csakhogy minél hamarabb elhagyhassam ezt a baljós vidéket. A sír már készen álltmindazoknak, akik a betegség áldozatául estek. A Duna a lábunk el?tt folydogált, és abetegek, amint feladták a küzdelmet és kilehelték lelküket, a folyóban találtak végs?nyughelyükre.Peterwaredin elhagyása után csak egy dolgot sajnáltam igazából: azt a 80 frankot, amitakkor loptak el t?lem, amikor a legbetegebb voltam. Ez volt minden pénzem, ennyit sikerültmegtakarítanom a zsoldomból. Alig volt ruhám, ebb?l akartam felruházkodni, de hát err?lmég sokáig le kellett mondanom. Mivel azonban az egészségem helyreállt, türelemmelviseltem ruházatom hiányosságait.A betegségem eredményeképp viszont az összes hajamat elvesztettem. Egy nap, mikorfésülködni próbáltam, mind kihullott, a fejemet gyötr? tetvekkel együtt. Nem szégyellembevallani, hogy borzasztóan megörültem kés?bb, mikor a hajam újra n?ni kezdett.Ilyen állapotban érkeztem tehát Djakovóba, a török határra, ahol 300 francia tisztettartottak fogva.V. fejezetLegnagyobb megdöbbenésemre az els? tiszt, akivel itt találkoztam, nem volt más, mintAuba, az a liegi kapitány, akit velem egy napon fogtak el. Ott voltam, amikor az osztrákokTournai-ban halálra ítélték, mivel uralkodója ellen fogott fegyvert. Mikor eljöttem a városból,? még a zárkában volt, és nem kételkedtem abban, hogy arra a szomorú sorsra fog jutni, amitelrendeltek számára. Nem hittem olyan kegyesnek az osztrákokat, hogy életben hagyják.Nyakába vetettem magam, örvendeztem, hogy viszontláthatom azt, akit már gondolatbaneltemettem.? is köt?dött hozzám, és felajánlotta, hogy osszam meg vele a szobáját, amit énörömmel el is fogadtam. Annál is inkább, mert jó barát volt és nagyon kellemes társaságnak ist?nt.Elvegyültem tehát szerencsétlen sorsra jutott bajtársaim közé. A helyiség, aholelszállásolták ?ket, az osztrák lovasságnak szolgált kórházul az utolsó, Törökország elleniháború idején. A tisztek a legénységi szobákban lettek elszállásolva, és úgy is éltek, mint azegyszer? katonák. Ez volt az egyetlen megkülönböztetés, amely megilletett bennünket,tekintettel az ország szegénységére, és hogy lehetetlen volt számunkra, hogy elkülönülveéljünk.A francia katonák, akik a szomszédos kisvárosból láttak el minket ennivalóval, ésegyben szakácskodtak is, a temesvári börtönb?l lettek mellénk rendelve. Ezen aszomszédságunkban lév? helyen úgy hullottak szegények, mint a legyek.Az állandóan szolgálatot teljesít?k úgy 12-14-en voltak. Közös megegyezéssel jelöltékki egymás közül azt, aki számon tartotta a kiadásokat és meghatározta a fogyasztásimennyiségeket.Egész jól éltünk, az élelmiszereket könnyen és olcsón tudtuk beszerezni. Egy libapéldául nem került többe, mint hat vagy hét sous, félkiló birka vagy marhahús nem volt többhárom sous-nál, rengeteg zöldségfélét lehetett kapni és egy üveg bor is csak négy sous-bakerült. Így tehát hosszú távon megtakaríthattunk annyit, hogy felöltözködhessünk, éskatonáinkat is felruháztuk.
