Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Élményeir?l így ír: „Váczról elindulva, csakhamar fölt?nt a magas dombon állóBuda, fehérl? falaival, tornyaival és templomaival. Már a távolból üdvözöltem a nemeskirályi várost, melyet már oly régóta vágytam megláthatni. Minél közelebb jutottam, annálinkább csodáltam a császár szerencséjét, mely ily er?s és gyönyör? várossal ajándékoztameg ?t. Mid?n a Pest és Buda közt lev? hídhoz értünk, el?ször Pest városába mentünk,mivel az ostrom folytán földig lerombolt Budán aligha találhattunk volna szállást.Három nap alatt minden nevezetességet megtekintettem. A hajdan oly büszke éspompás vár és város a rettenetes ágyúzástól teljesen romhalmazzá volt l?ve, az egészvárosban egyetlen ép házat sem találtam. A hajdan oly szép és fényes Szt. Istvántemplomban és a híd közelében lev? török mecsetben, valamint a bels? vár kapuja fölötttörök feliratokat találtam. A várat a várostól kett?s k?fal választja el. A városnak a vár felées? része két utcából, a távolabbi része pedig, hol a hegy szélesebbé lesz, három utcábóláll. A falak régi divatúak, de azért er?sek, az árkok mélyek. Három kapu létezik, melyekegyike Ó-Buda felé van, a császáriak ennek közelében rontottak be az összelöv?dözöttfalakon. A várost hajdan két külváros díszítette, még pedig mindkét oldalról, aszékesfehérvári oldalon létezett külvárosnak ma már nyoma sincs, a Duna melletti nagykülvárosban néhány házat már kijavítani és újjáépíteni kezdenek.A romok közt és a pinczékben görög vallású, m?veletlen, durva és visszataszító ráczoklaknak, kiknek f?foglalkozásuk a vízhordás, mivel a várban lev? kutak a törökök általbetömettettek vagy pedig a romok által bedugultak.A Duna parti külvárosban létezett számos mecsetet részint lerombolták, részinttárházakká és cs?rökké alakították át. A még fennállók közül egyiknek tornyábafölmentem, hogy onnan a környéket jobban áttekinthessem. Csekély fáradságomat b? sikerkoronázta. A Szt.-Gellérthegy alatt és Ó-Buda felé meleg fürd?k léteznek, mindezekettüzetesen megtekintettem. … Budára magyar embernek nem szabad lábát betennie, aráczoknak, különösen pedig az asszonyoknak meg volt engedve a ki-és bejárás. A dunaihíd 57 hajóból áll és körülbelül 10 000 láb hosszú.Pest négyszög alakú és középszer? város, jóllehet a tavalyi ostrom alatt szintén igensokat szenvedett, mind inkább helyreáll és lakossága is jobban szaporodik, mint Budáé, mivela síkságon terül el, tehát a Duna kihasználásához el?nyösebb helyzettel bír. Miután mindentmegtekintettem, 1687. június 23-án eltávoztam a magyar királyok hajdani székhelyér?l.”[34]Az utazók között illik még még számba venni Charles Patin párizsi orvosprofesszorútinaplóját, akinek az 1770-es évek elején tett európai körútjáról számos kiadást megértkönyvét el?ször Lyonban adták ki 1774-ben.[35] Patin szerint Magyarország – a hosszúideje dúló török háborúk ellenére -- még mindig Európa egyik legcsodálatosabb országa,ahol a gabona és a gyümölcs egyaránt b?séggel megterem, olyan borokat lehet inni,amelyek méltó vetélytársai a spanyol boroknak, és külön is megemlíti Tokaj borait. Hírestovábbá az ország az állatállományáról és az ásványi kincseir?l, amelyek közül f?leg azezüstöt és a markazitot emeli ki.[36]Az 1680-as évekb?l du May könyvét szokás emlegetni. Az „óvatos utazó” (Le prudentvoyageur a m? címe) sajátos ellentétpárokban ragadja meg a magyar történelem f?folyamatait. Így az egykor termékeny ország ma nyomorban él, a protestáns rebellió aHabsburg katolicizmus ellenpontja, a magyar régen barbár pogány és kegyetlen volt, ma a