Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

moyens d’y remédier à peu de frais, de l’utilité dont l’Impératrice jouiroit en pareil cas, et des avantagesconsidérables que la France pourroit en retirer címen közli KECSKEMÉTI, 1963. 56-98. Az alcím is sokatmondó;e szerint az angolok teljes destruálása lehet egy Bourbon-Habsburg kereskedelmi egyezmény hozadéka. (Ladestruction totale des Anglois pourroit être la suite d’un traité de commerce bien entendu entre les Cours deFrance et de Vienne).[436]De la Vergne-t 1759. március 12-én nevezték ki Franciaország trieszti konzuljává. Lásd: MÉZIN, 1998.384.; 737-738. A XVIII. század derekán Trieszttel és az adriai Tengermellékkel kapcsolatos osztrák, illetvefrancia elképzelésekre vonatkozóan lásd FABER, Eva: Litorale Austriaco. Das österreichische und kroatischeKüstenland 1700-1780, Trondheim-Graz, 1995. 96-148.; TÓTH, 2001. 5-12.[437] KECSKEMÉTI, 1963. 56.[438] KECSKEMÉTI, 1963. 57-58.[439] KECSKEMÉTI, 1963. 59.[440] KECSKEMÉTI, 1963. 60-61.[441] KECSKEMÉTI, 1963. 62.[442] KECSKEMÉTI, 1963. 63.[443] KECSKEMÉTI, 1963. 63-64.[444] KECSKEMÉTI, 1963. 65.[445] KECSKEMÉTI, 1963. 69-71.[446] KECSKEMÉTI, 1963. 72.[447] KECSKEMÉTI, 1963. 73-74.[448] KECSKEMÉTI, 1963. 74.[449] KECSKEMÉTI, 1963. 77-78[450] KECSKEMÉTI, 1963. 79-80.[451] KECSKEMÉTI, 1963. 83-89.[452] KECSKEMÉTI, 1963. 95-97.[453] Si l’Impératrice, par vue de pareil intérêt qui ne seroit pas moins sérieux et moins étendu pour elle,trouvoit dans ce temps de guerre, car ce sont précisément ceux-là qu’il faut saisir, et qui seront à coup sûr lesplus propices, toute convenance à se lier par un commerce sur lequel l’exclusif vis à vis des autres nationsvaudroit bien la conquête des provinces, et leur remettroit entre les mains la prépondérance sur l’Europe entière,exclusif facile à acquérir par une intelligence bien cimentée et conduite par les mêmes principes d’intérêts etd’administration. KECSKEMÉTI, 1963. 96.[454] „A társadalomnak azonban, hogyha joggal tiszteli is azokat a lángelméket, amelyek megvilágítják, nemszabad lebecsülnie azokat a kezeket, amelyek szolgálják. Az irányt? felfedezése éppoly el?nyös az emberinemnek, mint e t? tulajdonságainak magyarázata a fizikának. Végül, ha ezt a. megkülönböztetési elvet csakmagában tekintjük, hány olyan állítólagos tudós van, akinek a tudománya nem több egy ipari m?vészetnél? Smicsoda valóságos különbség van egy minden rend, kapcsolat és módszer nélküli tényhalmazzal telített fej s egygépies munkát végz? mesterember ösztöne között? … Pedig talán leginkább a mesterembereknél kell keresnünkaz emberi szellem okosságának, türelmének s találékonyságának legcsodá1atosabb , bizonyítékait. Bevallom,hogy a legtöbb m?vészetet csak igen lassan találták fel, s a századoknak egész sora kellett, míg például azsebórákat mai tökéletességükre tudták hozni. De nem így van-e a tudományokkal is? …Lásd D’ALAMBERT:El?ljáró beszéd; (GYERGYAI Albert szerk.: Válogatás Diderot és az Enciklopédisták m?veib?l, Bp. 1954.260.) v.ö. SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete, Bp. 1986, 293-301.[455] PALÁSTI László: Francia családnevek Szegeden a XVIII. században, Szeged, 1959. 43.[456] SZAMOTA, 1891. 296.[457] ZELOVICH Kornél: A M. Kir. József m?egyetem és a hazai technikai fels?oktatás története, Bp. 1922. 13-14.[458] BARÓTI Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez I. Temesvár, 1893. 7. HORVÁTHMihály: Magyarország története VII. Budapest, Franklin, 1873. 158.[459] KOVÁTS Ferenc: Az utak’, és utszák’ építésének módja, mellyet írt Gautier úr, Frantziai OrszágbanKirályi Indzsenér, és a’ Hidak’, Töltések’, Ország-Utak’, ’s Városi Utszáknak Inspektóra. Mostan pedig,Hasznos jegyzésekkel megb?vítve, és szükséges Táblákkal megékesítve Magyarúl kiadott Kovats Ferentz M.O.E.Mathematikus, Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály költségével, 1778. V.ö:SZINNYEI, 1899. t.VI. 1214-1215.; DUGONICS András: A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Bet?vetés (algebra) és a