Az itt töltött 18 hónap alatt meggy?z?dhettem arról, hogy milyen hatással van asemmittevés azokra az emberekre, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni, és semmilyenörömet nem lelnek szellemük megm?velésében.Szerencsére ?k voltak kevesebben, és állíthatom, hogy míg a tudomány ellenségeiértelmetlen túlzásokra ragadtatták magukat, addig a többiek, a nagy többség lehet?ségeik éseddig megszerzett m?veltségük arányában próbálták szorgos gyakorlással elmélyíteniismereteiket vagy a matematika, vagy a francia nyelv vagy pedig a katonai szabályzatterületén.Ez a tevékenység a legtöbbnek a hasznára is vált. Hazatértük után meg is tapasztalták ahatását, vagy úgy, hogy magasabb rangfokozatot szereztek, vagy pedig több hozzáértéssellátták el eddigi munkakörüket. Akik azonban csupán a játéknak és a kicsapongásnak éltek,nemcsak hogy nem lettek képzettebbek és eddigi tanulmányaikat is elfeledték, hanemegészségileg is annyira leromlottak, hogy kés?bb vagy maguktól vonultak nyugdíjba vagyküldték ?ket.Engem az a dicséretes ambíció f?tött, amely általában minden fiatal katonajellegzetessége: a fogságban töltött id? alatt próbáltam behozni azt a lemaradást, melyet aForradalom okozott azzal, hogy tanulmányaim félbehagyására kényszerített. Djakovobankezdtem tehát újra tanulni, és végig ezzel foglalatoskodtam. Szerettem tiszt lenni, és mindentmegtettem, hogy elmélyítsem az ehhez a státushoz nélkülözhetetlen ismereteket, úgymint ahadm?veletek elméleti megalapozását, a szolgálati szabályzatot háború illetve béke idején, ésvégül a matematikai ismereteket, melyek szenvedélyesen érdekeltek. Egy mérnökkari tiszttellaktam egy szobában, akit?l órákat vettem és hat hónap alatt már komoly fejl?dést értem el. Eza munka magában is felüdülést jelentett, ráadásul végtelenül szórakoztatott is.Volt még egy másfajta szórakozásom is, amely szintén képességeim fejlesztéséreszolgált: ez nem volt más, mint a gyalogság hadmozdulataira vonatkozó parancsoktartalmának alkalmazása. Erre egyébként számos tiszttársam kifejezetten meg is kért. Mivelnagyon jó a memóriám, emlékeztem valamennyi hadmozdulatunkra, és azokra a parancsokra,amelyek ezek végrehajtását tartalmazták. Könnyedén részleteztem ezeket, mindenféle segítségnélkül, s így miközben felidéztem és ábrázoltam ezeket tiszttársaimnak, olyan szinten el issajátítottam, hogy miután visszatértem Franciaországba, emiatt az elfoglaltság miatt léptettekel? három-négy hónap múltán.A fogságban töltött id? így nem is t?nt olyan hosszúnak. Annak ellenére, hogy márnagyon szerettem volna viszontlátni szül?hazámat, nem voltam olyan szomorú, mint atöbbiek. Csupán az utolsó három hónap alatt kínzott nagyon a honvágy, és úgy gondolom, haa fogságom még tovább tartott volna, nem várok tovább, és néhány társammal együtt, akikmár buzdítottak erre, átvágunk Törökországon, és hajóra szállunk Franciaország felé, ekképpvisszanyerve szabadságunkat.Szabadulásunk ideje azonban elkövetkezett végre, így nem kellett kitennem magamennek a veszélyes kísérletnek. Egy ideje már beszéltek arról, hogy a francia határ közelébekéne szállítani bennünket. ?reink édeskésre változó hangneme is ezt támasztotta alá. Eddigugyanis nem nagyon lehettünk megelégedve velük. Mindent elkövettek, hogy sorsunkat mégelviselhetetlenebbé tegyék. A francia kudarcokról szóló hírek elmesélése volt a legkisebbrossz, amit elkövettek ellenünk. Hol egy nagy csatában elszenvedett vereségr?l értesültünk,hol egy kormányváltásról, melynek eredményeképp örökös szolgaságra lettünk kárhoztatva.Így tehát az urak elbeszélése nyomán esélyünk sem volt, hogy hazatérhessünk, és sorsunk sem
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125: NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127: HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129: Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131: Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133: sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135: vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137: észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139: csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191: [251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr