Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

vagy ciszternák sáros vizét használják, ami roppant egészségtelen, f?képp hogy avíztárolók csak es?zéskor vagy a szomszédos mocsarakból tölt?dnek meg, de amocsárvizek rosszul sz?r?dnek át a vastag földrétegen. …A víztartók alig négy-öt lábmélyek, négyzet alakúak, deszkakeret védi ?ket a szennyt?l. Vödörrel meríthet bel?leminden falubeli lakos. Ez az ízetlen ital sok lázt okoz a vidéken, és csak a borral valóvegyítés nyújt védelmet a betegség ellen.” [217]Nagykanizsáról azt írja, hogy inkább rosszul épített nagy falu, amelyben k?ház csakegy van, a többi inkább nyomorúságos viskó, csakúgy, mint a templom. Flachat a kanizsaiutcákról azt írja, hogy „többé-kevésbé szélesek, hosszúak, egyenesek, ahogyan a véletlenkialakította ?ket, és mindig sárosak ...”[218]Olykor mozaikszer? pillanatképeket ad a magyar szokásokról. Így némimeglep?döttséggel írja, hogy „a magyarok gyalog, s?t mezítláb járnak, még télen is; azasszonyok felgy?rik ruháikat, eléggé illetlenül. Ritkán látogatják egymást; megelégednekazzal, hogy csak egy kis ablakon keresztül beszélgessenek egymással.” [219] Néhánysz?kszavú, apró, de igen jellemz? megjegyzése bizonyítja, hogy Flachat nyitott szemmeljáró utazó. Közel lévén a szlavóniai területekhez és a Délvidékhez nem csodálkozik azon,hogy sok katonát lát errefelé, akiknek a szállása ugyan nem túl kényelmes, viszont jól ésolcsón élnek. Íme az olcsó és gazdag Magyarország, ahol a föld igen termékeny, és ahol„minden b?ségben terem… Itt nagyon fehér és nagyon tömött káposztafajtával borítottnagy földterületeket láttam, 12-15 fontot nyom egy-egy fej. Elég jó kenyeret készítenektörökbúzából. A szarvasmarhák jó legel?kön legelnek, és jó húst adnak.”[220]Az „Öt Templom városát” azaz Pécset tartja az egyik legszebb magyar városnak.„Én nem láttam hozzá hasonló, csinos várost Magyarországon. Százötven évig a törökökbirtokolták. Magas falakkal és mély árkokkal vették körül. A mecsetek mellett felépítetthét torony közül három maradt épségben. A többinek csak romjai vannak; különösépítmények ezek… mindegyik k?b?l való, nekünk egyetlen ily szilárd szent m?emlékünksincs.”[221] Érdekes megállapítást tesz a magyar mentalitásról, amikor azt írja, hogy atörök uralom nem is annyira az épületekben, mint a lelkekben tett kárt. A török rombolás alakosság erkölcsében maradandó nyomokat hagyott, hiszen a magyarok „ugyanolyanmegvetést tanúsítanak az idegenek, f?képp a németek iránt, mint amilyet a muzulmánok akeresztények iránt.”[222] Kényelmesen bejárta Pécs környékét, ahol megfigyelte, hogyankészítik a meszet, majd Bécs felé indulván útba ejtette a Balatont „hol sok a hal -- a tótalán veszélyesebb ellenfele az itteni halászoknak mint a tenger az övéinek -- a viharosszelek miatt.” Ugyanezen a Bécs felé vezet? úton egy dunántúli „nagyságra és szépségrekastélyhoz hasonló” vendégfogadóba betérvén megcsodálhatta a falusi vigasságoklegényeinek és menyecskéinek duhaj és ritmikus táncát.[223]Flachat második útjának els? állomása Bécs után Pozsony volt. Figyelmét „amagyar nemesség kedvenc helyén” már els? útja alkalmával megragadta a meredeksziklán álló citadella. Vízi úton haladva ezúttal a pozsonyi kompról és hajóhídról ír.[224]Esztergomról megjegyzi, hogy sem nem szép, sem nem er?s (értsd jó er?dítménnyel bíró)hely, a házak, az épültek nem szépek, a citadella hegyen van, ellenben Visegrád mégromjaiban is fenséget sugall.[225] Következ? állomása Buda, amely félig a hegyen, félig afolyó partján terül el. Annak ellenére, hogy a török -– miután tovább tartani nem tudta a