Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

utazó, vagy a Magyarországon átutazó mindennapokból merít? élményanyaga. Egyszóvala magyarságkép forrásainak, pontosabban forrástípusainak száma ugrásszer?en megn? aXVIII. század folyamán. Így aztán a XVII. századi sztereotípiák makacs továbbéléseellenére is egyre árnyaltabb lesz a XVIII. század magyarságképe.Dolgozatunk els?dleges célkit?zése a „francia” század Magyarországról kialakítottarculatának -- napjaink divatos kifejezésével élve -- a külföld, pontosítva a franciákmagyarságról alkotott ítéletének, image-ának vizsgálata, a franciák magyarságképénekrecepciója, amely épp a nyelv révén nemcsak a franciák, hanem Európa magyarságképének ismeghatározója! Munkánk során mindenekel?tt Bárdos József, Birkás Géza, Köpeczi Béla ésG. Györffy Katalin kutatási eredményeire támaszkodtunk.[7] Külön kiemelend? KecskemétiKároly szerkesztésében a Brüsszeli Nagy Imre Politikatudományi Intézet kiadásában 1963-ban megjelent, méltatlanul elfeledett, pontosabban alig ismert forrásközl? kézirata:1. Adatok a magyar királyság történetéb?l (Détails historiques sur le Royaume deHongrie) 1717-b?l; 2. Vázlat Magyarországról, jelentés az ország helyzetér?l (Idée de laHongrie ou mémoire sur la situation) 1745 el?ttr?l; 3. Magyarország ügyeinek jelenállapota (Etat actuel des affaires de Hongrie) az 1755. esztend?b?l; 4. Azalsómagyarországi bányákról (Des mines de la Basse-Hongrie) 1772/73.; 5. Feljegyzéseka Bánátról, Szlavóniáról és Magyarországról (Notes sur le Banat, l’Esclavonie et laHongrie) 1778 el?ttr?l; 6. A császárn? birtokában lév? adriai tengerpart leírása(Description du Littoral de l’Impératrice) 1760-ból; 7. A Magyar Királyság törvényeinekés kormányzatának rövid leírása (Précis de ce qui est relatif aux lois et au gouvernementdu Royaume de Hongrie) 1785-b?l. (Ez utóbbi szerz?je nagy valószín?séggel nem francia,hisz stílusára a magyar közigazgatás nehézkes latin nyelvezete nyomja rá a bélyegét –-állapítja meg Kecskeméti Károly.) E források alapvet?en diplomaták feljegyzései![8]A feldolgozás során két szempontot igyekeztünk szem el?tt tartani. Ez egyrészt --acímben is jelzett -- többé-kevésbé elfelejtett, vagy ez ideig ismeretlen források,forráscsoportok feldolgozását jelenti. Ennek keretében kézenfekv? bontásul a magyarságtörténetének, illetve a magyarság jelenének és adott esetben jöv?beli lehet?ségeinekfrancia olvasatú bemutatása kínálkozott.Tematikánk forrásai a francia, egészen pontosan a lotharingiai munkavállalók, azaz af?képp gazdasági megfontolásokból emigrált telepesek magyarországi jelenlétének akorabeli francia hatóságok szemszögéb?l történ? bemutatása mellett, amelyet a XVIII.századi jelenkor magyarságképének részeként emeltünk be dolgozatunkba, a következ?k:a korabeli geográfiai történeti szótárak statikus adatai, amelyek egyúttal történetíróiítéletek is korántsem a teljesség, hanem sokkal inkább egyfajta „reprezentatív minta”jelleggel kerülnek bemutatásra. Kecskeméti Károly idézett munkája alapján a diplomatákjelentései, feljegyzései, kiegészítve a nantes-i levéltár egy-két vonatkozó iratával, továbbáaz útleírások, végül pedig egy sajátos és el?ször általunk felkutatott forráscsokor, aforradalmi háborúk magyarországi francia hadifoglyainak visszaemlékezései alkotják adokumentáció gerincét.[9]Másrészt a feldolgozás során a rendelkezésünkre álló eklektikusan b?ségesinformációk összességét a múlt, a jelen és a jöv?kép felvázolásakor úgy próbáltuk megcsoportosítani, hogy szerkezetileg optimális lehet?ség adasson mindazon ismeretanyag