észletekre kiterjed? útleírása kikerülhetetlen, mert – bár sokszor nem említik a nevét – Browna francia szerz?k egyik legfontosabb alapforrása, magyarságképének jónéhány elemétviszontlátjuk még a XVIII. század végén, s?t a XIX. század elején is.Brown Magyarországa a folyók, termékeny rónák, a bányák, a fürd?k, azásványvízforrások és a kiváló borok hazája. A magyarokat szellemes és szorgalmas népnektartja, szerinte e nép története úgy alakult, hogy mára már jobban kedveli a háborúzást, mint akereskedést. Hozzáteszi azonban, hogy szerinte a tudományok és szabad m?vészetekelsajátítására is elég ésszel, szorgalommal és tehetséggel vannak fölruházva. Brown nyomán afranciák magyarságképét kés?bb is nagyban meghatározó olyan állandó jegyekfogalmazódnak meg, mint a történelme folytán fegyverforgatóvá vált vitéz nép, amelyik nemmutat túl nagy vonzalmat a kereskedés és a tudományok iránt. A sz?rmét kedvel? pompázatosmagyar nemesi öltözetet ugyanúgy Brown vitte be a XVIII. század magyarságképébe, mint azország legfontosabb részeként bemutatott bányavárosokat.A magyarságkép egyik legfontosabb forrásaként vettük számba a geográfiai és történetiszótárakat, amely számunkra az adatközl? történetírás hordozója. A szótárak, szótár jelleg?m?vek közül els?ként Calude Vanel munkásságát tekintettük át. Claude Vanel 1680-asévekben íródott Magyarországról szóló m?vei több mint fél évszázadon át meghatározták afranciák magyarságképét. A magunk részér?l a Le Royaume de la Hongrie ou descriptionnouvelle, Chronologique, Géographique de ce Royaume selon d’estat auquel il se trouve àpresent et des choses les plus memorables y arrivées, Kölnben 1686-ban megjelentmunkája nyomán rekonstruáltuk magyarságképét. Claude Vanel e m?ve számunkramindenekel?tt két szempontból lényeges. Egyrészt, mert tulajdonképpen az egész magyartörténelem keresztmetszetét adja, másrészt pedig, mert a szótár m?faj kritériumai szerintdolgozva tulajdonképpen ? az els?, aki geográfiai és történeti szótárt készítettMagyarországról. Leírása az átfogó, felvezet? fejezetek mellett, amely az általánostudnivalókat tartalmazza, a városnevek címszava alatt megírt történelem. Számáraelfogadhatatlan a Habsburgok ellen lázadó magyar, hiszen a legitim uralkodómindenhatóságába vetett hit Vanel történelemszemléletének foglalata. (Minden lázadóálhatatlan és romlásba dönti az országot.)A XVIII. századi geográfiai és történeti munkák közül Bruzen de la Martinièreelfelejtett nagy „világszótárának” magyar történelmét és ennek konzekvenciáit vizsgáljuk.Igaz, Magyarországa a vadvizek révén túlzottan mocsaras, a leveg? nem igazán egészséges,ám a föld igen termékeny gabonában, borban, gyümölcsben és legel?ben. A borok er?sek éskiválóak; Magyarország ellátja velük Ausztriát és Lengyelországot. A tokaji bor felséges. Alegel?k nagyszámú szarvasmarhát táplálnak. Az apró-és a nagyvad oly közönségesnek számít,hogy az általuk a földeken okozott károk megakadályozása érdekében mindenki szabadonvadászhat, s a parasztok is gyakran élnek szarvas, illetve vadkan húsával. Többásványvízforrás is van; ezekre számos helyen fürd?ket építettek.Magyarjai harcos kedv?ek, ám azzal vádolják ?ket, hogy kegyetlenek, g?gösek,bosszúállóak, s annyira híján vannak az egységnek, hogy nem szabad meglep?dni azon, hogya barbárok prédájául estek. Ez a XVII. századi Vanel sugallta kép, csakhogy Bruzen de laMartinière már óvatosan kezeli ezt az állítást, amikor azt írja: azzal vádolják ?ket. Sudártermet? magyarjai a szláv nyelv egyik dialektusát beszélik.Következtetései azért érdekesek, mert korának legújabb, a magyarság történetéhez jól
