Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

szárazföldön pedig f?képp az 1752-t?l megindult rendszeres postakocsi-járatokkal lehetettmegtenni. Bécs és Pozsony között naponta, Bécs és Buda között pedig hetente jártpostakocsi. Ennek az útiránynak egy másik változata a Bécs, Sopron, Kanizsa, Sziget,Pécs, Eszék, Pétervárad, Belgrád vonal. A harmadik útvonal Lengyelországon keresztülvezetett az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt lév? moldvai fejedelemségen keresztülKonstantinápolyba. Ez azonban kevéssé volt ismert. A Bécs - Észak-Magyarország -Lengyelország útvonal a Szentpétervárra történ? utazások kapcsán jött szóba.[187] Ezutóbbira Marqui l’Hôpital útja a legjobb példa.Az utazó ötödik típusa a világlátás, a szórakozás, a kíváncsiság és atapasztalatgy?jtés „turistá”-ja már felbukkan a XVIII. századi Magyarországon is. JeanClaude Flachat lyoni keresked? a kíváncsi utazó, a bels? kényszerb?l utazó turista, aki„hasznos polgár” akar lenni. (Jean Claude Flachat megfigyeléseit fontosnak és a közhasznára valónak találta a Lyoni Tudományos Akadémia, és ezért a „Hasznos Polgár”címet adományozta neki 1761-ben.)[188] Olykor el?fordul, hogy a külföldi utazókBécsb?l „átruccannak” a magyar Versailles-ba. Itt adott esetben a turizmus, a szórakozás,a meghívásnak eleget tév? vendégeskedés motiválja az utazót. Erre bizonyság a magamódján a híres Esterházy-térkép is. Ennek a XVIII. századi turista térképnek akiindulópontja Esterháza (Fert?d), Eszterházy Miklós hercegnek, a nemesi test?rségkapitányának kedvelt új otthona. A süttöri hajdani vadászkastély alapjain itt épült fel aközismert magyar Versailles, a fejedelmi pompájú kastély hatalmas franciakerttel. 1769-ben Kismartonból ide tette át székhelyét Eszterházy Miklós herceg. Itt folytak a Bessenyeiáltal megénekelt esterházai vigasságok, amelyeken Mária Terézia királyn? is részt vett.A mellékelt úttérkép feltehet?en a herceg útiterveihez, illetve az átutazó vendégekszámára szolgálhatott útjavaslat alapjául. Állítólag a herceg saját maga festette meg annak azutazókocsinak a képét, amelyre az úttérképen rendre feltüntetett óra és menetid?kvonatkozhatnak. Az útvonalak Esterházától Pápán és Veszprémen át Ozorára, és ett?l azútvonaltól északra vezetnek. Az északi végpont Csacsa, ahonnan a Jablonkai-hágón át Sziléziaés Berlin felé lehetett utazni. Úgy látszik, ezen a kevésbé ismert területen elengedhetetlen voltaz áttekint? térkép az utazás megtervezéséhez.Az útvonalak menetid?adatai órában megadva a jobb fels? sarokban találhatótáblázatban tüntették fel. Az els? útvonal (Esterháza--Ozora) menetideje 23 óra, amely Pápa ésVeszprém között feltehet?en napi menetid?kre (nyolc és fél, hét és fél, illetve hét óra)tagolódik. Az ozorai birtokról Fehérváron át három irányba vezetnek az utak: Majk és Tatairányában Nyitrára, Csákvár és Esztergom felé Lévára, valamint Budán, Vácon és aBörzsnyön át szintén Lévára. Az Esztergom utáni szakasz már nincs megrajzolva a térképen.Lévától Csacsáig a leghosszabb útszakaszt láthatjuk, összesen 34 órányit. Végül Esterházafel?l két irányban jutunk el ismét Csacsához: el?bb Szencen át Nyitrára, majd innenTrencsénen és Besztercén, az utolsó szakaszon pedig a hegyeken át Turzovka irányából.Meglep?, hogy az útvonalak sok helyen nem követik a hivatalos postajáratokat, s?t aBörzsönyön át és Turzovka el?tt látszólag nehezebb hegyi szakaszokon vezetnek. Azútszakaszok összideje 23 és 34 óra közt mozog, a részid?k átlagosan nyolc órára tehet?k.Az északkeleti tájolású térképen a f? vizek és települések segítik a tájékozódást. Azútvonalakon kívül csupán négy helyet jelöl a térkép: Sopront, Tihanyt, Gy?rt és Komáromot.A megyék fekvését nevük és különféle területszínezésük mutatja. Csallóköz, Fert?, Duna,