13.07.2015 Views

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Élményeir?l így ír: „Váczról elindulva, csakhamar fölt?nt a magas dombon állóBuda, fehérl? falaival, tornyaival és templomaival. Már a távolból üdvözöltem a nemeskirályi várost, melyet már oly régóta vágytam megláthatni. Minél közelebb jutottam, annálinkább csodáltam a császár szerencséjét, mely ily er?s és gyönyör? várossal ajándékoztameg ?t. Mid?n a Pest és Buda közt lev? hídhoz értünk, el?ször Pest városába mentünk,mivel az ostrom folytán földig lerombolt Budán aligha találhattunk volna szállást.Három nap alatt minden nevezetességet megtekintettem. A hajdan oly büszke éspompás vár és város a rettenetes ágyúzástól teljesen romhalmazzá volt l?ve, az egészvárosban egyetlen ép házat sem találtam. A hajdan oly szép és fényes Szt. Istvántemplomban és a híd közelében lev? török mecsetben, valamint a bels? vár kapuja fölötttörök feliratokat találtam. A várat a várostól kett?s k?fal választja el. A városnak a vár felées? része két utcából, a távolabbi része pedig, hol a hegy szélesebbé lesz, három utcábóláll. A falak régi divatúak, de azért er?sek, az árkok mélyek. Három kapu létezik, melyekegyike Ó-Buda felé van, a császáriak ennek közelében rontottak be az összelöv?dözöttfalakon. A várost hajdan két külváros díszítette, még pedig mindkét oldalról, aszékesfehérvári oldalon létezett külvárosnak ma már nyoma sincs, a Duna melletti nagykülvárosban néhány házat már kijavítani és újjáépíteni kezdenek.A romok közt és a pinczékben görög vallású, m?veletlen, durva és visszataszító ráczoklaknak, kiknek f?foglalkozásuk a vízhordás, mivel a várban lev? kutak a törökök általbetömettettek vagy pedig a romok által bedugultak.A Duna parti külvárosban létezett számos mecsetet részint lerombolták, részinttárházakká és cs?rökké alakították át. A még fennállók közül egyiknek tornyábafölmentem, hogy onnan a környéket jobban áttekinthessem. Csekély fáradságomat b? sikerkoronázta. A Szt.-Gellérthegy alatt és Ó-Buda felé meleg fürd?k léteznek, mindezekettüzetesen megtekintettem. … Budára magyar embernek nem szabad lábát betennie, aráczoknak, különösen pedig az asszonyoknak meg volt engedve a ki-és bejárás. A dunaihíd 57 hajóból áll és körülbelül 10 000 láb hosszú.Pest négyszög alakú és középszer? város, jóllehet a tavalyi ostrom alatt szintén igensokat szenvedett, mind inkább helyreáll és lakossága is jobban szaporodik, mint Budáé, mivela síkságon terül el, tehát a Duna kihasználásához el?nyösebb helyzettel bír. Miután mindentmegtekintettem, 1687. június 23-án eltávoztam a magyar királyok hajdani székhelyér?l.”[34]Az utazók között illik még még számba venni Charles Patin párizsi orvosprofesszorútinaplóját, akinek az 1770-es évek elején tett európai körútjáról számos kiadást megértkönyvét el?ször Lyonban adták ki 1774-ben.[35] Patin szerint Magyarország – a hosszúideje dúló török háborúk ellenére -- még mindig Európa egyik legcsodálatosabb országa,ahol a gabona és a gyümölcs egyaránt b?séggel megterem, olyan borokat lehet inni,amelyek méltó vetélytársai a spanyol boroknak, és külön is megemlíti Tokaj borait. Hírestovábbá az ország az állatállományáról és az ásványi kincseir?l, amelyek közül f?leg azezüstöt és a markazitot emeli ki.[36]Az 1680-as évekb?l du May könyvét szokás emlegetni. Az „óvatos utazó” (Le prudentvoyageur a m? címe) sajátos ellentétpárokban ragadja meg a magyar történelem f?folyamatait. Így az egykor termékeny ország ma nyomorban él, a protestáns rebellió aHabsburg katolicizmus ellenpontja, a magyar régen barbár pogány és kegyetlen volt, ma a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!