3. Entretiens des Ombres aux Champs-Elysées sur divers sujets d’histoire, de politique etde littérature (Árnyak beszélgetései az elíziumi mez?kön különféle történelmi, politikai ésirodalmi témákról.). 2 köt. Amszterdam, 1723. A szerz? e m?vét Valent.Jungermann álnéven adta ki. Sokak szerint ez több német szerz?t?l lopot, ügyesenfinomított anyag egyvelege.4. Essai d’une nouvelle traduction d’Horace en vers français (Kísérlet Horatiusújrafordítására francia nyelven, verses formában). Amszterdam, 1727. Több szerz? általkészített fordításokat tartalmaz, a kortársak szerint La Martinière leggyengébbpróbálkozása, ami az irodalmárok szerint ékes bizonyítéka annak, hogy a szerz?nek vajmikevés érzéke volt az irodalomhoz.5. Introduction générale à l’étude des sciences et des belles-lettres, en faveur despersonnes qui ne savent que le français (Bevezetés a természettudományok és a filológiatanulmányozásába csak franciául tudók számára), Hága, 1731. Formey Conseils pourformer une bibliothèque c. m?ve nyomán újranyomták Párizsban, 1756-ban, in-12formátumban. Eredetileg tervezett ehhez egy második kötetet is, amely a történelemtanulmányozásához nyújtott volna módszertani bevezetést, ám valószín?, hogy LengletDufresnoy Méthode-jának sikere arra késztette, hogy lemondjon e m? megírásánaktervér?l.6. Histoire de Pologne sous le règne d’Auguste II (Lengyelország története II. Ágosturalkodása idején). Amszterdam, 1733. 4 köt. Hága, 1734. Ennek a munkának nemigenvolt jelent?s visszhangja.7. Histoire de la vie et du règne de Frédéric-Guillaume, roi de Prusse (Frigyes Vilmosporosz király életének és uralkodásának története). Hága, 1741. 2 köt.8. État politique de l’Europe (Európa politikai helyzete). Hága, 1742-49. 13 köt. Ez azértérdekes, mert korabeli sajtóválogatás, igaz helyenként kivonatolva.9. Art de conserver la santé, composé par l’école de Salerne, avec la traduction en versfrançais (A jó egészség megtartásának módjáról, a salernói iskola összeállításában, franciaverses fordításban). Hága, 1743. Párizs, 1749. A fordítást általában La Martinière-nektulajdonítják.A sokat író szerz?nek köszönhetjük még Puffendorf Bevezetés Európa történetébe c.munkájának folytatását. Continuation de l’Introduction à l’histoire de l’Europe parPuffendorf. Amszterdam, 1722. 9 köt. A Puffendorf folytatás ékes bizonyítéka annak,hogy Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière –- a már több helyütt említett LengletDufresnoy besorolása szerint -- ugyanúgy az adatközlés híve, mint Puffendorf. LaMartinière „sajtó alá rendezésében” jelentek még meg az alábbi m?vek.- Nouveau recueil des épigrammatistes français, anciens et modernes (Régi és mai franciaepigrammák újabb gy?jteménye). Amszterdam, 1720. 2 köt. Ezt a válogatást elég jónak,értékesnek tartják.- Fables héroïques par Audin (Audin: H?si mesék). Amszterdam, 1720.- Cluvier: Introductio in geographiam. Amszterdam, 1729.- Traités géographiques et historiques pour faciliter l’intelligence de l’Écriture-Sainte (Földrajzi és történeti értekezések a Szentírás értelmezésének megkönnyítéséhez).Hága, 1730. 2. köt.
- Lettres choisies de Richard Simon, précédées d’une Vie de l’auteur (Válogatás RichardSimon levelezéséb?l, a szerz? életével). Amszterdam, 1730. 4 köt.- Scarron: OEuvres (Scarron összes m?vei). Amszterdam, 1737. 10 köt.- Pensées d’Oxenstiern, petit-neveu du chancelier de Suède (Oxenstiern, vagy magyarul„ismertebb” nevén Oxisterna svéd kancellár másod unokaöccsének gondolatai).- Recueil de divers traités sur l’éloquence et la poésie (Az ékesszólásról és a költészetr?lszóló különféle értekezések gy?jteménye). Amszterdam, 1731. 2 köt. (Fénelon, Sillary,Lamy atya, Antoine Arnauld, Ducerceau atya, Genet abbé és Voltaire m?vei.)- La Hode: Vie de Louis XIV (XIV. Lajos élete). Hága. 1740.Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière emellett kötetszerkeszt?ként is tevékenykedett,többek között ? adta ki Larrey: Histoire du règne [de Louis XIV] (XIV. Lajosuralkodásának története) c. m?vének utolsó két kötetét is.Újságalapítással is kísérletezett Nouvelles politiques et littéraires (Politikai ésirodalmi hírek) címmel, s?t egyesek neki tulajdonítják az els? Molière életrajzok egyikétis. Lefort de la Morinière összegy?jtötte Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière néhányverses és prózai írását, amely válogatás 1757-ben látott napvilágot Párizsban. Portefeuillede La Martinière (La Martinière meg nem jelent munkái) címmel.Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière korának ismert és ellentmondásosszemélyisége volt, mégis joggal feltehet? a kérdés, miért épp az ? szótárát választjukelemzésünk tárgyául. Ennek indoka, hogy bár fenntartásokkal hivatkoznak rá, de a kortársak --hibáival együtt is -- a XVIII. század egyik legjobb szótárának tartották, mint ahogy a fentebbjelzett Michaud-féle biográfia Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière szócikkének szerz?jemeg is jegyzi ezt a XIX. század harmadik évtizedében.Jóllehet az angers-i városi könyvtárban az általunk is használt els? kiadás érhet?el,[113] úgy hisszük, ez a fenti sommás ítélet elég indok, azzal a kiegészít? megjegyzéssel,hogy a Pierre Larousse féle Grand Dictionnaire is a XVIII. század egyik legjobb éslegmodernebb, korának új tudományos eredményeire támaszkodó szótáraként tartjaszámon Antoine-Augustin Bruzen de la Martinière Le grand dictionnaire géographique,historique et critique cím? m?vét.[114]Miel?tt rátérnénk Bruzen Magyarország címszavának áttekintésére, érdemesnéhány gondolat erejéig felidéznünk munkája el?szavát, hiszen a szerz? itt konkretizáljacélkit?zéseit, megadja feldolgozásának szempontjait, így betekintést nyújt a XVIII.századi geográfiai szótárírás módszertanába is!Bruzen de la Martinière a Le grand dictionnaire géographique et critique. 1-9. köt. LaHaye, P. Gosse, 1726-1739 cím? m?vét V. Fülöp spanyol királynak ajánlja, végtére ? aspanyol uralkodó udvari geográfusa is!Bevezet?jében a m? keletkezési körülményei kapcsán a következ? motivációkat említimeg. Egyrészt szabad idejében már eddig is sokat tanulmányozta az egyes népek történetét.Másrészt arra a megállapításra jutott, hogy az eddigi szótárak (Ortelius, Ferrari, Baudrand,Cellarius) nem nyújtanak korszer?, naprakész, alapos információt a világ jelen állapotáról, ígyértelemszer?en f? célja a korábbi szótárak ismeretanyagának kiegészítése, b?vítése,modernizálása.[115]Ezután áttekinti az el?dök munkáit. Így Ferrari Filippo XVII. század elején élt
- Page 1: Szegedi TudományegyetemBölcsésze
- Page 4 and 5: A forradalmi háborúk els? francia
- Page 6 and 7: utazó, vagy a Magyarországon átu
- Page 8 and 9: égebbi, vagy éppen frissen feltá
- Page 10 and 11: Johannes Martinus Stella, Basilius
- Page 12 and 13: BLONDUS; MERULA, GEORG.; PANORMITAN
- Page 14 and 15: Turcorum Origo, Principes, Imperato
- Page 16 and 17: kiadás alapján.[18] Ez a toldalé
- Page 18 and 19: LONICER, JOHANN ADAM; BOISSARD, JEA
- Page 20 and 21: Élményeir?l így ír: „Váczró
- Page 22 and 23: vannak, elég kényelmesen lehet ut
- Page 24 and 25: gazdasági profiljáról, amely leh
- Page 26 and 27: A bibliográfiák, az útleírások
- Page 28 and 29: MÁSODIK FEJEZET: CLAUDE VANEL MAGY
- Page 30 and 31: Leírása az átfogó, felvezet? fe
- Page 32 and 33: gy?ztesen a trónviszályból, csak
- Page 34 and 35: megoldását választ. A kényes k
- Page 36 and 37: Antoine-Augustin Bruzen de la Marti
- Page 38 and 39: |1526 |Louis II. dit le Jeune, azaz
- Page 40 and 41: E két városkép idézése bizony
- Page 44 and 45: szerzetes több kiadást megért m?
- Page 46 and 47: tartja számon, Alsó-Magyarország
- Page 48 and 49: arianizmus homályosította el, maj
- Page 50 and 51: már említett pozsareváci békek
- Page 52 and 53: sokkal könnyebben és egyértelm?b
- Page 54 and 55: LUPSCENES, [amelyet LUPSCHER-SCIFFE
- Page 56 and 57: Martinière.[161]A fenti leírás v
- Page 58 and 59: TREN?IANSKY KRAJ ~ TRENCSÉN TARTOM
- Page 60 and 61: BANSKOBISTRICKÝ KRAJ ~ BESZTERCEB
- Page 62 and 63: MÁSODIK RÉSZ: A MAGYARSÁG JELENE
- Page 64 and 65: csoportosíthatóak, úgymint a fö
- Page 66 and 67: A MAGYARORSZÁG (HONGRIE) CÍMSZÓ
- Page 68 and 69: | |saját tulajdonuk. A | || |nemes
- Page 70 and 71: |f?városa Buda, míg |f?városa Bu
- Page 72 and 73: MÁSODIK FEJEZET: FRANCIA DIPLOMAT
- Page 74 and 75: szárazföldön pedig f?képp az 17
- Page 76 and 77: ESZTERHÁZY MIKLÓS „TURISTA” T
- Page 78 and 79: következett. De l’Hommeau Egerb?
