Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

levelében elég világosan utal arra, hogy a Bécsben hallott mindenféle riogatások ellenére,amely szerint Magyarország elmaradott, barbár vidék, tele útonállóval, sikeresen átutazottaz országon (après avoir traversé la Hongrie par terre sans aucun accident). Az országcomte de Saint Priest véleménye szerint tehát korántsem olyan elvadult, mint azt a bécsikörök állítják. A Duna vízi útján 15-20 nap alatt le lehet érni Semlinig. Kétségtelen, hogyez a kényelmesebb, igaz szárazföldi út is létezik, ez némiképp lassúbb, mivel a magyarlovak er?sek ugyan, de a kocsik rendszerint túlterheltek. Pozsony és Buda továbbá akevésbé jelent?s városok mellett elhaladva Saint Priestnek az a benyomása alakult ki, hogya magyarországi városokon egyáltalán nem látni az oly sokat emlegetett ínségnyomait.(„En passe devant Presbourg, Bude et d’autreslieux moins considérable, mais bien pourvus de vivre.”)[259]A Török Birodalom területén a kés?bbiekben számos konzulátust szervez? François-Emmanuel Guignard de Saint Priest[260] egyébiránt magyar szempontból is éredekesutasításokkal érkezett meg Konstantinápolyba. Choiseul herceg, a francia külügyekirányítója tudniillik egyik els? feladatként azt kéri a Saint Priest nagykövett?l, hogytekintse át, majd tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a levantei kereskedelemkoordinációjába szerepet kaphasson Trieszt.[261] Ez annál is fontosabb, mert az angolbefolyás er?söd?ben volt Konstantinápolyban. Ennek ellensúlyozása végett egy franciaosztrákegyüttm?ködés keretében egyre fontosabb szerepet tölthetett be az osztrák hátkezében lév? Adria melléke, amelynek kiköt?i révén Saint Priest meglátása szerint a jólehet?ségekkel bíró magyar mez?gazdaság is bekapcsolandó a Földközi-tengerikereskedelembe. A kontinens olcsó magyar búzája és a levantei kereskedelem adriaikoordinációja pedig minden bizonnyal érzékenyen érintheti az angolok Mediterráneumbelipozícióit.[262] E kérdéskörre még visszatérünk dolgozatunk harmadik részében, ahol amagyarság jöv?beli lehet?ségeinek egy aspektusaként mutatjuk be de la Vergne triesztikonzul jelentését.Antoine Joseph Zorn de Bulache a híres nyaklánc-per „h?sé”-nek, Rohanhercegnek, XV. Lajos rendkívüli bécsi követének f?tiszti kísér?jeként készített emlékiratotaz 1771 és 1774 között eltöltött id?r?l és magyarországi utazásairól.[263] 1772 tavaszánMagyarországon keresztül Szlavóniába utazott a Pozsony, Magyaróvár, Gy?r, Komárom,Esztergom, Buda, Adony, Mohács, Eszék, Zimony útvonalon. Bécsbe Siklós, Pécs,Szigetvár, Kanizsa, Körmend, Zalaegerszeg, K?szeg, Sopron városokon keresztül utazvatért vissza. Zorn de Bulach érdekl?dését els?sorban a gazdasági jelleg? problémák kötöttékle. Részletesen elemezte a magyarországi éghajlati és természeti viszonyoknak megfelel?termelési lehet?ségeket. „Ahol járt, mindenütt kérdez?sködött, jegyzeteket készített,összeírta a mez?gazdasági termények, élelmiszerek stb. árait”- írja róla Birkás Géza.[264]Zorn de Bulache véleménye szerint a föld általában rosszul van m?velve, és meglepvelátja, hogy mekkora területek hevernek parlagon. Ennek okát a lakosság csekély létszámában,valamint a fejletlen kereskedelemben látja.[265] Ez utóbbira kiváltképp érzékenyen figyel,hiszen a Franciaországban ekkor oly divatos fiziokrata tanok szerint egy országfelemelésének két talpköve van, úgymint a deprivilegizált, tehát szabaddá tett piacokonzajló kereskedelem, valamint a racionálisan megszervezett bels? vámoktól és korrupciótólmentes mez?gazdaság.[266] Szerinte a magyar nép egyetlen elfoglaltsága a mez?gazdaság,