Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

meg, az ilyen egyszeri betoldásokkal igazolható, hogy a geográfiai szótár mennyi szállalköt?dik korának éppen aktuális politikai megfontolásaihoz. Csak emlékeztet?ül felidézzük,hogy az 1801-es kiadás történelmi háttere a Forradalom, az osztrákokkal háborúzó Bonapartetábornok konzulátusa. A Grande Nation ítéletében a magyar szolgasorsú, lusta nép, pedigtermékeny királyságról van szó. Ezért persze az uralkodó is felel?s, aki képtelen hasznot húznia bevándorlásokból, a paraszt helyzete pedig nyomorúságos. A Forradalom háromkulcsfontosságú propagandisztikus mozzanata bukkan fel itt, úgymint az elnyomatás alattlustává lett nép, akit fel kell szabadítani ahhoz, hogy magára találjon, a politikai és gazdaságifeladatok ellátására egyaránt alkalmatlan uralkodó, végül az elnyomatás, amely szerint amagyar paraszt helyzete az orosz muzsik és az elnyomorított lengyel paraszt helyzetévelazonos -- legalábbis Vosgien szótárának 1801-es kiadása szerint.Más szempontból érdekes a II. József „portré”, aholis -- a jobbágyrendelet kapcsán --felsejlik az isten kegyelméb?l forradalmárrá lett császár idealizált alakja. A szótár itt külön ishangsúlyozza a polgári értékrendeknek megfelel? szabad helyváltoztatás lehet?ségét, a szabadkereskedelmi, ipari és mez?gazdasági tevékenység fontosságát. Kiemeli, hogy II. Józsefuralkodása alatt mily látványosan fejl?dött a kereskedelem és ugyancsak a „kalapos” királyapropóján emlegeti a XVIII. század egészén átível? újjátelepítéseket, hangsúlyozva, hogyMagyarország a bevándorlókat szívesen látó befogadó ország.Az 1811-es kiadás betoldásában a történelmi háttérr?l csak annyit, hogy ekkor még úgyt?nik Napóleon császár Európa korlátlan ura. Igaz, már túl vagyunk a magyarokhoz intézettkiáltvány visszhangtalanságán, és azt se feledjük, hogy Európa új császárnéja, Napóleon ifjúhitvese mellékesen Habsburg házbeli. Megszületett a „római király,” a Sasfiók. Mindezzelegyütt a szótár itt arra helyezi a hangsúlyt, hogy a Magyar Királyság egykoron önállókirályság volt. Figyeljük csak milyen érdekes a megfogalmazás: „az országnak voltak SAJÁTKIRÁLYAI…” (kiemelés K.L.) Miután 1526-ban Lajos király meghal Mohácsnál Ferdinándf?herceg egyesíti a Magyar Királyságot és Ausztriát egy házassági paktum révén, „mid?nfeleségül vette Lajos lányát.” Mindez persze már nem is annyira a XVIII. századmagyarságképéhez tartozik, hanem inkább a XIX. századi magyar história polgárinemzetképének felvezetése. Ezeknek a megjegyzéseknek a leírását mégis azért találjuk itthelyénvalónak, mert a Vosgien szótár nemcsak azt példázza, hogy az egyik legolvasottabbgeográfiai szótár mit tart fontosnak leírni a XVIII. század Magyarországáról, hanem azt is,hogy a szótár flexibilis, nyitott m?faj. Ez annyit tesz, hogy a mindenkori politikaiváltozások folyamatában részben állandósítja, részben meg épp állandóan módosítja,korszer?síti, a kor követelményeihez szabja az egyes nemzetekr?l alkotott ítéletét, így aMagyarországról alkotott kép rajzolatát is.