MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
û = u + α v<br />
(F.84)<br />
függvényt, amely a vizsgált rendszer egészére érvényes. A v függvénynél előírjuk,<br />
hogy homogén peremfeltételeket 226 teljesítő legyen az S<br />
1<br />
tartományban, azaz<br />
v = 0 → S1<br />
− en.<br />
(F.85)<br />
Az α v tagot az u függvény egy adott állapotához tartozó variációjának nevezzük. A<br />
variációk száma végtelen, de mindegyiküknek teljesítenie kell az S1<br />
-re vonatkozó<br />
peremfeltételt. Bármilyen v függvényt is veszünk fel, α = 0 esetén az eredeti<br />
függvényhez jutunk. Ebből az állításból következik, hogy bármelyik rögzített x<br />
esetén α v valóban u adott konfigurációjának változása, variációja. Ezt a variációt<br />
fogjuk a továbbiakban δu<br />
-val jelölni:<br />
δ u = α v .<br />
(F.86)<br />
δ u matematikai neve az u függvény első variációja.<br />
Ha az u függvény első deriváltjának variációját akarjuk kiszámítani, akkor a<br />
következőt kapjuk eredményül:<br />
⎛ du ⎞ ⎛ dv ⎞ d ( αv)<br />
dδu<br />
δ ⎜ ⎟ = α ⎜ ⎟ = =<br />
(F.87)<br />
⎝ dx ⎠ ⎝ dx ⎠ dx dx<br />
Legyen most például a vizsgálandó függvényünk F F ( x, u,<br />
u′ )<br />
= . Rögzített x érték<br />
esetén írjuk fel először az alábbi növekmény számításának lépéseit:<br />
∂F<br />
∂F<br />
∆ F = F( x, u + α v, u′ + αv′ ) − F( x, u, u′ ) = F ( x, u,<br />
u′ ) + α v + α v′<br />
+<br />
∂u<br />
∂u′<br />
2<br />
( αv) 2( αv)( αv′<br />
)<br />
2 2<br />
∂ F ∂ F ∂F ∂F<br />
2<br />
....... F( x, u, u′ ) v v′<br />
O( ),<br />
2<br />
(F.88)<br />
+ + + − = α + α + α<br />
2! ∂u 2! ∂u∂u′ ∂u ∂u′<br />
ahol az utolsó tag a korábban már használt Landau-szimbólum. Az F függvény első<br />
variációja ennek segítségével:<br />
⎡ ∆F ⎤ ⎛ ∂F ∂F ⎞ ∂F ∂F<br />
δ F = α lim = α ⎜ v + v ′ ⎟ = α v + α v ′ =<br />
α→0<br />
⎣<br />
⎢ α ⎦<br />
⎥<br />
⎝ ∂u ∂u′ ⎠ ∂u ∂u′<br />
(F.89)<br />
∂F<br />
∂F<br />
= δ u + δu′<br />
.<br />
∂ u ∂ u ′<br />
Gyakorlásképpen megmutatjuk ugyanennek az eredménynek egy másik előállítási<br />
módját:<br />
⎡dF ( u + α v,<br />
u′ + αv′<br />
) ⎤ ∂F ∂F ∂F ∂F<br />
δ F = α ⎢<br />
⎥ = α v + α v′ = δ u + δu′<br />
. (F.90)<br />
⎣ dα ⎦ ∂u ∂u′ ∂u ∂u′<br />
α= 0<br />
Harmadik előállítási változatként felhívjuk a figyelmet az F függvény első<br />
variációjának és a teljes deriváltnak az analógiájára. A teljes derivált jelen esetben:<br />
226<br />
Gyakran felvetődő kérdés a virtuális elmozdulások tételének reakciószámításra történő<br />
alkalmazásakor, hogy a támaszpontokat elmozdító virtuális elmozdulások megsértik-e a homogén<br />
peremfeltételekre vonatkozó előírást. Fontos tudnunk, hogy az ilyen jellegű elmozdulás-rendszerek<br />
egy teljesen külön feladatot jelentenek, ilyenkor a szerkezet egészére ható egyensúlyi erőrendszeren<br />
értelmezzük a virtuális külső munka zérus értékűségét, és nem az eredeti (rugalmas) szerkezet<br />
egyensúlyát jelentő virtuális elmozdulás-rendszert vizsgáljuk (gondoljunk ennél az utóbbinál például<br />
a potenciális energia stacionaritási tételének alkalmazására, amikor már szigorú követelmény a<br />
virtuális elmozdulás-rendszernél az előírt elmozdulások figyelembevétele).<br />
10.06.20. 264