MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
∂ e<br />
∂ e<br />
∂ e<br />
( k + 1 ) + ∆u<br />
= 0 , ( k + 1) + ∆v<br />
= 0 , ( k + 1) + ∆w=<br />
0 . (10.34)<br />
∂ x<br />
∂ y<br />
∂ z<br />
Deriváljuk az első összefüggést x, a másodikat y, a harmadikat z szerint, majd az egyenleteket<br />
adjuk össze és most már az alakváltozás-invariánsra alkalmazott Laplace-operátor<br />
segítségével írjuk fel az új egyenletet. A következőt kapjuk (felhasználva az úgynevezett<br />
∂ ∂<br />
Young-féle ∆ = ∆<br />
∂x<br />
∂x<br />
tételt):<br />
2 2 2<br />
∂ e ∂u ∂ e ∂v ∂ e ∂w<br />
( k + 1) + ∆ +<br />
2<br />
( k + 1) + ∆ +<br />
2<br />
( k + 1)<br />
+ ∆ = 0. (10.35/a)<br />
2<br />
∂x ∂x ∂y ∂y ∂z ∂z<br />
( )<br />
k + 1 ∆ e+ ∆ e= 0 ⇒ ∆ e( k + 2) = 0 . (10.35/b)<br />
Mivel k ≠ − 2 , így ∆e = 0 , vagyis e harmonikus függvény.<br />
Alkalmazzuk ennek ismeretében most a Laplace-operátort újból az első<br />
differenciálegyenletre:<br />
⎡ ∂ e ⎤ ∂ e ∂ ⎡ ∂ e ⎤<br />
∆ ( k + 1 ) = ( k + 1) ∆ = ( k + 1) ∆ e= 0 ⇒ ∆ ( k + 1)<br />
+∆∆ u = 0. (10.36)<br />
⎢ ∂ x⎥ ∂ x ∂ x ⎢ ∂ x⎥<br />
⎣ ⎦ ⎣ ⎦<br />
Így végül:<br />
4<br />
4<br />
∂ u ∂ u ∂ u<br />
∆∆ u = 0 = + 2 + = 0 ,<br />
(10.37/a)<br />
4 2 2 4<br />
∂ x ∂x<br />
∂y<br />
∂ y<br />
illetve teljesen hasonlóan a másik két eltolódásfüggvényre:<br />
∆∆v = 0 , ∆∆w<br />
= 0 . (10.37/b)<br />
A Navier-Lamé-egyenletek alkalmazása mechanikai feladatok megoldására<br />
Az elmozdulásmódszerre alapuló megoldási technikát már a XIX. században sikerrel<br />
alkalmazták sok fontos feladat vizsgálatára.<br />
Az első jelentős eredményt Kelvin (adataira vonatkozóan lásd a VI. fejezet lábjegyzetét)<br />
publikálta 147 . Végtelen kiterjedésű, lineárisan rugalmas közegben elhelyezkedő koncentrált<br />
erő hatására keletkező elmozdulások (illetve feszültségek) függvényét határozta meg. A<br />
javasolt (sok lépését tekintve erősen heurisztikus) levezetés részletei iránt érdeklődőknek<br />
8 alatti kiváló művét ajánljuk tanulmányozásra (II. kötet, XIV.<br />
Todhunter és Pearson [ ]<br />
fejezet, „Sir William Thomson munkássága” címmel), most csak cikkének végeredményét<br />
közöljük. A vizsgált kontinuum x,y,z tengelyekkel jelölt koordinátarendszerének<br />
kezdőpontjában elhelyezkedő F erővektor hatására az x koordinátájú pontban keletkező u<br />
eltolódásvektor és az ugyanott létrejövő σ feszültségtenzor értéke az alábbi módon<br />
számítható:<br />
T<br />
1 ⎡3 − 4ν<br />
F x ⎤<br />
u = ⎢ F + x⎥<br />
,<br />
16 (1 )<br />
3<br />
πG − ν ⎣ R R ⎦<br />
⎡<br />
⎤<br />
σ = (1 − 2 ν) ( − − ) − ,<br />
8 (1 )<br />
4<br />
T<br />
1 T T T 3F x T<br />
3 ⎢ I F x F x xF xx<br />
2 ⎥<br />
π − ν R ⎣ R ⎦<br />
(10.38)<br />
147 Sir William Thomson (Lord Kelvin): „Note on the Integration of the Equations of Equilibrium of<br />
an Elastic Solid”, Cambridge and Dublin Mathematical Journal – Math. and Phys. Papers, Vol. 1.<br />
pp. 97-99, 1848.<br />
10.06.20. 161