Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

meg. Marqui l’Hôpital titkára másnap megtekintette Komárom er?djét, melyben nem találtsemmi különöset. „A négyzet alapú er?dnek mindössze két bástyája és két félbástyája van. Azáltalában a négyszög er?dítéséül szolgáló félbástyák és bástyaköz mellett egy fecskefarokhivatott a sziget csúcsát kitölteni -- sikertelenül. A falak csaknem hatvanlépésnyire vannak aDunától, és a kett? között semmilyen árok sincs. Az er?döt a sziget fel?li oldalon egy Lipótcsászár által építtetett igen jó, zegzugos kiszögellés védi. A törökök két alkalommal istámadták -- eredménytelenül. A Duna fel?l mindkét oldalon támadtak, ám ott egészenbizonyosan bevehetetlen. A két folyamág kisebbike is 500 öl széles és csaknem mindenüttnegyven láb mély.”[246]Mintegy tizenöt óra alatt mindössze hat magyar mérföldnyi út megtétele utánVörösváron (Pilisvörösvár) álltak meg. A leírás szerz?je szerint azok a földek, amelyekenátjöttek, igen termékenyek lennének, ha m?velnék, ám mindössze a falvak környékén vanföldm?velés.[247] Lejegyzi azt is, hogy a falvak lakói német nemzetiség?ek és többségükkirályi birtokon telepedett le.[248] Budára érkezvén a titkár elpanaszolja, hogy szerettevolna megnézni a várat, ám l’Hôpital úrral azonnal átmentek Pestre. „Buda – annakellenére, hogy Magyarország f?városa – nem mondhatja magát városnak; minden rendnélkül felépített házak alkotják, és nincs er?dített fala sem. Itt egy mecset és a híres fürd?kromjai láthatóak, a citadella pedig az els? magyar királyok óta létez? nádor székhelye.Felülr?l nézve a Duna szépnek, a fellegvár pedig igen jó állapotúnak t?nik.”„A város és a vár között található egy több mint száz éve létez? rác kolónia, amelyetmost éppúgy gy?lölnek, mint letelepedésekor. Ennek területér?l származik Magyarországegyik legjobb bora, melyet Bécsben Razelsdorf néven ismernek. A Dunának Budánál csak egyága van, s ez nem szélesebb, mint a két ág bármelyike Komáromnál. … Pest nagyobb ésszebben megépített város, mint Buda. VI. Károly császár itt alapított menhelyet azinvalidusoknak. Ez szükség esetén 3000 katonát képes befogadni; amikor ott voltunk,mindössze 1300-an voltak. Magyart vagy külföldit egyaránt befogadnak.”[249] Pest kapcsán– az olcsó árak tükrében – ismét megjegyzi Marqui l’Hôpital titkára, hogy mennyiretermékeny ez az ország.Pestr?l kilencórányi út után érkeztek meg Gödöll?re Grassalkovich grófhoz, akiKomárom parancsnoka és az ország egyik leggazdagabb f?ura. Innen Gyöngyösre mentek,majd áthaladtak Aszódon és Hatvanon is. Magyarország e részét katolikusok mellettlutheránus és kálvinista magyarok lakják. „A környék egy kissé mocsaras, ám könnyenlecsapolható és általában nagyon termékeny is.”[250] Gyöngyösnél kezd?dik az egrivármegye. Itt találkoztak a Püspök és F?ispán küldöttével, akit azzal bíztak meg, hogyMarqui l’Hôpital követ urat és egész kíséretét a házába invitálja. Így Egerben az egészfrancia küldöttség gróf szalai Barkóczi Ferenc vendégszeretetét élvezhette.Marqui l’Hôpital titkára elég jól informált a püspökség elmúlt évtizedekbelitörténetér?l. A püspök szuverén úr a városban, és a császárn? megkoronázása óta élvezi akincstári haszonvételi jogot is. Eger akkori püspöke, Eszterházy Pál kihasználta az alkalmat,hogy visszaszerezze el?deinek azon jogait, melyeket Lipót császár elorzott, s amelyeketvéglegesen VI. Károly császárnak engedtek csak át, er? hatására. A császárn? magánaktartotta fenn a fellegvárat, és h?ségesküt követelt.[251] A vendéglátó Barkóczy Ferenccelkapcsolatban leírja az utazó, hogy szigorúan ?rködik a jogok és javadalmak megtartásafelett. Marqui l’Hôpital titkára vele kapcsolatban megjegyzi, hogy „fejedelmi test?rsége