illeszked? kutatási eredményeire támaszkodik. (Hangsúlyozza, hogy a hunoknak és amagyaroknak, azonkívül, hogy mindkett? keletr?l jött steppei nép, valószín?leg semmi közükegymáshoz. A magyar ?störténetet a francia orientalista Pétis de la Croix által francia nyelvrelefordított perzsa történetírók alapján modellezi. Alapos ismeretekre vall, hogy háromMagyarországról ír. Egy királyi Magyarországról, melynek része Erdély is, egy még létez?török Magyarországról, és végül egy lengyel Magyarországról. Ez utóbbi esetében Bruzenarra utal, hogy 1412-ben Zsigmond király adósságai fejében elzálogosított 13 szepességivárost a lengyel királynak. (Ezek a városok csak az 1772-ben történt megváltás után kerültekvissza a magyar királyi korona fennhatósága alá!) Ez a megjegyzés is azt az állításunkat húzzaalá, amely szerint a XVIII. század franciáinak magyarságképe helyenként meglep? részletekreis odafigyel? mozaikok együtteséb?l építkezik.A bányavárosokról kiemelten ír Jacobus Tollius alapján, aki az 1660-ban és 1687-benkétszer is megfordult Magyarországon és a bányákat tanulmányozva igen részletesgazdaságföldrajzi és településtörténeti helyzetelemzést készített.A XVIII. századi magyar jelen francia olvasatát Vosgien szótárának Hongrie címszavaalatt, Sané jellemrajzában, továbbá az útleírások, a hazánkon átutazó francia diplomatákdiplomatajelentések, a francia telepesek és a forradalmi háborúk hadifoglyainak átnézetébentekintjük át.A Vosgien-féle szótár esetében a magunk részér?l három kiadást használunk; ezek az1767-es, az 1801-es és az 1811-es kiadások. Választásunk azért esett e három kiadásra, mertaz 1767-es kiadás Magyarország címszava nyilván a XVIII. század els? felének, az 1801-esértelemszer?en a század második felének Magyarországáról szól, míg az 1811-es kiadás anapóleoni Európa tükörképe. A szövegváltozatok összevetéséb?l kiderül, hogy a geográfiaiszótár az éppen domináns európai politikai, hatalmi megfontolások lenyomata is. Az 1801-eskiadás például hangsúlyozza: amennyiben a magyarok kevésbé lennének lusták, ezt akirályságot termékenysége révén másképp értékelnék, mint most. Az 1811-es kiadás viszontaz egykori önálló magyar államiságot domborítja ki.A XVIII század els? felének Magyarországról szóló francia tudósítások elég lehangolóképet festenek az ország állapotáról. Ennek az a magyarázata, hogy a Claude Vanel sugalltamagyarságkép negatív ítéletei igencsak feler?södnek Bécs szisztematikus magyarellenespropagandájának hatására.Így a termékeny földek ellenére a termelés gyenge, a kereskedelem közepes, atársadalmi különbségek óriásiak. A városok szegények, mert a gazdag földbirtokosok vidékibirtokaikon élnek, míg a paraszt nyomorúságos körülmények között állati sorban teng?dik. Anemes számára hazája szabadsága, a privilégiumok sérthetetlensége mindennél fontosabb,egyébként a nemes és a paraszt egyaránt lusta, álhatatlan, bosszúálló. A nemesek fény?zéseannyiból áll, hogy lovakat tartanak, fegyvereket gy?jtenek, különben igénytelenek. Avadászat, a borivás és a szilaj, vad tánc e megközelítésben egyaránt a barbár kép hordozója.Az érem másik oldala viszont, hogy az ország, mint a lehet?ségek hazája jelenik meg a XVIII.században a Bánságba betelepül?k el?tt, hisz a föld, amit itt jelent?s állami támogatássalmegszerezhetnek, a lotharingiai francia betelepül? számára is a létbiztonság, a stabilitászáloga.Ez a sematikus és inkább pejoratív magyarságkép alapvet?en a XVIII. század másodikfelében Magyarországon járt utazók útleírásai nyomán kezd érdemben megváltozni. Ezek azutazók, akik Bécsben többnyire rengeteg rosszat hallanak Magyarországról, kellemesen
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117: eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr