MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGYAR HISTÓRIÁJAA XVII. század végének magyar ügyekben minden bizonnyal az egyiklegolvasottabb szerz?je Claude Vanel volt, akinek átfogó jelleggel megírt magyarvonatkozású m?vei tulajdonképpen Claude-Louis-Michel de Sacy m?vének 1778-asmegjelenéséig a legrészletesebb magyar történeti anyagok a francia olvasó számára.[63]Claude Vanelról tulajdonképpen nem sokat tudunk. A „legtöbbet”, ami jelenesetben néhány sort jelent, a Pierre Larousse féle Grand dictionnaire írja róla. E szerint aXVII. század második felében élt és munkássága Montpéllier számvev?székéhezkötötte.[64] A szócikk szerz?je két munkáját említi meg, egyrészt utal az Histoire dutemps, ou Journal galant címen 1685-ben megjelent írására, valamint jelzi azt, hogy a LesGalanteries des rois de France igen olvasott volt a maga idejében.[65] Ehhez képest aBibliothèque Nationale katalógusának 101. kötetében egy olyan termékeny szerz? profiljarajzolódik ki, aki saját korának közelmúltbeli eseményeinek apropóján tulajdonképpennépszer? történelmet ír.Így áttekintette saját nemzete históriáját, amelynek utolsó kiadása az 1738-asesztend?b?l származik. Megírta Nagy-Britannia története mellett Spanyolország történetét. Azegyik épp véget ért polgárháborúja, a másik pedig bizonytalan trónutódlása kapcsán áll ez id?tájt a francia érdekl?dés homlokterében. Összegy?jtötte a konklávékat, és ez a kollekció istöbb b?vített újra kiadást megért. Természetesen korának nagy eseménye, a törökellenesharcok eseménysorozata kiemelt helyet kap munkásságában; e tárgykörben a törököktörténetét és a magyarok históriáját tanulmányozza. Az említett katalógus öt oldalon keresztülsorolja fel a Vanel munkákat, melyek közül a fentebb ismertetett tárgykörben az alábbi m?vekemlítend?k. (Galanteries des rois de France depuis le commencement de la monarchiejusques à présent... A Bruxelles, 1694.; Galanteries des rois de France depuis lecommencement de la monarchie. Nouvelle édition, enrichie de figures en taille-douce deB. Picart, et augmentées des Amours des rois de France sous plusieurs races, tirées del’Histoire de la ville de Paris par Mr. Henri Sauval... Suivant la copie imprimée à Paris,chez C. Moette, 1738. ; Abrégé nouveau de l’histoire générale d’Angleterre, d’Ecosse etd’Irlande et des autres païs qui composent le royaume de la Grande Bretagne. Paris, C.Osmont, 1689. ; Abrégè nouveau de l’Histoire générale d’Espagne, contenant ce qui s’estpassé dans les païs dépendans de cette monarchie, depuis son origine jusqu’àprésent. Paris, Osmont, 1689. ; Histoire des conclaves depuis Clément V jusqu’à présent,enrichie de plusieurs Mémoires qui contiennent l’Histoire du Pape et des Cardinauxd’aujourd’hui, et celle des principales familles de Rome, où l’on apprend quantité departicularités de cette Cour, avec un discours qui explique toutes les cérémonies, etc ...,avec additions par le baron de Huyssen. 3ème éd. augm. du conclave de Clément XI etd’un Traité de l’origine des Cardinaux et des Légats, Cologne, 1703. ; Abrégé nouveau del’histoire générale des Turcs, où sont décrits les évenemens et les révolutions arrivéesdans cette vaste monarchie, depuis son établissement jusqu’à présent, avec les portraitsdes empereurs ottomans,... par M. Vanel, , chez Charles Osmont, Paris,1689. ; Histoire
des troubles de Hongrie, Paris, Vve C. Blageart, 6 vol. 1685-1688. ; : Le Royaume de laHongrie ou description nouvelle, Chronologique, Géographique de ce Royaume selond’estat auquel il se trouve à present et des choses les plus memorables y arrivées,Cologne, Chez Pierre le Jeune, 1686.)[66]Ebb?l a tárgykörök bemutatására hivatott válogatásból nemcsak az derül ki, hogyVanel valóban aktuális, és a kor olvasó emberét érdekl? témakörök történeténekmegírására vállalkozó állami tisztvisel?, hanem az impresszumok tanulsága szerint az is,hogy -- a török történelemmel foglalkozó munka kivételével -- bizony nincsen feltüntetvea szerz? neve. A névtelenségbe burkolódzó Claude Vanel életm?vét – a kor kedvelte azanonimitást, illetve az álneveket -- a XIX. század els? felében élt híres bibliográfus LouisNicolas Barbier térképezte fel, akinek a névtelenséget, illetve az álneveket feloldó szótáraalapján közli a Bibliothèque National katalógusa Vanel összes m?veinek listáját.[67]Jellemzésképp Barbier megemlíti, hogy bár számos esetben a montpellier-i tanácsosnevét nem is tudhatta a kor, munkái annál olvasottabbak voltak, végtére mindig olyankérdések történeti feldolgozásához nyúlt, „melyek alapján joggal számíthatott az olvasókegyeire”.[68]Els? magyar tárgyú munkája 1685-ben Histoire des troubles de Hongrie címenjelent meg. Ezzel a címmel Vanel tulajdonképpen arra utal, hogy írását bizonyosértelemben Fumée XVI-XVII. század fordulóján megjelent írásainak folytatása gyanánt isszánja. (Fumée, Martin: Histoire des troubles de Hongrie, contenant la pitoyable perte etruine de ce royaume et les guerres advenues de ce temps en iceluy, entre les chrestiens etles Turcs, par Mart. Fumée, sieur de Genillé,... Paris, M. Sonnius, 1595., illetve Histoiregénérale des troubles de Hongrie et Transilvanie, par Mart. Fumée Paris, Fouet,1608,továbbá Martin Fumée és Nicolas de Montreux,: Histoire générale des troubles deHongrie et de Transylvanie, contenant la pitoyable perte et ruine de ces royaumes, parMartin Fumée ; avec la continuation par N. De Montreulx, Paris, Rob. Fouet, 1608. ésugyancsak e két szerz?t?l a Histoire généralle des troubles de Hongrie et Transilvanie,contenant la pitoyable perte et ruyne de ces royaumes et des guerres advenues de ce tempsen iceux entre les chrestiens et les Turcs... par Mart. Fumée... Tome I. Histoire universelledes guerres du Turc, depuis l’an 1565 jusques à la trefve faicte en l’année 1606... Tome II.Par N. de Montreulx... Paris, R. Fouet,1608. c munkákról van szó.)Az a tény, hogy Vanel Magyarországról szóló munkái igen sok variációban,nagyjából hasonló címen lényegében a XVIII. század els? harmadáig bezáróanfelbukkannak a francia könyvpiacon, arra figyelmeztet, hogy munkái valóban fontosszerepet játszottak a magyarságkép történeti rétegeinek vonatkozásában. A magunkrészér?l az alábbiakban a Le Royaume de la Hongrie ou description nouvelle,Chronologique, Géographique de ce Royaume selon d’estat auquel il se trouve à presentet des choses les plus memorables y arrivées, Kölnben 1686-ban megjelent munkájátismertetjük.Ez a munka számunkra két szempontból lényeges. Egyrészt, mert tulajdonképpen azegész magyar történelem keresztmetszetét adja, másrészt pedig az el?z? fejezetben vázoltszótár m?faj kritériumai szerint dolgozik. Claude Vanel tehát „klasszikus” szótáríró, mindenkülönösebb túlzás nélkül leírhatjuk, hogy ? az els? magyar történeti szótár megalkotója.
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11: Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr