Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

sérelmek érik, s ez ellen nemigen tudnak tiltakozni. Valamennyi f?ispán katolikus, azudvar pedig megnyerte a leghatalmasabb nemeseket. Ha a dolgok így alakulnak, akkor„száz év múlva csak katolikusok lesznek Magyarországon.”[240] Az adózó nép terheinagyon súlyosak, a megyegy?lés szabja meg, hogy az egyes földesurak mennyi adóttartoznak beszedni, a földesúr viszont saját belátása szerint rója ki az adót aparasztokra.[241]A francia jelentés szerint Magyarország földje kiváló bort, búzát éstakarmányféleséget terem, mindent megad, amit kérnek t?le. A hegyekben sok a bánya, azökrök szörny? nagyok, temérdek a bivaly, a lovak száma elképeszt?en magas, nemhiányzik ebb?l az országból más csak kell? számú ember. Ezen a helyzeten a jelentés írójaszerint mindaddig nem lehet változtatni, ameddig a fennálló törvények értelmében aki nemnemes, az jobbágy. Egy másik privilégium a gyarapodás eleven gátja az által, hogykimondja: minden magyar, aki borát és gabonáját máshova viszi, mint Lengyelországba,áruját elveszti, másodízben pedig testi büntetést kap. A paraszt, ha háza körül megm?veliföldjét, eleve több élelemhez jut, mint amennyi számára a megélhetéshez szükséges,csakhogy a rossz érdekeltség híján a földek háromnegyed része ugaron marad. Ajobbágyrendszer távol tartja az idegeneket, s így valószín?, hogy e szép ország még sokáignyomorúságos helyzetben marad. Nem véletlen, hogy a külföldi csak a királyi birtokokrahajlandó betelepülni.[242]A jelentés második része tulajdonképpen Marquis de 1’Hôpital oroszországi követBécst?l Bártfáig tartó magyarországi utazásáról készült útibeszámoló. Bécsb?l indulvaMarqui l’Hôpitalnak és kíséretének els? állomása Kilsey (Köpcsény) volt.[243] Itt hercegEszterházy vadászlakában töltötték el az éjszakát. Köpcsény a magyar határnál fekszik aDuna jobb partján, Pozsonnyal átellenben. Eszterházy hercegr?l a leírás megemlíti, hogy1740 óta csaknem uralkodói jogok illetik meg, saját csapatai vannak, h?ségesküjéértcserébe földjeinek teljhatalmú ura. „Kilsey-b?l nézve Pozsony elég nagynak t?nt, a föléjemagasodó vár egy olyan kiemelkedésre épült, amely a francia utazókat er?sen emlékeztetiarra a dombra, melyen egykor a nizzai fellegvár állott. A város alatt folyik a Duna, vizenyaldossa a falakat is.”[244]„Kilsey-ból 24-én indultunk el Gy?r felé, amely nyolc mérföldre fekszik; ide elégkorán beértünk, s így láthattam az er?dítéseket”– írja Marqui l’Hôpital titkára. Ezek úgyt?nik, hogy a XVIII. század derekán már igen rossz állapotban voltak. „Az er?dítésekszabálytalan nyolcszöget alkotnak a bástyaköröknél, járat nélküli földravlinokkal. Ennekelhelyezkedése viszont igen csodálatos: minden oldalról a Rába és a Duna veszi körül éscsak igen sz?k felületen támadható. Ez Magyarország egyik legjobban megépített városa.A nép már nem beszél németül; a nemesek és mindazok, akik elég tehet?sek ahhoz, hogyiskolába járjanak, latinul beszélnek. Az er?dítéseket két magyar nemes kíséretében jártambe, akik több csodás eseményr?l is beszámoltak, melyek a várost segítették a török elleniharcban. Mindez azonban nem akadályozta meg azt, hogy kétszer is a pogányok kezérekerüljön”-- írja némi cinizmussal a francia. [245]Kilsey és Gy?r között található Magyaróvár, amely vármegye székhely. Jóllehet enneka „csinos” helységnek nincs városi rangja, mégis jóval városiasabb, mint számosmagyarországi város. A Rábcán történ? átkelés után estére Dunaalmáson (Almanach) szálltak