lett más, minthogy együtt éljünk, illetve haljunk meg Valachia jobbágyaival. Nevetségesperspektíva ez a függetlenségükre büszke franciáknak!Miután azonban töprengtünk egy keveset, kételkedni kezdtünk a hírek valódiságában.Nem így volt azonban az éjszakai letartóztatásokkal, amelyek elég gyakoriak voltak. Azosztrák parancsnok a neki nem tetsz? tiszteket láncra verve küldte a különböz?, magyarországibörtönökbe, azzal az indokkal, hogy köztársaságpárti elveket terjesztettek. Mi, akiket azország lakói látni nem is láthattak, és érintkezniük is képtelenség volt velünk!Igaz ugyan, hogy el?adtunk néhány francia darabot, f?leg Voltaire -t, de ezek nemlehettek rossz hatással a fennálló rendre s még kevésbé II. Ferenc alattvalóira. Ahhoz azonbanelég volt, hogy a darab három f?szerepl?jét el?állítsák, és Erdélybe vigyék, ahol hosszúfogsággal fizettek a színjátszás ártatlan öröméért.Djakovót végül 1795 augusztusa felé hagytuk el és Pest felé vettük utunkat. A konvojtszáz szekér alkotta, amit a törökök bocsátottak a rendelkezésünkre, de a mi zsoldunkbólfizettek. Másfél év óta, végre el?ször lélegezhettem szabadon, és örökre búcsút mondhattamennek az elátkozott helynek, amely tanúja volt elkeseredésemnek és hazafias sóhajaimnak. Ehelynek, ahol mozgásterünk egy pár ház által körülfogott, sötét és kopár udvarrakorlátozódott. Így szinte gyalogolni is elfelejtettem. Csupán az tudja igazából értékelni aszabadságot, aki sokáig nélkülözni kénytelen. Ekképp aki szabadon rendelkezik idejével ésszíve szerinti elfoglaltságnak hódol, nem sajnálja a magányban eltöltött perceket. A magányazonban elviselhetetlen annak, aki akarata ellenére kényszerül egyedüllétre.Íme tehát a Franciaország felé vezet? úton haladtunk, és néhány hónap múlvaviszontláthattuk az édes anyaföldet. Türelmetlenségünket csak fokozta, hogy teljestudatlanságban tartottak bennünket a hadi eseményekkel kapcsolatosan. Seregeinkgy?zelmeiben azonban nem kételkedtünk.El?ször Temesvárnál, Magyarország legf?bb, a törökök ellen oltalmazóvéd?bástyájánál szálltunk meg. Ez volt az els? meger?sített hely, amelyre nem vigyázottkörnyékbeli katonaság, pedig ágyúütegei alacsony tüzelés?ek. Ezt valószín?legelhelyezkedése magyarázta, mivel a nyári hónapok alatt az itt tartózkodás hatalmasveszélyekkel jár. A környez? mocsárból fert?z? köd száll fel, és arra kényszeríti a lakosságot,hogy elhagyja otthonát, és vidéken keressen magának menedéket. Így maga a hely?rség iskénytelen elhagyni az er?döt. Aki a helybemaradás mellett dönt, saját halálos ítéletét írja alá.Egyedül a fegyencek ?rzik az er?döt, és emberfeletti munkával igyekeznek megtisztítani acsatornákat a lerakódott sártól és levezetni ezt a Tiszába.Ezalatt támadnak leghalálosabban a miazmák. Ha néhány elítélt megmenekül a haláloskórtól, úgy tekintik, mint aki kegyelmet nyert és bilincseit?l azonnal meg is szabadul.Az el?z? nyáron az itt fogva tartott 1300 franciából 1200 esett áldozatul a mocsárgyilkos kig?zölgéseinek. A katasztrófa közeledtével mindenki, akinek módja nyílt rá,fejvesztve menekült e helyr?l, a hadifoglyokat azonban, mintha misem különböztetné meg?ket a köztörvényesekt?l, celláikban sorsukra hagyták. A szerencsétlenek megásták sajátsírjaikat, majd este követték reggel elhalálozott bajtársaikat a halálba. Ha valakinek sikerülttúlélnie a gyilkos kórt, sokáig csak árnyéka volt önmagának és csupán a legnagyobb kínokárán tudott talpra állni.Néhány napos menetelés után a konvoj Pestre érkezett, itt átkelt rögtön a Dunán, majdpedig átszelte a túlparton elterül? Budát. A folyó jobb partján található, közeli Kleuzelvárában szálltunk meg. Az itt tartózkodásunkra vonatkozó parancs már el?ttünk megérkezett,
