Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

[101] BRUZEN, 1737. t. VII. 5. Sabarie címszó[102] VANEL, 1686. 59-60. Brown is emlegeti. ”Sokan azt állítják és hiszik, hogy Ovidius, a híres költ?Magyarországban, Sabaria városában halt meg. … E városban, mint mondják, sírja és a saját maga készítettesírirat mai napig is látható” -- jegyzi le 1669-70-ben az angol utazó. Lásd SZAMOTA, 1891. 311. Az 1998-banalakult Savaria Légió Egyesület ma is úgy tartja, hogy 17-ben Szombathelyen halt meg Ovidius; véleményükszerint mindaddig, amíg meg nem találják sírját, nincsen érdemi cáfolata ennek az állításnak! V.ö.: CSERIPéter: Újraéled? Ovidius-legenda, Népszabadság, 2000. nov.25. 7.[103] VANEL, 1686. 9-11. Az Árpád-ház uralkodóinak tablójára továbbá a legkorszer?bb Árpád-ház családfáravonatkozóan lásd KRISTÓ Gyula – MAKK Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, I.P.C. 2000.[104] VANEL, 1686. 9-11. Vanel mindegyik Magyarországgal kapcsolatos munkájában megtalálható, ez acsaládfa, amelynek forrása a Bongars vagy Bongarsius gy?jtemény; Joannes Pistorius alapján (PISTORIUS,Joannes: Illustrium veterum scriptorum, qui rerum a Germanis per multas aetates gestarum historias vel analesposteris reliquerunt ... Ex bibliotheca Joannis Pistorii Nidani D, Francofurti, apud haeredes Andreae Wecheli,1583-1584) készült és I. Rudolf császár uralkodásakor zárul. Lásd: Bongarsius, 1600. 49-55. Ezt b?víti tovább,pontosabban „aktualizálja” Claude Vanel.[105] VANEL, 1686. 82.[106] E felfogás szerint Zrínyi Péternek és társainak a kivégzése arra figyelmeztet, hogy miután a királyokat azIsten adta, tisztelni kell ?ket akkor is, ha uralkodásukat jogtalannak és hatalmukat túl abszolútnak is érezzük.Lásd KÖPECZI, 1966. 408.[107] VANEL, 1686. 107-108.[108] VANEL, 1686. 38-39.[109] VANEL, 1686. 40-41.[110] VANEL, 1686. 38-39. v.ö.: SZAMOTA, 1891. 396-406.[111] VANEL, 1686. 40. v.ö.: SZAMOTA, 1891. 406-414.[112] BRUZEN, 1726-1739, IX tomes en XI vol.;[113] MICHAUD, 1820. t. 27. 329-331. ; Nouvelle Biographie Générale sous la dir de M. Le Hoefer, t. 1-46. Paris, Frimin Didot, 1852-1866. a továbbiakban HOEFER, 1860. t. 23. 253-255.; Dictionnaire debiographie française, t. 1-18, Paris, VI Libraire Letouzey et Ané, 1933-1989., a továbbiakban DBF. 1956. t. 7.586. ; GDU. 1991. 1285.[114] BRUZEN, 1726. t. I. VII-IX.[115] FERRARI, Filippo: Lexicon geographicum,... authore Fr. Philippo Ferrario,... Editio nova [edente G.Dillingham]. Adnectitur tabula longitudinis ac latitudinis urbium... per totum terrarum orbem, ex ejusdemPhilippi Ferrarii Epitome geographica desumpta apud F. Leonard, Londini ; et veneunt Parisiis, 1657.[116] FERRARI, Filippo -- BAUDRAND, Michel Antoine : Novum lexicon geographicum... Illud primum inlucem edidit Philippus Ferrarius,... nunc vero Michael Antonius Baudrand,... dimidia... parte auctiorem fecit, utNovum lexicon jure optimo dicatur. Accesserunt sub finem Dominici Magri,... appendices et correctiones, atquein has M. A. Baudrand notae Isenaci, sumptibus J. P. Schmidt : 1677.[117] CORNEILLE, Thomas: Dictionnaire universel géographique et historique... par M. Corneille, del’Académie françoise,... Paris, J.-B. Coignard : 1708[118] BRUZEN, 1726. t. I. IX-XI.[119] BRUZEN, 1726. t. I. XII-XV.[120] BRUZEN, 1726. t. I XV-XX.[121] BRUZEN, 1726. t. I XXI-XXVIII.[122] Sabaria címszót lásd BRUZEN, 1738. t. VII. 5.[123] Szombathely címszót lásd: BRUZEN, 1738. t. VIII. 245-246.[124] Hongrie címszó lásd BRUZEN, 1732. t. IV. 180.[125] uo.[126] uo.[127] Huns címszót lásd BRUZEN, 1732. t. IV. 202-203.[128] Jean Magnusról lásd: MICHAUD, 1820. t. 26. 148.; HOEFER, 1860. t. 32. 732-733.[129] Conrad Samule Schurtzfleisch vonatkozásában lásd. MICHAUD, 1825. t. 41. 264-267.[130] HOEFER, 1862. t. 39. 704-705.;[131] HOEFER, 1854. t. 10. 239.