Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

viszont azt húzzuk alá, hogy Lotharingiában létezik egy Mercy nev? falu.[399] A bánátif?kormányzó neve szintúgy a helységnevet ?rzi, derül ki abból az oklevélb?l is, amelybenMerci grófjaként (Claudius Florimundus Comes de Merci etc.) kap magyar indigenátust1722 áprilisában Claudius Florimundus.[400]Az állami adminisztráció és a már említett katonai közigazgatás megszervezésemellett a f?kormányzó valóban jelen volt a Bánát mindennapjaiban is, hiszen egyebekmellett a nagy környezet átalakítások megkezdése, a mocsarak lecsapolása, az agrokultúraterén pedig a sz?l?termesztés és a selyemipar meghonosítása f?z?dik a nevéhez.[401]Mercy a bányászat és a kézm?vesség merkantilista támogatása mellett kezdett?l nagyhangsúly helyezett mez?gazdasági jelleg? települések alapítására is.Peter Schiff a bánáti újjátelepítés történetének szakavatott kutatója rámutatott arra,hogy e régióban alaposan át kellett alakítani az ökológiai viszonyokat. Temesvár körül 1718-1720 között a Temes szabályozását végezték el, biztosítva ezzel a vár és a város vízellátását.1753-as és az 1754-es esztend?ben megásták a Bega csatornát, 1758 és 1759 között pedig aBerzava és a Temes folyókat csatornázták, majd a rákövetkez? két évben sor került a Bega ésa Temes teljes szétválasztására. A két folyó táp-és árapasztó csatornákkal lett összekötve, aTemes medrébe megépített duzzasztógáttal pedig gyakorlatilag sikerült hajózhatóvá tenni aBega csatornát. Ugyanakkor az ármentesítés a következ? évszázadra maradt.[402]Így a XVIII. században a nagy kiterjedés? mocsarak, a mocsárláz, a szabályozatlan ésszeszélyes Tisza, illetve Maros folyók áradásai határozták meg a mostoha higiéniaiviszonyokat. Ne feledjük, a korábban már idézett Griselini az 1760-as években járt aBánátban, amely akkor számára a végtelen, csendes tenger képét villantotta fel,dombocskákkal, magaslatokkal körülvéve. Gyümölcsfát ekkor még ritkán látott. Ennekkapcsán megjegyzi, a gyümölcsfák nemesítése, oltása, metszése itt még kevéssé ismert,viszont sok a szilva, amelyb?l a román, a szerb és a török lakosok „igen sok ügyességgel egyer?s pálinkának, illetve slibovicának nevezett italt f?znek.”[403]Az állattartás volt a f? tevékenység még ekkor, a lakosok pedig csak annyi földetm?veltek meg, amennyi a család számára szükségeltetett. A kereskedés eszébe sem jutezeknek az embereknek. Ehhez képest valóban gyors és nagyív?, de közel egy évszázadotigényel az a gazdaságfejl?dés, aminek végkifejletében a Bánát valóban Magyarországéléskamrájává válhatott.[404]E történelmi perspektívához szükséges feltételek megteremtésében vitathatatlanulfontos szerepet játszottak azok a telepesek, akik nagyrészt lotharingiából és a németterületekr?l érkezvén behozták és meghonosították a nyugati agrotechnikát. Ez mindenekel?tta lóvontatás, a barázdafordító eke, a vasborona, a társzekér alkalmazása mellett nemesítettmagvak, takarmány- és ipari növények, valamint újabban domesztikált állatfajokmeghonosítását jelentette. (Pl. padovai juh, spanyol merinói juh.)[405]Az ipari növények termesztését f?leg a kamara er?ltette. Helyenként kísérletitelepeket hoztak létre Magyarország e szegletében, ami már-már az illúziók világába vezetel bennünket. E területet ugyanis Bécs afféle Mediterráneumbeli kolóniának kezdtetekinteni, ezért próbálkoztak itt gyapottermesztéssel, s?t a textilfestéshez nélkülözhetetlenfestékek alapanyagául szolgáló keleti növények, vagy az Amerikából kicsempészett indigómeghonosításával is kísérleteztek, persze eredménytelenül.[406]A kezdeti nehézségekr?l, az egészségtelen és embert próbáló földrajzi viszonyokról