és mi nagyjából két hetet töltöttünk itt el. Ezután folytathattuk utunkat, 50-50 f?s tiszticsoportokra osztva. Nekem szerencsém volt, az els?ként útnak induló egységbe kerültem.Bármennyire is elbájolt a várat körülvev? táj, Ausztria-szerte talán a legszebb, nemvágytam másra, csakhogy elhagyjam az osztrák tartományokat. A vár - amely a Duna és apartjain elterül? két város feletti magaslaton helyezkedett el - egy hatalmas, számos folyó általöntözött és sz?l?ben gazdag hegyekkel határolt síkságra nézett. Így valóban fenségeslátványban lehetett részünk. A folyó ezen szakaszán a hajózás is igen élénk Magyarországon,és ehhez még hozzájárul a két fontos város közötti nagyfokú jövés-menés. A két várost egyhajóhíd köti össze hasonlóképp, mint Mayence-ban, csak épp a híd nagyobb és így jelent?senmegkönnyíti a két város közötti érintkezést. E gyönyör? látványt csak betet?zik az itt találhatócsodálatos épületek, úgymint az állami raktárak, a hatalmas kaszárnyák, a templomok és akórházak.Bármennyire is leny?gözi az embert Buda és Pest elb?völ? tájaival, mozgalmasságávalés gazdagságával, Magyarország többi része nem sok szépséget tud felmutatni. Csak elszórvatalálunk itt nyomorúságos falvakat, melyeket lusta és mocskos népség lakik. E nép eleveszolgaságra született, a szorgalom idegen fogalom náluk, még a földet is alig m?velik meg,hogy élelemhez jussanak. Inkább hajtanak fejet uraik el?tt, s könyörögnek t?lük alamizsnáért.A kormányzat azonban érdekelt abban, hogy tétlenségben tartsa ?ket, mivel ígykönnyedén mozgósíthatók, ha háború törne ki. Valóban Magyarország adja az osztrákhadsereg legjobb katonáit, f?leg a könny? lovasság számára. De megéri-e ez, hogy ígyhatalmas területet hagynak megm?veletlenül, amely pedig a legb?ségesebben jutalmazná megazt, aki gondjaiba venné? Így az elvesztegetett haszon tudatában csakis gyalázatosnaktekinthetjük az osztrák indokokat, melyek a nyomor és a tétlenség megideologizálásáraszolgálnak. E szolgaságot nem ellensúlyozhatja a magyar oktatás fejlesztése sem, hiszen alatin nyelv elterjedt ismerete - az utolsó disznópásztor is jeleskedik benne - nem feledtethetennyi nélkülözést. Mire is megy megszerzett tudásával egy parasztember ez alatt akormányzat alatt? A legjobb esetben is csak a tizedesi vagy legfeljebb az ?rmesteri rangigviheti. Miután lejár a szolgálat, hazatér, felveszi elny?tt rongyait és élete visszatér a régikerékvágásba. Bár megalázkodva t?ri elöljárójától a botütéseket, magyar voltára továbbra isbüszke marad. Ilyen tehát a magyar, míg a csatamez?n bátran harcol, addig otthonában gyávánés hitványul viselkedik.Miután elhagytuk Kleuzelt, Raab felé folytattuk utunkat. Itt egy sajnálatos jelenetnekvoltunk szemtanúi egy bennünket kísér? osztrák tiszt könnyelm?sége és el?vigyázatlanságamiatt. Egy Geoffroy nevezet? francia tiszt viselkedése panaszra adott okot szerinte, s ígybilincsben akarta továbbszállítani. Azonban a tiszt ellenállt, a parancs teljesítéséhez pedig akatonák segítségét kellett igénybe vennie. A konvojt alkotó tiszteket felháborította a megalázóés gyalázatos intézkedés, bátran kiálltak tehát M. Geoffroy mellett, és követelték, hogy ahely?rség parancsnoka szolgáltasson igazságot. A kísér?tisztet elítélték, majd leváltották, éstöbbé senki sem lett bilincsbe verve.Bécsbe érkezve a linzi út mentén lettünk elszállásolva, egész közel a várost véd?er?dítményrendszerhez. Veszély esetén nem sok hasznára volt Bécsnek ez az er?d. EgySchönbrunnhoz közeli faluban laktunk. Így néhány barátom társaságában megnézhettem akastélyt is, és elismerem, hogy csodálatos parkkal rendelkezik, ha az nem is mérhet? aLuxemburg palota vagy a Tuilériák kertjéhez. Nagysága, széles álléi, a rengeteg szobor és acsodálatos nyárilak feledhetetlen élménnyé teszik.
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr