Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

szerzetes több kiadást megért m?vér?l megjegyzi, hogy jó a modern geográfiaszemszögéb?l nézvést, ám meglep?en gyenge az antik vonatkozású rész, ami aklasszicizáló XVIII. század részér?l igen súlyos kifogásként min?sítend?.[116] JóllehetBaudrand az 1670-es évekre átdolgozta Ferrari m?vét, modernizálta azt, ám változatlanulgyenge az antikvitásról szóló rész Bruzen de la Martinière szerint. Az újabb kiadásokbólmár el is t?nt Ferrari neve; emiatt plágiummal vádolják, és heves kritikákat kap, viszont azolvasóközönség kedveli e m?vet.[117] Legf?bb hibája az, hogy a modern elnevezéseket iscsak latin névként adja meg! E kifogás arra példa, hogy Bruzen de la Martinière milyenfontosnak tartja az adott ország adott nyelve által használatos elnevezések használatát!Thomas Corneille szótárának ambíciózus célkit?zését, amely az antik és a modernföldrajz bemutatása mellett az eszmék, a kereskedelem és az egyedi jellegzetességekfontosságát hangsúlyozza, ám sok az adatbeli hiba és az átvételnél nem jelöli meg f?forrrásait.[118] Ezzel Bruzen de la Martinière elárulja, melyek az általa Corneillenyomdokain fontosnak tartott szempontok egy szótár-jelleg? feldolgozásnál.[119]Juigné, Moreri, Lloyd, Trevoux, Bayle, Dom Calmet, stb. szótárait „kisebb”vállalkozásoknak tekintve elég lekicsinyl? véleményt alkotva el?deir?l arra avégkövetkeztetésre jut, hogy ezek a munkák hibásak, kevés bennük a referencia; ezértszükséges az egészet elölr?l kezdeni, és saját elképzelését követni. Egy megjegyzés erejéigbepillantást nyerhetünk Hollandia könyvkiadási gyakorlatába is, hiszen Bruzen de laMartinière szerint könyvének kiadása azért késlekedett eddig, mert a könyvkiadók szeretikel?re biztosítani a kiadás költségeinek finanszírozását. Ez csak a megrendelések el?zetesfelvétele révén lehetséges, ám ez hosszú id?be telik.[120]Ezt követ?en rátérnénk Bruzen de la Martinière munkájának részletesebbbemutatására. Elképzelése szerint a földrajz négy részb?l áll, úgymint1. szakrális2. egyházi3. polgári avagy politikai (ennek létezik ókori, középkori és modern változata)4. költ?i avagy mesés geográfiai.[121]Ezen négyes felosztás el?rebocsátása mellett a m? bels? logikai felépítése akövetkez?képpen néz ki:I. Geográfiai terminusok – természetes sorrend szerint.II. Mértékegységek – sok az eltérés az egyes népek között, ezért önálló részt alkot.III. Az egyes országok felosztása – a korábbi munkákra támaszkodik.IV. Az egyes országok (pl. Franciaország) bels? felosztásának kialakulása.V. Az egyes népek, illetve országok történetét végigköveti, s ezért több szócikk is lehetséges.(Pl. Franciaország: Gallia, illetve Franciaország címszó alatt, vagy Magyarország Hongrie,Pannónia, Huns címszavak.)VI. A már let?nt népekkel foglalkozó szócikkek.VII. A helyükön álló és a maiakkal nem teljes mértékben egyez? ókori városokkal foglalkozószócikkek.VIII. Az azonos nev? városok közötti különbségtétel fontossága (például Eger, Agria, akereszténység védbástyája 1552-ben, illetve Eger, ahol Wallnestein megölettetett aharmincéves háborúban!)IX. A szócikk címe mindig tartalmazza a latin elnevezést. Ez azért szükséges, mert jónéhány