézetei miatt az események túlélésecéljából és kényszeréb?l utazó emigráns inkább az utazó kései típusa. Erre példa Charles-Marie d’Yrumberry, Salaberry grófja, aki 1790-ben emigrált, de ide sorolhatjuk a jezsuitarend feloszlatását követ?en rendtársával együtt Magyarországra utazó Francois . Xavier deFeller luxemburgi jezsuita szerzetes alakját is.