csoportosíthatóak, úgymint a földrajzi nevek átírása, illetve azok a szempontok, amelyekalapján egy-egy helység bekerülhet a szótárba. Ez utóbbi azért lényeges, mert ekkorakikristályosodni látszik a geográfiai szótár szempontrendszere. Az 1767-es szótár esetébenez a következ?képpen néz ki:I/ A földrajzi nevek, így a magyarországi földrajzi nevek átirata. Vosgiennél a francianyelv? alak következetes és kizárólagos dominanciája érvényesül. Ne feledjük, hogy aXVIII. századi földrajzi felfedezések nyomán egy csomó név most szembesül el?ször egyfrancia nyelv? szótárba történ? bekerüléssel. Ez annyit jelent, hogy az adott helységnévfrancia áthallásbeli leírását látjuk viszont. Ennek meger?sítésére hívatott a latin alak. Ígyvagy az adott ország nyelvének franciásított variációját, vagy a latin alakot, ami persze azesetek zömében minden különösebb er?feszítés nélkül „franciásítható”, vagy pedigmindkett?t viszontláthatjuk. Nézzük a magyar példákat, amely a nyelv „egyedisége” révénhordoz buktatókat. Természetesen a szótár írásképét követve Kaposwar esetében aztlátjuk, amint az adott ország nyelvének hangalakja egyúttal a francia alakot is jelenti.Segedin, amikor a latin és a francia hangalak egybeesik. Máskor különválasztható, mintDebrecen esetében, Debrezen ~ Debrecinum. Sokszor el?fordul három alak, mint példáulSopron ~ Oedenbourg ~ Simpronium. Olykor a három alaknál elbizonytalanodik a szerz?,ez vezet -– jobb szó híján -- afféle „kétésfeles” megoldáshoz, ahol az egyik alakválasztható és azt a vagy (ou) köt?szóval jelzi, például Presbourg ou Poson ~ Posoniumm.Más esetben nem a latin, hanem a magyar városnév lesz franciásítva, mint például Buda ~Bude, tehát itt a német Offen mellett megjelenik a magyar névváltozat is a Bude ~ Budacímszó alatt. A szótár tehát itt négy alakot hoz, úgymint Bude ou Offen ~ Buda,Aquincum. Itt jegyezzük meg: az 1767-es kiadásban 65 városnevet találtunk a KirályiMagyarország vonatkozásában, ami „világszótárról” lévén szó igen tisztességes szám, ésegyáltalán nem az elfeledettség mutatója. (A szótár névmutatója praktikusan nem sokrahasználható, mert csak latin neveket közöl, így ha egy településnek nincs latin neve, akkoraz nem is szerepel a névmutatóban, jóllehet benne van a szótárban.)II/ A szótárba történ? „bekerülés” kritériumai pontokba szedve a következ?k:1/ Birodalom, királyság, fejedelemség, hercegség, tehát valamiféle államalkotó egységkövetelményének történ? megfelelés.2/. Jelen, vagy közelmúltbeli történés aktualitásának helyszíne.3/ Ha a város, a településa/ f?városb/ politika központ, tehát parlamenti székhely, országgy?lési helyszín, azaz egyfajtaállamigazgatási központc/ érsekség, püspökség, azaz valamilyen vallási központd/ kereskedelme, gazdagsága, vagyis gazdasági tevékenysége jelent?se/ m?vészeti, kulturális, tudományos tevékenysége jelent?sf/ oktatási központ, vagy éppenséggel egyetemi városg/ híres ember szül?helyeh/ valamely fontos csata, háborús esemény vagy épp békekötés színhelye
i/ katonai, stratégiai jelent?séggel bír.4/ A felvilágosult abszolutizmus századában az adatközlés egységes szempontjait követvemindig tudatni kell az olvasóval, hogy az adott terület felségjogi státusa jelenleg melyuralkodó, herceg, fejedelem stb. szupremáciája alá tartozik.5/ A szótár törekszik arra, hogy minél pontosabban sikerüljön behatárolni a szélességi éshosszúsági fokok révén az adott állam vagy település topográfiai helyét. Ez az Európánkívüli térségek esetében korántsem egyszer? feladat, de az európai területekvonatkozásában is számos mérföld ismeretes, márpedig a szótár törekszik arra, hogy egyegytelepülés behatárolásánál jelezze, hogy a környék melyik kiemelten fontos városátólmilyen irányban, hány mérföld választja el az adott címszó városát. Gyakorlatilag ez azegyik legfontosabb információ egy utazó számára! Az 1767-es kiadás általában az adottfelségterület által használt mérföldet adja meg iránymutatásul, így a szótár gyakorlatilag akor által használt különféle mérföldek lajstroma -- az aktuális címszavak vonzásában. Aszótár használja az ún. kicsiny japán mérföldet, a kínai vagy mandzsu mérföldet, az oroszvagy verszta mérföldet, az angol mérföldet, a török vagy berri mérföldet, a nagy olaszmérföldet, az arab mérföldet, az írlandi mérföldet, az indiai vagy khossz mérföldet, atamuliai mérföldet, a skóciai mérföldet, a karintiai, a kicsiny spanyol, a portugál ésnagyspanyol vagy holland mérföldet, a sziléziai, a dániai, a drezdai, a norvégiai, a keletfriziai,a geográfia vagy német mérföldet, továbbá régi francia lieu-t, a perzsa vagymásképpen parasange mérföldet, az angol és francia tengeri mérföldet, (Napóleon alattEurópában ez utóbbi a mérvadó) és természetesen a magyar, vagy másképpenmeklenburgi mérföldet.6/ A szótár külön szócikket szentel minden jelent?sebb domborzati és vízrajzi tényez?nek,hegyek, tengerek folyók stb. [175] A szerz? alaposságát dicséri, hogy például a Maroscímszó alatt a következ?ket olvashatjuk. „Nagy folyó, amely átszeli Erdélyt ésMagyarországot. A Kárpátokban ered és Szegeddel szemközt torkollik a Tiszába.”[176]7/ Kötelez? jelleggel tájékoztatást kell, adjon a szótár az adott ország nyelvér?l és vallásiszokásairól.Ezek el?rebocsátása mellett vessük össze a már említett három kiadás Magyarországcímszavát. A magyar nyelv? szövegvariánsok esetében nem használunk semmiféle jelölést, haa három szöveg azonos, kurziválunk akkor, amikor két kiadás szövegegyezéséthangsúlyozzuk, aláhúzást alkalmazunk az egyedi betoldások kidomborításánál!
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43: 3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93: Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95: hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97: szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99: A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101: Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103: meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105: NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107: megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109: valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111: együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113: ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr