Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexandre-Marie: Tableau historique, topographique et moral des peuples des quatre parties dumonde, comprenant les lois, les coutumes et les usages de ces peuples, par A.-M. Sané. Paris, Carteret, an IX-1801. a továbbiakban SANÉ, 1801. A cím Batsányi alapján: A négy világrész történeti, topográfiai és erkölcsiképe.[339] SANÉ, 1801. II.[340] SANÉ, 1801. I-IV.[341] SANÉ, 1801. 110.[342] SANÉ, 1801. 110-111. A fegyverviselésre kiváltképp alkalmas magyar öltözködés leírása Browntólszármazik. Lásd: SZAMOTA, 1891. 317.[343] SANÉ, 1801. 111.[344] Uo.[345] SALABERRY, 1799. 80.; 85.[346] SANÉ, 1801. 111-112.[347] „A magyarok szíve éppannyira jó, mint amennyire rosszul gondolkoznak – írja Salaberry. A II. Lipót általvisszaadott gyülekezési szabadságot az els? alkalommal arra használták fel, hogy megszavazzanak nekinégyszázezer, a császárnénak pedig százezer forintot. Azt elkerülend?, hogy a császár a népre nehezed? újabbtehert?l való félelmében visszautasítsa az ajánlatot, úgy döntöttek, hogy a nemesség egyedül fogja a költségeketviselni. Azt beszélik, hogy Eszterházy herceg a maga részér?l hatvanezer forintot adott.” Lásd SALABERRY,1799. 71.[348] SANÉ, 1801. 112.[349] Uo.[350] „A magyar egyetemi központok Budán, Gy?rben és Kassán találhatóak. Ezeken az egyetemeken általábana jezsuita rendhez tartozó tanárok tanítják a különböz? tudományokat és m?vészeteket. Így a lutheránus és aprotestáns papok, akik pedig jóval többen vannak Magyarországon, mint a római-katolikusok, a németországivagy egyéb országban található egyetemekre mennek oktatni. Lásd: SANÉ, 1801. 113.[351] Uo.[352] A könny?lovasok, „kiket huszárnak neveznek és így is váltak ismertté napjainkban. Távolról sincs olyanhosszú lábuk, mint a német lovasságnak, így ha egy huszár támadásba lendül, a rövid kengyel segítségével állvamegy neki az ellenségnek. Gyorsaságuk és ügyességük miatt nagy hasznukat lehet venni egy háborúban, így aleghatalmasabb európai uralkodók is ezt az elnevezést adják egyik másik csapatuknak. A magyar gyalogosokat„Heyducks”-nek szólítják, és annyi tollat t?znek a kalapjuk mellé, ahány ellenséggel, szerintük legalábbis,végeztek már. A magyar lovasság és gyalogság remek hadsereget alkot, és nagyon jónak bizonyul, mikor azellenség üldözésér?l, egy ország fosztogatásáról vagy feldúlásáról van szó, de egy rendes csatában gyengébbnekbizonyulnak a reguláris csapatoknál.” Lásd Sané, 1801. 114.[353] Uo.[354] A délvidéki térségnek, ahová többek között a XVIIII. századi újjátelepítések is irányultak, egyik kiemeltegysége volt a Bánát, vagy más néven Bánság. Ez gyakorlatilag a Duna, a Tisza, a Maros és a déli Kárpátoknyugati széle által határolt terület. Fényes Elek szerint a Bánát azt a 38 526 km 2 -es területet foglalja magába,amelynek határait északon a Maros, keleten a Tisza, délen a Duna vonala jelzi. Lásd: FÉNYES Elek:Magyarország leírása, Pest, 1847. 332.; 342.; KRISTÓ Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon,Budapest, 1994. 78. A Bácska elnevezés a Duna-Tisza közének a Baja-Szeged vonaltól délre es? részét takarja,míg a Temesköz a Bánság síkvidéki része. Lásd: KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp.1988. I. 133.; 162-163., ill. II. 633.[355] KOVÁCH Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejl?dése 1716-1848, Bácsország, 1999/5-6.sz. 9.[356] A bolgárokról és krassovánokról lásd: BERECZ Imre: A Bánság népei, Delejt?, 1860. 153-154.CZIRBUSZ Géza: A Krassó megyei krassovánok, Bp. 1912.; u?: A Temes és Torontál megyei bolgárok, Bp.1913.; A Vresecz és Pancsova környéki spanyol telepesekr?l lásd: TAKÁCS Sándor: Spanyolok telepítésePancsovára, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1900. 56-61. ; az olaszokról a bánáti rizstelepek kapcsánszoktak írni, lásd KÁROLYI Zsigmond: A rizs hasznosítása és vízgazdálkodás története Magyarországon, Bp.1960. 109-112.; BÜCHL Antal: 130 év a rizstermesztés történetéb?l a Kárpát medencében, AgrártörténetiSzemle, 1976, 1-2. 179-183. Itt említjük, hogy a Bánságnak, mint új osztrák tartománynak, az els? átfogó„történeti” feldolgozása olasz szerz? nevéhez köt?dik; GRISELINI, Francesco: Lettere odeporiche ore is viaggi