26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

∂ e<br />

∂ e<br />

∂ e<br />

( k + 1 ) + ∆u<br />

= 0 , ( k + 1) + ∆v<br />

= 0 , ( k + 1) + ∆w=<br />

0 . (10.34)<br />

∂ x<br />

∂ y<br />

∂ z<br />

Deriváljuk az első összefüggést x, a másodikat y, a harmadikat z szerint, majd az egyenleteket<br />

adjuk össze és most már az alakváltozás-invariánsra alkalmazott Laplace-operátor<br />

segítségével írjuk fel az új egyenletet. A következőt kapjuk (felhasználva az úgynevezett<br />

∂ ∂<br />

Young-féle ∆ = ∆<br />

∂x<br />

∂x<br />

tételt):<br />

2 2 2<br />

∂ e ∂u ∂ e ∂v ∂ e ∂w<br />

( k + 1) + ∆ +<br />

2<br />

( k + 1) + ∆ +<br />

2<br />

( k + 1)<br />

+ ∆ = 0. (10.35/a)<br />

2<br />

∂x ∂x ∂y ∂y ∂z ∂z<br />

( )<br />

k + 1 ∆ e+ ∆ e= 0 ⇒ ∆ e( k + 2) = 0 . (10.35/b)<br />

Mivel k ≠ − 2 , így ∆e = 0 , vagyis e harmonikus függvény.<br />

Alkalmazzuk ennek ismeretében most a Laplace-operátort újból az első<br />

differenciálegyenletre:<br />

⎡ ∂ e ⎤ ∂ e ∂ ⎡ ∂ e ⎤<br />

∆ ( k + 1 ) = ( k + 1) ∆ = ( k + 1) ∆ e= 0 ⇒ ∆ ( k + 1)<br />

+∆∆ u = 0. (10.36)<br />

⎢ ∂ x⎥ ∂ x ∂ x ⎢ ∂ x⎥<br />

⎣ ⎦ ⎣ ⎦<br />

Így végül:<br />

4<br />

4<br />

∂ u ∂ u ∂ u<br />

∆∆ u = 0 = + 2 + = 0 ,<br />

(10.37/a)<br />

4 2 2 4<br />

∂ x ∂x<br />

∂y<br />

∂ y<br />

illetve teljesen hasonlóan a másik két eltolódásfüggvényre:<br />

∆∆v = 0 , ∆∆w<br />

= 0 . (10.37/b)<br />

A Navier-Lamé-egyenletek alkalmazása mechanikai feladatok megoldására<br />

Az elmozdulásmódszerre alapuló megoldási technikát már a XIX. században sikerrel<br />

alkalmazták sok fontos feladat vizsgálatára.<br />

Az első jelentős eredményt Kelvin (adataira vonatkozóan lásd a VI. fejezet lábjegyzetét)<br />

publikálta 147 . Végtelen kiterjedésű, lineárisan rugalmas közegben elhelyezkedő koncentrált<br />

erő hatására keletkező elmozdulások (illetve feszültségek) függvényét határozta meg. A<br />

javasolt (sok lépését tekintve erősen heurisztikus) levezetés részletei iránt érdeklődőknek<br />

8 alatti kiváló művét ajánljuk tanulmányozásra (II. kötet, XIV.<br />

Todhunter és Pearson [ ]<br />

fejezet, „Sir William Thomson munkássága” címmel), most csak cikkének végeredményét<br />

közöljük. A vizsgált kontinuum x,y,z tengelyekkel jelölt koordinátarendszerének<br />

kezdőpontjában elhelyezkedő F erővektor hatására az x koordinátájú pontban keletkező u<br />

eltolódásvektor és az ugyanott létrejövő σ feszültségtenzor értéke az alábbi módon<br />

számítható:<br />

T<br />

1 ⎡3 − 4ν<br />

F x ⎤<br />

u = ⎢ F + x⎥<br />

,<br />

16 (1 )<br />

3<br />

πG − ν ⎣ R R ⎦<br />

⎡<br />

⎤<br />

σ = (1 − 2 ν) ( − − ) − ,<br />

8 (1 )<br />

4<br />

T<br />

1 T T T 3F x T<br />

3 ⎢ I F x F x xF xx<br />

2 ⎥<br />

π − ν R ⎣ R ⎦<br />

(10.38)<br />

147 Sir William Thomson (Lord Kelvin): „Note on the Integration of the Equations of Equilibrium of<br />

an Elastic Solid”, Cambridge and Dublin Mathematical Journal – Math. and Phys. Papers, Vol. 1.<br />

pp. 97-99, 1848.<br />

10.06.20. 161

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!