Download (1499Kb) - doktori - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

vált a XVIII. század végére, hanem azt is, hogy a XVIII. századi franciákmagyarságképének recepciójában a magyar m?szaki tudományok állapota példáváválhatott a bányamérnökképzés vonatkozásában.
ÖSSZEGZÉSA XVIII. század magyarságképe elfeledett francia források tükrében címet visel?PhD értekezés a XVIII. századi franciák magyarságról alkotott képét vizsgálja.Célkit?zésünk az volt, hogy árnyaljuk, finomítsuk, újragondoljuk és újragondoltassuk azt atémakör történetírásába elég mélyen beívódott és közhelyszer?vé vált általánosmegállapítást, amely a jelzett korszak elfelejtett Magyarországát hangsúlyozza. Ennek azítéletnek a gyökerei véleményünk szerint Batsányi Jánosig vezethet?k vissza és ett?lkezdve ez a megállapítás szinte napjainkig visszaköszön? közhellyé lett.Nem vitás, hogy a XVIII. század Európájának gyorsan változó politikaifeltételrendszere az állandó mozgásban lév? európai status quo mindenkori realitásánakjegyében objektíve átértékelte a magyarság történelmi szerepét. A XVI. század második felemég értelemszer?en a törökellenes harcok heroizmusát domborítja ki, ám a XVII. századz?rzavarában (tizenötéves háború, harmincéves háború, kuruc lázadások) fegyverforgatómagyar vitéz h?siessége barbarizálódik.A nemzeti historikum egyre inkább a két pogány közt ?rl?d? magyarja kívülr?l nézve -a bécsi propaganda egyre hatásosabb sugallatára - a törökkel is szövetkezni kész álhatatlan,sunyi, tunya barbár magyar képévé devalválódik. Ez a vélemény – a valóság persze ennélazért árnyaltabb - nagyjából a XVIII. század derekáig tartja magát, hogy aztán a századmásodik felében fokozatosan átadja helyét egy árnyaltabb, színesebb és nem utolsó sorbansokoldalúbb magyarságképnek.Az értekezés kronologikus szerkezeti felépítésben a magyarságkép XVII. századigyökereit, ennek a XVIII. századbeli megjelenési formáit, majd módosulásait, végül pedig –-némi kitekintésképpen is -– a franciák által felvázolt magyarságkép jöv?beli lehet?ségeit és amagyarok a franciák számára és ezzel Európa számára is felmutatott értékeit mutatja be.Els? lépésként felvázoltuk a franciák magyarságképének tárgyalt id?szakunkravonatkozó forrásbázisát, azaz a korabeli bibliográfiákat. Ezek sorában az els? a Bongarsiusgy?jtemény.[Bongarsius Jacobus, (Jacques Bongars): Rerum Hungaricarum scriptoresvarii. Historici, geopgraphici, Francofurti, Apud heredes Andreae Wecheli, ClaudiumMarnium, & Ioan. Aubrium, 1600.] Jacques Bongars adatait a XVII. század végén ClaudeVanel írásai (1644-1703) korszer?sítik úgy, hogy a szerz? Bongarsius adatai mellé felvesziMagyarországról szóló írásaiba százada utazási és szótárirodalmának legjavát is. ClaudeVanel konkrét m?vek megjelölése nélkül egy eléggé pontatlan névsort ad. Ennek alapjánkészítettük el az 1686-os adatbázison nyugvó Vanel-féle bibliográfiát. A XVIII. századigeográfiai szótárak e két bibliográfia adatait egészítik ki, ennek alapján még három fontoskatalógusa van a XVIII. századi magyarságképnek, úgymint a Lenglet Dufresnoy-féle(1713), a Moréri-Coignard-féle (1725) és a Langelet Dufresnoy-féle (1735) bibliográfiák.A XVIII. századi magyarságkép XVII. századi gyökerei vonatkozásában két szerz?velfoglalkozunk részletesebben. A névsort Edward Brown, 1669-1670-ben Magyarországon jártangol utazó nyitja meg. M?ve 1673-ban jelent meg Londonban angolul, egy év múlva viszontmár kész a m? még jónéhány kiadást megér? francia fordítása. Edward Brown alapos és apró
Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
Page 114 and 115: f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
Page 116 and 117: eléggé részletes tájékoztatás
Page 118 and 119: csatlakozás vonatkozásában, vagy
Page 120 and 121: CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
Page 122 and 123: MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr
show all

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi TudomÃ¡nyegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?