Download (1499Kb) - doktori - Szegedi Tudományegyetem

összefoglalását a borzalmaknak, melyeket a haza védelmez?i szenvedtek el hosszú és kínokkalterhes rabságuk során. (Bár elbeszélésem az én hadoszlopommal történt eseményekösszefoglalása, ezen történések éppúgy megeshettek a többi fogollyal is, kivételkéntemlíthetjük talán a Vauban-i és a Laudrecy-i er?d hadoszlopait, mivel ?k kevesebbetszenvedtek. A foglyok sorsát egyaránt meghatározta, hogy mikor és milyen id?ben utaztak,tehát milyen évszakban voltak kénytelenek a Dunán hajózni, illetve milyen volt a kíséretükés ennek vezet?i. Amennyiben igazságosan akarjuk megítélni az osztrák kormányviselkedését, elmondhatjuk, hogy a háború összes szabályát megszegte irányunkban, nincsolyan tiszt, akinek ne lenne panaszra oka, nem csupán a saját szenvedései, hanem akatonák sorscsapásai miatt is.)A fegyverek diktálta események elszakítottak bennünket a szabadság szentbirodalmától, s igazságtalan és embertelen ellenségeink hatalmába kerültünk. A foglyokborzalmas kínszenvedései olyan látványt nyújtottak, amelyet lehetetlenség teljességgelvisszaadni. Remélem azonban, hogy az én egyszer? és nem m?vészi szint? elbeszélésem,amelyet Veletek kívánok ismertetni, s amely nélkülöz minden díszítést és ékesszólást,legalább a felsorakoztatott tények gazdagsága miatt méltó lesz figyelmetekre.El?re látom, hogy már szenvedéseink felsorolásának legelején haragot és szánalmatfogtok érezni. A bátorsággal elviselt sorscsapások, a mindenféle kegyetlenség ésbarbárság, amellyel ellenségünk bosszúvágyát csillapította, a nélkülözések sora - melyetsúlyosbított egy megvetend? és embertelen kormányzat g?gje - mindez talán hihetetlennekfog t?nni annak a szemében, aki nem gy?z?dhetett meg saját szemével ezekr?l azeseményekr?l. Hogy minden kétséget eloszlassunk, hallgassátok meg el?ször is azt, hogymiként bántak velünk Németalföldön, a választófejedelemség területén és máshol, egészena behajózásig.Legyetek tanúi annak a szerencsétlenségnek, amely ett?l az id?t?l kezdve sújtottbennünket, képzeljétek magatokat a Duna sötét partjaira, ahol számtalan bajtársunk leltehalálát. Képzeljétek el a szanaszét hever? halottak siralmas látványát a folyó két partján, akáregy szemétdombon.Ellenségeink gyakran sértegették e halottakat, így élték ki kegyetlen dühüket: aleggyalázatosabb átkokat zúdították tehát az osztrák gy?lölet e céltábláira. Képzeljétek elbeteg bajtársaink siralmas állapotát, akiket orvosi segítség nélkül magukra hagytak a hajókon,s akik kénytelenek voltak a legnagyobb hidegben is itt éjszakázni, váltás fehérnem? és melegruha nélkül. Legyenek tanúi ellenségeink embertelen bánásmódjának, amit irányunkbantanúsítottak mind a dunai utazás kapcsán, mind pedig az Ebersdorf (Ebersdorf egy kis falu aDuna bal partján. Itt található Mária-Terézia kastélya, ahol az itt eltöltött három nap alattszállásoltak el bennünket. Maga a falu három mérföldre van Bécst?l) és Pest közöttiútszakaszon, s szintén képzeljétek el a szánalmas ellátást, melyben betegeink részesültek apesti kórházban. E tényeket alátámasztja a 15-20 ezres emberveszteségünk: halottainkegészen beborították az ellenség területét Kintzbourgtól Belgrádig. Mindezek után ugyanki merné cáfolni e tényeket, anélkül hogy halott bajtársaink emlékét meggyalázná és olyancsaládok ezreinek okozna újfent fájdalmat, akik a mai napig siratják a kegyetlen ésvérszomjas ellenség által lemészárolt rokonaik halálát.Tartozunk a hazának és az igazságnak azzal, hogy elfogultság nélkül adjuk el?