Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

ELS? RÉSZ: A MAGYARSÁG MÚLTJAELS? FEJEZET: A XVIII. SZÁZAD MAGYARSÁGKÉPÉNEK GYÖKEREIA XVIII. századi franciák história jegyében fogant magyarságképének vizsgálatakornem kerülhetjük el a megel?z? évszázad hazánkra vonatkozó történeti ismeretanyagánakáttekintését.[11] Ez mindenekel?tt azért kikerülhetetlen, mert a XVIII. századi szótárakszerz?i többé-kevésbé XVII. századi el?deikb?l merítenek, igaz a „fény” századánakszótárirodalmában kirajzolódó adatok interpretációjában helyenként már igen markánsanvisszaköszönnek a politikai megfontolások is, amelyek kulcsa a XVII. század utolsóharmadának pejoratív bécsi propagandája, illetve az osztrák és a francia külpolitikaitörekvések egymáshoz való viszonyulásában rejlik. Az olykor ellenséges, olykor megszövetséges osztrák-francia viszony XVIII. századi ambivalenciája hosszú távon azegyüttm?ködés lehet?ségének irányába mutat. Ebben a vonatkozásban külön is érdekes a„rebellis” magyarságról alkotott ítélet!Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a XVII. század franciái milyen magyarságképethagyományoznak a következ? évszázadra, akkor a kronológikus áttekintés mellett, amelyetKöpeczi Béla végzett el a legteljesebben, a magunk részér?l arra hívjuk fel a figyelmet, hogyérdemes „m?faji” szempontok szerinti csoportosításban is áttekinteni a rendelkezésünkre állóaz adatokat. Ebben az írástudó számára kulcsfontosságú a bibliográfia, mint az ismeretanyaghordozója, ezen nyugszik a szótárak által megrajzolt egyes országok társadalmi, politikai ésgazdasági viszonyáról alkotott kép, végül pedig az alapvet?en közvetlen impressziókbóltáplálkozó utazási irodalom ad hasznos információkat egy-egy ország történetér?l és ez alóltermészetesen Magyarország sem kivétel.A bibliográfia, a szótárak és az utazó impresszióinak írott dokumentációja az a bázis,amely egy országról kialakítható kép letéteményese mind a XVII., mind pedig a XVIII.században.A bibliográfia kapcsán mindenképpen szólnunk kell Jacques Bongars (JacobusBongarsius) gy?jteményér?l, aki els?nek készítette el többek között a modernkori magyartörténelem francia olvasatának adatbázisát Collectio Hungaricarum rerum,Scriptores címmel 1600-ban Frankfurtban megjelent m?vében.[12] Itt említi külön isThuróczy krónikáját, ezen kívül használja Galeotto anekdotagy?jteményét, FilippoBuonaccorsi vagy ismertebb nevén Callimachus Experiens olasz humanista Attiláról szólóm?vét és I. Ulászlóról írt történetét. A XVI. századi török háborúk vonatkozásában