Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

Duna bal partján épült, körülbelül háromnegyed mérföldre volt Pestt?l. A Quesnoy-i és a Avesnelesec-ihadoszlopok teljesen megtöltötték a kórházat betegeikkel. E szerencsétlenek három-négy napig nem kaptaksemmilyen gyógykezelést. Azokat a katonákat, akik jól tartották magukat, Munkácsra irányították. Két hétenbelül 1200 - 1800 fogoly lelte itt halálát: nem részesítették ?ket megfelel? ellátásban, képzett sebészek nemálltak rendelkezésükre, nem volt váltás fehérnem?jük és a tetvek is ellepték ?ket. Ráadásul ki voltak téve arend?rtisztek zaklatásainak és kegyetlenségének is. Így képtelenek voltak ellenállni az élet megpróbáltatásainak:minden egyes nap hol több, hol kevesebb áldozatot követelt. Amikor a betegség a leger?sebben tombolt, egyhalottszállító kocsi szünet nélkül vitte bajtársaink holttesteit a Duna bal partján a homokban ásott gödrökhöz. Ehelyütt az áldozatok ezrei kiáltanak a bosszúért, a rajtuk esett gyalázatos sérelmek miatt.”) HAUTIÈRE,Manuscrits 10. 173.[321] Diakovár, Djekovár, Gyorkovár, Djakovo, Horvát-Szlavóniában található. A múlt században mégHorvátország egyik érdekes városaként emlegetik. 1891-ben 4358 horvát, szerb, német és magyar lakosa volt.Lásd: A Pallas nagy lexikona V. Budapest, 1895, p.275[322] DELLARD, 1882. 51.[323] DELLARD, 1882. 56[324] Uo.58.[325] Uo.54-55[326] OLTVAI Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945, Szeged, 1968, a továbbiakban Oltvai, 1968.88.[327] CsmL. Szeged város tanácsának iratai, 2049/1793.[328] BARCSAY, 1934. 78-83.[329] CsmL. Szeged város tanácsának iratai, 1877/1793. ; 1835/1794[330] Uo. 1794/1793[331] OLTVAI, 1968. 88.[332] Dictionnaire de biographie française; t. X. Paris, 1965, p.849[333] DELLARD,1882. 60-61.[334] Uo. 62.[335] Uo. 63[336] „A kormányzat azonban érdekelt abban, hogy tétlenségben tartsa ?ket, mivel így könnyedénmozgósíthatók, ha háború törne ki. Valóban Magyarország adja az osztrák hadsereg legjobb katonáit, f?leg akönny? lovasság számára. De megéri-e ez, hogy így hatalmas területet hagynak megm?veletlenül, amely pedig alegb?ségesebben jutalmazná meg azt, aki gondjaiba venné? Így az elvesztegetett haszon tudatában csakisgyalázatosnak tekinthetjük az osztrák indokokat, melyek a nyomor és a tétlenség megideologizálásáraszolgálnak. E szolgaságot nem ellensúlyozhatja a magyar oktatás fejlesztése sem, hiszen a latin nyelv elterjedtismerete - az utolsó disznópásztor is jeleskedik benne - nem feledtethet ennyi nélkülözést. Mire is megymegszerzett tudásával egy parasztember ez alatt a kormányzat alatt? A legjobb esetben is csak a tizedesi vagylegfeljebb az ?rmesteri rangig viheti. (Íme a Forradalom propagandája! K.L.) Miután lejár a szolgálat, hazatér,felveszi elny?tt rongyait és élete visszatér a régi kerékvágásba. Bár megalázkodva t?ri elöljárójától abotütéseket, magyar voltára továbbra is büszke marad. Ilyen tehát a magyar, míg a csatamez?n bátran harcol,addig otthonában gyáván és hitványul viselkedik.” Lásd: DELLARD, 64. Egy 1770- es évek végén készültfrancia jelentésben hasonló észrevételek olvashatóak. Eszerint a parasztot kilenced, tized és robot terheli, ezértsem ideje sem kedve nincs a földben rejl? lehet?ségek kiaknázására. „Az ország képe mind a parasztok, mind azurak javára megváltozna, ha a parasztok bérbe kaphatnák a földet. … A kereskedelem csak nyersanyagokraszorítkozik… Az uralkodó csak abban érdekelt, hogy az ország katonát és élelmet adjon.. Az uralkodó ház nemszívesen látná a manufaktúrákat egy szabad országban, ahol hatalm nem korlátlan..(Kiemelés K.L.) LásdKECSKEMÉTI, 1963. 54-55.[337] SANÉ, Alexandre -Marie: Nouvelle grammaire portugaise, suivie de plusieurs essais de traductionfrançaise interlinéaire et de différens morceaux de prose et de poésie, extraits des meilleurs classiquesportugais. Par A. M. Sané. Paris, Cérioux, 1810. u?: Poésie lyrique portugaise ou Choix des odes de FranciscoManoel... par A.M. Sané, Paris, chez Cérioux, 1808. Lefordította többek között a kor egyik népszer? spanyolírójának, Ginès Perez de Hita-nak A hispániai arabok regényes története (Histoire chevaleresque des Maures del’Espagne) cím? m?vét, amely 1809. évi megjelenésekor külön érdekl?désre is számot tarthatott, miutánNapóleon ez id? tájt ugyancsak belekavarodott már a spanyol ügyekbe. Sané életrajzi adataira vonatkozóan lásd