Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

szellemes észrevételei stílusát könnyedé, megállapításait pedig sajátosan még hitelesebbéteszik. Érzékeltetésül íme egy részlet a 20. levélb?l, mely a rádosi (Nagy-Küküll?vármegye, k?halmi járás) görög kolónia létére szellemes asszociációval hívja fel afigyelmet. „Temesvár után található Ragosh. Itt hálunk meg el?ször. A vidék igencsakerd?s. Sikerrel termelnek itt törökbúzát és dohányt. A szokások és az öltözékmegváltozása módfelett szembeötl?. Az els? falu, amit talál az ember, görög. A n?k ittmég a magyar menyecskénél is bájosabbak. Fejükön egy színes kend?b?l formált turbántviselnek, mezítláb járnak s roppant kurta szoknyát hordanak. E táj csudaszép és s?r?nlakott. Itt nem vágyakozik az ember sem a magyar utak sara, sem pedig a csizma után, mitott férfi, n? és gyerek egyaránt hord.”[301]. Ellentétpárokon nyugvó párhuzamaiszellemesek és sokatmondóak. („Amennyire Magyarország és Ausztria közel fekszenekegymáshoz, annyira nagy az utálat magyar és német között.”[302]) Helyenként fennkölt,mint például akkor, amikor Magyarországot az osztrák korona legszebb virágaként említi(un des plus beaux fleurons de la couronne autrichienne).[303]A XVIII. század vége táján -– Salaberry írása legalábbis ezt mutatja -– nyomasincsen már a magyarokról szóló XVII. századi el?ítéletek toposzainak. Salaberrymagyarja, pontosabban magyar nemesembere nyíltszív?, emocionális lélek, egyedülállókészséggel rendelkezik az idegen nyelvek elsajátítására, ragaszkodik ?si jogaihoz.Salaberry szerint Magyarország az általa is hangoztatott kiváló adottságok ellenérelemaradását, gazdasági hátrányait els?sorban a bécsi politikának és a földesúrigazdálkodás hibájába esett nemesnek köszönheti. Írásának fontos új eleme, hogy már egysoknemzetiség? Magyarország képét villantja fel a ruházat vagy épp a mentalitásleírásával úgy, hogy közben utalás szintjén érzékelteti: nemcsak a magyarok és a németek,hanem a magyarok és a nemzetiségiek között is komoly feszültségek vannak kialakulóban.