MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
8.2. Példa<br />
Az ábrán látható lineáris közelítés úgy értelmezhető, mint az η − ra kapott képlet<br />
sorba fejtett kifejezése szerinti, a magasabb rendű tagokat elhanyagoló vizsgálat:<br />
p ⎡ 3 p ⎤<br />
1 − η= (1 − 2 ν) 1 (1 2 ) ...<br />
E ⎢<br />
− − ν +<br />
⎣ 2 E ⎥<br />
⎦ .<br />
Megjegyezzük, hogy az η = 1 értékhez végtelen nagy térfogatváltozási-modulus és<br />
ν = 0,5 értékű Poisson-tényező tartozik.<br />
Vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehet egy 1D nemlineáris feladat végeselemes modellezéséhez<br />
szükséges alapegyenleteket megadni a Lagrange-féle leírásmód alapján<br />
Az 1D szerkezet végeselemes számítását a Lagrange-féle leírásmódnál felírt virtuális<br />
X , X tartományban elhelyezkedő<br />
munkák tétele segítségével végezzük el. Az [ ]<br />
szerkezetet a végeselemes technikában szokásos módon e = 1,..., ne<br />
elemre osztjuk.<br />
Egy elemen m darab csomópontot veszünk fel, így összesen n N csomópontunk lesz.<br />
e<br />
Az I-edik csomópont koordinátáját jelöljük X<br />
I<br />
-vel, az egy elemen belüli , e<br />
⎡<br />
⎣X1 X m<br />
⎤<br />
⎦<br />
tartományt pedig Ω<br />
e<br />
-vel.<br />
a<br />
b<br />
8.4. ábra. Az 1D szerkezet elemekre osztása<br />
Az egyszerűség kedvéért az „1”-es csomópont lesz az előírt elmozdulás perempontja<br />
és az n<br />
N<br />
jelű pont pedig az előírt feszültségeké (megjegyezzük, hogy a végeselemes<br />
technikában szokásos módon ezeket a peremfeltételeket majd csak a modellezés<br />
utolsó fázisában vesszük figyelembe).<br />
Az elmozdulásfüggvény és variációjának szokásos végeselemes közelítése:<br />
nN<br />
u( X , t) = N ( X ) u ( t), δu( X ) = N ( X ) δu<br />
nN<br />
∑ ∑ ,<br />
I I I I<br />
I = 1 I = 1<br />
0<br />
ahol N<br />
I<br />
( X ) a C -folytonos bázisfüggvényeket, uI<br />
( t ) pedig a csomóponti<br />
elmozdulásokat jelöli. A bázisfüggvényeknek most is ki kell elégíteniük az<br />
N ( X ) = δ feltételt. Fontos tudnunk, hogy a csomóponti változók mindig a t<br />
I J I J<br />
paraméter függvényei, még a kvázi-statikus feladatoknál is (t jelentheti a „valódi”<br />
időt, de lehet egy egyszerű monoton növekvő változó, például teherparaméter). Ettől<br />
csak a csomóponti virtuális elmozdulások esetében van eltérés, δ uI<br />
értékei nem<br />
függnek az időtől.<br />
A most bevezetett közelítések segítségével írjuk fel a virtuális munka egyes<br />
komponenseit (az 1D esetre itt felhasznált, nemlineáris hatásokat tartalmazó virtuális<br />
munkatételt korábban már részletesen levezettük!):<br />
10.06.20. 120