[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkóczyra vonatkozóan lásd: SUGÁR, 1984. 406-424.[252] SUGÁR, 1984. 410-411[253] KECSKEMÉTI, 1963. 32.[254] Uo.[255] KECSKEMÉTI, 1963. 33.[256] Uo.[257] François-Emmanuel Guignard comte de Saint Priest (1735-1821) a jeruzsálemi Szent János Lovagrendtagja, tapasztalt diplomata, 1763 és 1767 között Franciaország lisszaboni, 1768-tól 1784-ig konstantinápolyi,1787-1788-ban pedig hollandiai nagykövete volt. Lásd: MÉZIN, Anne: Les consuls de France au siècle deslumières (1715-1792), Direction des Archives et de la Documentation Ministère des Affaires étrangères, [1998.]a továbbiakban MÉZIN, 1998. 531.; 549.[258] MINISTRE DES AFFAIRES ETRANGERES CENTRE DES ARCHIVES DIPLOMATIQUES DE NANTES AMBASSADE DEFRANCE A CONSTANTINOPLE ; Série A. Fonds Saint-Priest ; Correspondance politique annés 1768 et 1769. ; vol.44. Trois lettres de M. de Priest à M. de Choiseul avant son arrivé à Constantinople;[259] MÉZIN, 1988. 431.; 459-60[260] A Trieszti Kelet Indiai Társaság 1719-ben alakult meg. Lásd TÓTH Ferenc: Le jeu de hasard de ladiplomatie secrète. Le cas des négociants grecs de Trieste au cours de la guerre russo-turque en 1769. In. J.NAGY László (szerk.:) Mediterrán tanulmányok, Szeged, 2001. a továbbiakban TÓTH, 2001. 5-6.[261] MINISTRE DES AFFAIRES ETRANGERES CENTRE DES ARCHIVES DIPLOMATIQUES DE NANTES AMBASSADE DEFRANCE A CONSTANTINOPLE ; Série A. Fonds Saint-Priest; Mémoire pour servir d’insriction au Saint Priest…[262] ZORN DE BULACH, Antoine-Joseph (Bon) : L’Ambassade du prince Louis de Rohan à la cour de Vienne,1771-1774. Notes écrites par un gentilhomme, officier supérieur attaché au prince Louis de Rohan,ambassadeur du roi,[Antoine-Joseph Zorn de Bulach], et publiées par son arrière-petit-fils le baron Zorn deBulach, Strasbourg, Impr. alsacienne : 1901.[263] BIRKÁS, 1948. 79.[264] Uo. 80.[265] KÖVÉR Lajos: Turgot politikai pályálya, AETAS, 1994/4, 115.[266] G. GYÖRFFY, 1991. 21-22.[267] LEROY DE LOZEMBRUNE, Antoine: Matinées de Lanschitz par M. le Roy de Lozembrune... Vienne, R.Graesser, 1778.[268] MICHAUD, 1819. t. 24.248.. G. GYÖRFFY, 1991. 22.; BIRKÁS, 1948. 81.[269] JARS, Gabriel: Voyages métallurgiques, ou recherches et observations sur les Mines et Forges de fer, lafabrication de ’acier, celle du fer blanc et plusieurs mines de charbon de terre faites depuis l’année 1757jusques et compris 1769, en Allemagne, Suède, Norwège, Angleterre et Ecosse, etc. 1774-1781, Lyon, G.Regnault[270] MICHAUD, 1818. t. 21. 415-416.; DBF, 1989. t.18. 492.; COTTE, Michel: La diffusion de l’innovationdurant la première industrialisation,http://xxi.ac-reims.fr/fig-st-die/actes/actes_2001/cotte/article.htm#sdendnote3anc[271] ROSTA, 1995. 126[272] DUTENS, Louis: Itinéraire des routes les plus fréquentées ou journal d’un voyage aux villes principalesde l’Europe... par Louis Dutens, Londres, chez P. Elmsly, 1775.; Luis Dutensre vonatkozóan lásd: MICHAUD,1814. t.12. 395-399.[273] G. GYÖRFFY, 1991. 27.[274] MICHAUD, 1814. t.12. 397.[275] Condé herceg, Condé, Louis Joseph de Bourbon, prince de, (1736-1818) 1792-ben emigrált, és Coblentzb?lirányította az ellenforradalmat.[276] La Rochejaquelein, Henri du Vergier (1772-1794), a régi királyi gárda tagja, a vendée-i ellenforradalomegyik legendás alakja.[277] MICHAUD, 1847. t. 80. 438.[278] Életér?l MICHAUD, 1847, t .80. 437-739.; HOEFER, 1864. t.43. 163-165.;[279] Az Archipel, vagy másképpen Égei szigetcsoport a Mediterráneum keleti részén, a Balkán félsziget ésAnatólia között található.[280] SALABERRY, Charles Marie d’Irrumberry, comte de: Voyage à Constantinople en Italie, aux Îles de
l’Archipel, par l’Allemagne et la Hongrie, de l’imprimerie de Crapelet, Paris, chez Maradan, Libraire, rue Pavée-André-des-Arcs, n 0 16. [1799.] a továbbiakban Salaberry, 1799. Salabarry és Magyarország vonatkozásábanlásd: HUMBERT, Jean: La Hongrie du XVIII e siècle, vue par des voyageurs, Nouvelle Revue de Hongrie,septembre, 1938, 239-240 Jean Humbert cikkében semmilyen utalás nincs a m? szerz?jének kilétérevonatkozóan! G. GYÖRFFY, 1991. 32-33; KÖVÉR Lajos: Soldats, colons et voyageurs français en Hongrie auXVIII e siècle, Cahiers d’études hongroises, 9/1997-1998, 187-190.[281] SALABERRY, 1799. 62-67.[282] SALABERRY, 1799. 68-69.[283] SALABERRY, 1799. 69-70.[284] SALABERRY, 1799. 71.[285] SALABERRY, 1799. 72.[286] SALABERRY, 1799. 72-74.[287] SALABERRY, 1799. 74-75.[288] SALABERRY, 1799. 75.[289] „Presque toutes les impositions portent en Hongrie sur les paysans; beaucoup sur-tout sur les tropeaux qui,par leur nombre, sont comm un signe de plus de l’origine tartare des habitans.” SALABERRY, 1799. 75-76.[290] SALABERRY, 1799. 76-77.[291] SALABERRY, 1799. 77.[292] SALABERRY, 1799. 77-78.[293] SALABERRY, 1799. 79.[294] SALABERRY, 1799. 80-81.[295] SALABERRY, 1799. 82.[296] Uo.[297] Mitterpacher Lajos (1734-1814) teológus, egyetemi tanár, a Batthyányi hercegek nevel?je, 1762-1774között a Theresianumban hitokatatás mellett bölcseletet és földm?veléstant tanított. 1774-t?l a budai, majd apesti egyetemen tanít természetrajzot, földrajzot, mez?gazdaságtant és technológiát. 1801-ben az egyetemrektora volt. Tagja volt az alsó-ausztriai gazdasági egyesületnek s a bonni akadémiai tudományos intézetnek.F?képp mez?gazdaságtannal foglakozó m?vei révén vált Európa-szerte ismertté neve, hiszen latin nyelven etárgykörben írt munkáit nemcsak magyar, hanem német és olasz nyelvre is lefordították. Lásd: SZINNYEI,1903. t.IX. 45-48.[298] SALABERRY, 1799. 83.[299] SALABERRY, 1799. 85.[300] SALABERRY, 1799. 87-88.[301] SALABERRY, 1799. 85.[302] SALABERRY, 1799. 78.[303] E tárgykörben lásd BARCSAY-AMANT Zoltán: A francia forradalmi háborúk hadifoglyaiMagyarországon idetelepítésük els? esztendejében, Budapest, 1934. a továbbiakban Barcsay, 1934.; LENKEFIFerenc: A lelkigondozás problémái a hadifoglyok körében Magyarországon, Hadtörténelmi Közlemények,1994/3. 