- Page 80 and 81: Hazatérte után XV. Lajos érdemei
- Page 82 and 83: vagy ciszternák sáros vizét hasz
- Page 84 and 85: jellemzése, amely felöleli érdek
- Page 86 and 87: sérelmek érik, s ez ellen nemigen
- Page 88 and 89: van, amely városának hely?rsége;
- Page 90 and 91: míg keresked?vel, kézm?vessel nem
- Page 92 and 93:
Conservateur-ben közölt cikk); 7/
- Page 94 and 95:
hogy a nemesség egyedül fogja a k
- Page 96 and 97:
szellemes észrevételei stílusát
- Page 98 and 99:
A Pignaud-féle forráskiadásban m
- Page 100 and 101:
Az osztrák katonai vezetés szám
- Page 102 and 103:
meg kellett vásárolniuk, mint azt
- Page 104 and 105:
NEGYEDIK FEJEZET: SANÉ MAGYAR JELL
- Page 106 and 107:
megragadták![348]A világ négy t
- Page 108 and 109:
valahol a Rajna mentén. További k
- Page 110 and 111:
együtt közel huszonötezerre tehe
- Page 112 and 113:
ugyanakkor annak ellenére, hogy a
- Page 114 and 115:
f?képp nyáron és ?sszel. Az erd?
- Page 116 and 117:
eléggé részletes tájékoztatás
- Page 118 and 119:
csatlakozás vonatkozásában, vagy
- Page 120 and 121:
CHARLEVILLE Torontál vármegye, Zs
- Page 122 and 123:
MERCZYFALVA Temes vármegye, Vingai
- Page 124 and 125:
NÁKÓFALVA Torontál vármegye Nag
- Page 126 and 127:
HARMADIK RÉSZ: A magyarság jöv?b
- Page 128 and 129:
Ehhez képest a magyar hamuzsír mi
- Page 130 and 131:
Második fejezet: Megjegyzések a m
- Page 132 and 133:
sugallatára fegyvergyártásban bi
- Page 134 and 135:
vált a XVIII. század végére, ha
- Page 136 and 137:
észletekre kiterjed? útleírása
- Page 138 and 139:
csalatkoznak. Az útviszonyok korá
- Page 140 and 141:
Barrois l’ainé Paris, 1822-1827.
- Page 142 and 143:
G. GYÖRFFY Katalin: Kultúra és
- Page 144 and 145:
C.N.R.S. 1983.~ Magyarok és franci
- Page 146 and 147:
l’Université d’Angers, 1984. 2
- Page 148 and 149:
HUNGARIKÁK JEGYZÉKE A XVIII. SZÁ
- Page 150 and 151:
BROWN, Edward: Relation de plusieur
- Page 152 and 153:
Introdvction contenant des Tables c
- Page 154 and 155:
HAUTIÈRE, Joseph: Manifeste du tra
- Page 156 and 157:
LENGLET DUFRESNOY, Nicolas: Méthod
- Page 158 and 159:
de geographie et d’histoire; où
- Page 160 and 161:
A FORRADALMI HÁBORÚK ELS? FRANCIA
- Page 162 and 163:
abságunk lényeges részleteit. M
- Page 164 and 165:
A behajózástól kezdve a katonák
- Page 166 and 167:
a továbbiakban is a hajókon marad
- Page 168 and 169:
kabinet kifejezetten megtiltotta, h
- Page 170 and 171:
B ON FRANÇOIS DELLARDKATONAI EMLÉ
- Page 172 and 173:
legrosszabb min?ség? élelemmel et
- Page 174 and 175:
csakhogy minél hamarabb elhagyhass
- Page 176 and 177:
lett más, minthogy együtt éljün
- Page 178 and 179:
A Bécsb?l Strasbourg-ig tartó út
- Page 180 and 181:
emlékiratai, in: KÖPECZI, 1985. 1
- Page 182 and 183:
[30] DES HAYES: Voyage de Levant fa
- Page 184 and 185:
[67] GDU, t. 2. 1990. 219-220.[68]
- Page 186 and 187:
[132] BRUZEN, 1732. t. IV. 203.[133
- Page 188 and 189:
kapcsolatkeresés, és ekkor még n
- Page 190 and 191:
[251] KECSKEMÉTI, 1963. 32. Barkó
- Page 192 and 193:
1815), Annales Historiques de la R
- Page 194 and 195:
GDU, t. 14. 173.[338] SANÉ, Alexan
- Page 196 and 197:
[387] KALAPIS Zoltán: Kempelen Far
- Page 198 and 199:
moyens d’y remédier à peu de fr