Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

gy?ztesen a trónviszályból, csakhogy addigra odalett az ország a vallási viszályok,cselszövések, pártütések és árulások eredményeképpen.[77]A következ? fejezetben közli a szerz? a Magyar Királyok névsorát, melyre mégvisszatérünk, illetve e m? VI. fejezete a már említett Vanel-féle bibliográfiát. E két fejezetkülön jelent?séggel bír, mert úgy t?nik, hogy Vanel ezeket a „paneleket” mindegyikMagyarországgal kapcsolatos munkájába belef?zi; hisz megtalálható a Köpeczi használtaVanel írásokban csakúgy, mint az itt szóban forgó Le Royaume de la Hongrie-ben!Ezt követ?en a munka –- Alsó -és Fels?-Magyarország akkor divatos felosztásában --áttekinti a magyar városokat.[78] Ennek keretében tulajdonképpen a törökellenes harcok ésegyéb nevezetességek szempontrendszerében történelmet ír. Az alábbiakban – a Vanelemlegette városokból kiindulva – nézzük, hogyan látja Vanel a magyar történelem némelyszeletét.Nitrie (Nyitra),[79] Cassovie, Caschaw (Kassa),[80] Fillek (Fülek), Epeire, Eperia(Eperjes),[81] Mongacz (Munkács),[82] Tokay (Tokaj)[83] azok a helységnevek, amelyekalapján a Thököly-mozgalomról kapunk tájékoztatatást. Ennek középpontjábakétségtelenül Thököly áll – a maga színes egyéniségével. E sajátos keretbe zártan kerül sorlényegében a Thököly Imre vezette mozgalom kialakulásának, lefolyásának éshanyatlásának epizódszer?, de regényes ismertetésére. Vanel e könyve megjelenésekor amozgalom elhalása már nyilvánvaló, a szerz? Munkács címszó alatt meg is jegyzi, hogy asok hamis nagyravágyás ma már nem több egy sarokbaszorított asszony h?si kitartásánál.A kuruc remények tehát blokád alá tétettek - írja szerz? 1686-ban megjelent m?vében,imponálóan friss híranyag birtokában.[84] A Vanel rajzolta Thököly-kép konklúziójamozaikszer?sége ellenére is tanulságos, hisz a bátorság hamis célok szolgálatábansemmivé lesz, és ez a Thököly által bejárt életpálya tanulsága. A törökkel, az ?siellenséggel való szövetkezés, így a törvényes uralkodóval történ? szembefordulás csak idevezethet Claude Vanel interpretációjában.Az álhatatlan magyarok toposz születésénél vagyunk, amelyet a hajdúk példáján„modellez” Claude Vanel Vicegrade (Visegrád) címszó alatt, amikor is szerinte a hajdúkkövették el a világtörténelem legnagyobb árulását akkor, amikor Ahmed szultánnakvisszaszolgáltatták e várat, amelyet Mátyás f?herceg csapatai még III. Mohameduralkodásakor visszafoglaltak.[85] Vanel, aki ismeretanyagának tekintélyes részét Brownútleírásából meríti, itt is az angol utazó kommentárját követi; csakhogy ami a britszigetekr?l nézvést inkább egy viharos történelem szülte túlélési stratégia magatartásbelikövetkezménye, az egy mélyen katolikus XIV. Lajos korabeli francia számára azálhatatlanság bélyege lesz!Az ellentétpár mindenesetre szemléletes. Fenn a let?nt múlt nagyszer? kövülete, a szép,kecses citadella, amelynek látványa a Dunakanyar vadregényes szépségével nyílván rabul ejtiaz angol utazót. A közelmúlt történése, a jelen dimenziója viszont az árulás, a vár„visszajátszása” török kézre. Így aztán Visegrád Claude Vanel interpretációjában a hajdúárulás és az álhatatlan magyar jellem szimbolikájává válik. A történeti h?ség, amely ebben azösszefüggésben persze másodlagos, egészen más. Visegrádot valójában Vincenzo Gonzagamantovai herceg és Pálffy generális hadai foglalták vissza a törökt?l 1595 szeptemberében. Az1605-ös török támadás alkalmával viszont a várat a vallon zsoldosok kardcsapás nélkül