3-16. U?. Kakas a kasban. Francia hadifoglyok Magyarországon az els? koalíciós háború idején, Bp.Petit Real 2000, KÖVÉR Lajos: Le témoignage des prisonniers de guerre français sur leur vie quotidienne enHongrie (1793/1794), Acta Historica, tom 89. Szeged, 1989. 7-18. u?.: Les premiers prisonniers de guerre de laRévolution française en Hongrie. In. Actes des 113 e 114 e Congrès Nationaux des Sociétés Savantes /Strasbourg,5-9 avril, 1988 et Paris, 3-9 avril, 1989/. Section d’Histoire Moderne et Contamporaine. Révolution française,Paris, C.T.H.S. 1991. 467-474. u?.: Egy francia hadifogoly magyarországi feljegyzései /1793 1795/. (The notesof a french prisoner of war in Hungary /1793 95/.) Acta Historica, Szeged, 1991. 59-64. Különszám. 3.Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus /Szeged, 1991. aug. 12-16./ tiszteletére. u?.:Francia katonák, telepesekés utazók a 18. századi Magyarországon, in J.NAGY László -- SZÁSZ Géza (szerk.:) Francia eszmék.Tanulmányok a francia forradalomról, Szeged, 1995. 54-68.[304] CHUQUET, Arthur: Les guerres de La Révolution tom. I-XII, Paris, Plon, 1886-93[305] BERTAUD, Jean-Paul: La Révolution armée. Les soldats-citoyens et la Révolution française, ParisLaffont 1797, 251-253. u?.: Des soldats de la Révolution, 1789-1799, Paris, Hachette, 1985, 262-265. u?.: Lavie quotidienne des soldats de la Révolution 1789-1799, Paris, Hachette, 1985. 258-263.; LEMAY, Edna: Aprops des recherches faites sur la sort des prisonniers de guerre français pendant la guerres européennes (1792-
- Page 1:
Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5:
A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7:
utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9:
égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11:
Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13:
BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15:
Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17:
kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19:
LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21:
Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23:
vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25:
gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27:
A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29:
MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31:
Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33:
gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35:
megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37:
Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39:
|1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41:
E két városkép idézése bizony
- Page 42 and 43:
3. Entretiens des Ombres aux Champs
- Page 44 and 45:
szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47:
tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49:
arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51:
már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53:
sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55:
LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57:
Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59:
TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61:
BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63:
MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65:
csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67:
A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69:
| |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71:
|f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73:
MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75:
szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77:
ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79:
következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81:
Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83:
vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85:
jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87:
sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89:
van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91:
míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141: Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143: G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145: C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147: l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149: HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151: BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153: Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155: HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157: LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159: de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161: A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163: abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165: A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167: a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169: kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171: B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173: legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175: csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177: lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179: A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181: emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183: [30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185: [67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187: [132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189: kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 192 and 193: 1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195: GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197: [387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199: moyens d’y remédier à peu de fr