13.07.2015 Views

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

viszont azt húzzuk alá, hogy Lotharingiában létezik egy Mercy nev? falu.[399] A bánátif?kormányzó neve szintúgy a helységnevet ?rzi, derül ki abból az oklevélb?l is, amelybenMerci grófjaként (Claudius Florimundus Comes de Merci etc.) kap magyar indigenátust1722 áprilisában Claudius Florimundus.[400]Az állami adminisztráció és a már említett katonai közigazgatás megszervezésemellett a f?kormányzó valóban jelen volt a Bánát mindennapjaiban is, hiszen egyebekmellett a nagy környezet átalakítások megkezdése, a mocsarak lecsapolása, az agrokultúraterén pedig a sz?l?termesztés és a selyemipar meghonosítása f?z?dik a nevéhez.[401]Mercy a bányászat és a kézm?vesség merkantilista támogatása mellett kezdett?l nagyhangsúly helyezett mez?gazdasági jelleg? települések alapítására is.Peter Schiff a bánáti újjátelepítés történetének szakavatott kutatója rámutatott arra,hogy e régióban alaposan át kellett alakítani az ökológiai viszonyokat. Temesvár körül 1718-1720 között a Temes szabályozását végezték el, biztosítva ezzel a vár és a város vízellátását.1753-as és az 1754-es esztend?ben megásták a Bega csatornát, 1758 és 1759 között pedig aBerzava és a Temes folyókat csatornázták, majd a rákövetkez? két évben sor került a Bega ésa Temes teljes szétválasztására. A két folyó táp-és árapasztó csatornákkal lett összekötve, aTemes medrébe megépített duzzasztógáttal pedig gyakorlatilag sikerült hajózhatóvá tenni aBega csatornát. Ugyanakkor az ármentesítés a következ? évszázadra maradt.[402]Így a XVIII. században a nagy kiterjedés? mocsarak, a mocsárláz, a szabályozatlan ésszeszélyes Tisza, illetve Maros folyók áradásai határozták meg a mostoha higiéniaiviszonyokat. Ne feledjük, a korábban már idézett Griselini az 1760-as években járt aBánátban, amely akkor számára a végtelen, csendes tenger képét villantotta fel,dombocskákkal, magaslatokkal körülvéve. Gyümölcsfát ekkor még ritkán látott. Ennekkapcsán megjegyzi, a gyümölcsfák nemesítése, oltása, metszése itt még kevéssé ismert,viszont sok a szilva, amelyb?l a román, a szerb és a török lakosok „igen sok ügyességgel egyer?s pálinkának, illetve slibovicának nevezett italt f?znek.”[403]Az állattartás volt a f? tevékenység még ekkor, a lakosok pedig csak annyi földetm?veltek meg, amennyi a család számára szükségeltetett. A kereskedés eszébe sem jutezeknek az embereknek. Ehhez képest valóban gyors és nagyív?, de közel egy évszázadotigényel az a gazdaságfejl?dés, aminek végkifejletében a Bánát valóban Magyarországéléskamrájává válhatott.[404]E történelmi perspektívához szükséges feltételek megteremtésében vitathatatlanulfontos szerepet játszottak azok a telepesek, akik nagyrészt lotharingiából és a németterületekr?l érkezvén behozták és meghonosították a nyugati agrotechnikát. Ez mindenekel?tta lóvontatás, a barázdafordító eke, a vasborona, a társzekér alkalmazása mellett nemesítettmagvak, takarmány- és ipari növények, valamint újabban domesztikált állatfajokmeghonosítását jelentette. (Pl. padovai juh, spanyol merinói juh.)[405]Az ipari növények termesztését f?leg a kamara er?ltette. Helyenként kísérletitelepeket hoztak létre Magyarország e szegletében, ami már-már az illúziók világába vezetel bennünket. E területet ugyanis Bécs afféle Mediterráneumbeli kolóniának kezdtetekinteni, ezért próbálkoztak itt gyapottermesztéssel, s?t a textilfestéshez nélkülözhetetlenfestékek alapanyagául szolgáló keleti növények, vagy az Amerikából kicsempészett indigómeghonosításával is kísérleteztek, persze eredménytelenül.[406]A kezdeti nehézségekr?l, az egészségtelen és embert próbáló földrajzi viszonyokról

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!