Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELLEMRAJZAA XVIII. századi magyarságkép egyik legérdekesebb karcolata Alexandre-MarieSané tollából származik, aki 1773-ban született Párizsban és itt is halt meg 1818-ban. Apárizsi XII. kerület békebíró hivatalának írnokaként dolgozó Sané azonban -- polgárifoglakozása mellett -- korának jól ismert irodalmára volt. Amolyan kritikus féle.Hispanisztikával, hispán irodalommal foglalkozott. Így megírta az általa „legarchaikusabblatin nyelv”-- a portugál nyelvr?l van szó -- nyelvtankönyvét, de f?képp spanyol ésportugál szerz?k m?veinek franciára fordításával és ezek sajtó alá rendezésévelfoglalkozott.[338]Legjelent?sebb m?veként A világ négy tája népeinek történeti, topográfiai ésközerkölcsi atlaszá-t tekintik, amely a Forradalom IX. évében (1801.) jelent megPárizsban.[339]Sanénak ez a munkája több szempontból is érdekes. El?szöris, úgy t?nik, hogy ? semtud szabadulni a szótár m?faj divatjától; m?ve b? szócikkek formájában megírtnemzetkarakterek gy?jteménye. Az irodalmár nem hagyományos országtörténetet ír, igaz nemis filozófikus az írás, ehelyett inkább az erkölcs és a történelem keresztmetszetébentulajdonképpen egy-egy nép karakterének megírására vállalkozik. Megtaláljuk nála a szótárkötelez? formai elemeit, így a földrajzi tér behatárolását, az intézmények és kormányzásismertetését csakúgy, mint a hadseregr?l, vallásról egytemekr?l szóló tudósítást. A történelemmögött egy-egy nép ethoszát keresi, de kitér az öltözködésre, a divatra, azaz keresi az egyedijegyeket. A m?vet ritkaság számba men?vé tehát az teszi, hogy a szótár m?faj immártradicionális keretei között nem államok, hanem népek történetét és jellemrajzát írja meg, aminem vitás, hogy a cselekv? népet „felfedez?” Forradalom hatása is.Ez a kétségtelenül új ötlet a szótáríró régi, jól bevált módszerével ötvözöttenmindenesetre érdekes olvasmány. Sané – csakúgy, mint félévszázaddal korábban Bruzen de laMartinière -- büszkén vallja magáról, hogy kompilátor. A források között a legfontosabbszámára az utazó, aki közvetlen megfigyelések alapján nyugvó élményanyagból dolgozik.Célkit?zése, hogy miniat?r képek sokaságát megrajzolva mutassa be a világ népeit. Egy-egynép karakterének minél pontosabb bemutatása két szempontból is fontos számára. Egyrészt,mert, a felületes és eddig elterjedt közhelyeken megpróbál felülemelkedni úgy, hogy közbenaz egyes népekben rejl? karakterisztikus értékekre helyezi a hangsúlyt.Úgy t?nik tehát, hogy az irodalmár Sané gondolatait már a szabadságmindenhatóságába vetett hit vezérli. Miért fontos a távoli tájak ismerete – teszi fel a kérdéstel?szavában. Azért, mert szerinte ihletet, er?t meríthetünk más népek szokásaiból, amelyeketjobban megismerve gazdagodni fog az önönmagunkról megalkotott képünk is.[340] Sanévéleménye szerint a történelem morális konzekvenciák együttese és ez mozgatja a politikaiérdekeket is. Ezzel együtt a különféle népek h? megismerése azt a célt is szolgálja, hogy anemzetek közelebb kerüljenek egymáshoz.[341]A magyarok és Magyarország bemutatását a Vosgin-féle szótárból jól ismertföldrajzi koordináták megadásával kezdi. E szerint Magyarországot északrólLengyelország, keletr?l Erdély és Oláhország határolja, délen Szlavóniával szomszédos,