Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

míg keresked?vel, kézm?vessel nemigen lehet találkozni.A magyar embert büszke, bátor és harcias jellemnek ismerte meg. Mindez kell?gyöngédséggel, állhatatossággal párosul, de csak akkor, ha szeretettel közeledünk ehhez anéphez. A kényszer riasztja, az er?szaknak pedig nem enged; úgy t?nik, az osztrákok ezt csaknehezen ismerik fel.[267] Antoine Joseph Zorn de Bulache magyarságképében tehát márnyoma sincs a barbár, rebellis, királya ellen lázadó álhatatlan magyarnak, helyette abüszke, az állhatatos, az er?szaknak viszont nem enged? nemzetkaraktert vázolja fel. Zornde Bulach jól ismerte Magyarországot, ahol nyitott szemmel járva többször is megfordult.Eszterházy „Fényes” Miklós meghívására volt Kismartonban és vendégeskedettCseklészen, a Dunántúlt pedig a már említett Eszterházy Miklós féle 1768-as térkép alapjánismerte meg.François le Roy de Lozembrune (1751-1801) vendégeskedni jött Magyarországra abécsi Udvari Tanácsos és az osztrák f?hercegek nevel?je, gróf Eszterházy Ferencmeghívásának eleget téve Cseklészen töltött egy b? hetet, ahonnan ki sem mozdult. Az1778-ban Bécsben kiadott levelekb?l álló kis kötetében a kastélyt és a kertet örökítettemeg. A kastélyt valódi idegenforgalmi érdekességként mutatja be. A pompás könyvtármellett leírja a hatalmas parkot, ahol Belvedere, kaszinó, labirintus, Diana-erd?,cigánykunyhó, remetelak és Calypso-sziget egyaránt található.[268] M?vel?déstörténetiérdekesség, hogy Rousseau-cáfolatként számon tartott Essai de morale cím? két kötetesm?vét Budán adták ki 1782-ben.[269]A lyoni születés? Antoine-Gabriel Jars, akinek apja clermond-ferrand-i királyibányák igazgatója volt, tudományos utazó. Fiatalon el?ször a legfontosabb franciaországibányákat látogatja végig, majd 1757 és 1766 között kisebb megszakításokkal megtekintiEurópa legjelent?sebb bányáit. Járt az angol és a skót bányavidéken, járt a SvédKirályságban és Norvégiában, megtekintette a legfontosabb szász, tiroli, stájer bányákat éstermészetesen felkereste a magyarországi bányavárosokat is. 1774 és 1781 között kiadott 3kötetes m?vében összegzi azokat a technikai és tudományos alapismeretek, amelyekethosszú utazásai során lejegyzett,.[270] és ezzel az európai színvonaltól elmaradt franciabányászat ügyének tett komoly szolgálatot.[271] A magyarországi bányavárosokbanels?sorban az arany és az ezüst ércesedési folyamatát és hasznosítását tanulmányozta.[272]A tours-i születés? protestáns családból származó Louis Dutens (1730-1812) hosszúélete folyamán, mint írástudó és mint tudós ember szinte mindenféle irodalomhoz,kritikához köt?d? m?fajt kipróbált. Írt drámát, költeményeket, irodalmi kritikákat, de úgyérezte, hogy protestánsként Angliában futhat be igazi karriert. Itt el?ször nevel?kéntdolgozott, majd Torinoba utazott lord Mackenzie angol követ titkáraként. VisszatérveAngliába elkészítette Leibnitz összes m?veinek kiadását, majd lord Algermon és lordMackenzie titkáraként beutazta szinte egész Európát. Brit diplomaták titkáraként jártItáliában, Németországban, Poroszországban, Hollandiában és természetesenszül?hazájában, Franciaországban. Foglalkozott orientalisztikával és teológiával, megírta arómai h?sök családfájának történetét, de legsikeresebb és legid?állóbb munkája azútikalauz, amelyben Európa városait mutatja be. [273]Magyarországnak nagyon kis részt szentelt az útikönyv, s?t Magyarországot