26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

A feszültségtenzorok felbontása deviátoros és hidrosztatikus (gömbi)<br />

komponensekre<br />

Ez a művelet elsősorban a fizikai tartalommal bíró változatoknál hasznos (lásd a matematikai<br />

alapokat a Függelékben a másodrendű tenzorok felbontásáról).<br />

Például a Cauchy-tenzornál:<br />

⎡σátl<br />

0 0 ⎤<br />

σ = σhid<br />

+ σdev<br />

, ahol σ =<br />

⎢<br />

0 0<br />

⎥<br />

átl<br />

,<br />

átl<br />

(<br />

x y z<br />

) / 3<br />

hid ⎢<br />

σ<br />

⎥<br />

σ = σ + σ + σ (4.18/a)<br />

⎢⎣<br />

0 0 σ ⎥<br />

átl ⎦<br />

⎡ S x τxy τxz<br />

⎤<br />

⎢<br />

⎥<br />

σ = S = yx S y yz , S x x átl , S y y átl , S<br />

dev ⎢τ τ ⎥ = σ − σ = σ − σ z = σz − σátl<br />

. (4.18/b)<br />

⎢<br />

⎥<br />

⎢⎣<br />

τzx τzy Sz<br />

⎥⎦<br />

A felbontás első komponensét hidrosztatikus, vagy gömbi (vagy pedig néha átlagos)<br />

feszültségtenzornak nevezik. Ez a tenzor a vizsgált pont környezetének átlagos<br />

normálfeszültségét adja meg.<br />

A második komponens neve deviátor (vagy deviátoros) tenzor (számítási módja: eredeti<br />

feszültségtenzor mínusz hidrosztatikus feszültségtenzor), egy térbeli pont átlagos<br />

nyírófeszültségi viszonyairól ad információt.<br />

Megjegyezzük, hogy kis alakváltozású testeknél a deviátoros tenzort s szimbólummal<br />

jelöljük.<br />

A feszültségtenzor sajátértékei és sajátvektorai: főnormálfeszültségek,<br />

főirányok.<br />

Az alakváltozástenzor vizsgálatánál elmondottakhoz hasonlóan számíthatók a<br />

feszültségtenzorok sajátértékei (lásd még: matematikai alapok, Függelék). Az általánosított<br />

sajátérték-feladat a Cauchy-tenzorra felírva:<br />

(σ − σI)<br />

⋅ n = 0.<br />

(4.19)<br />

Karakterisztikus egyenlete:<br />

3 2<br />

σ − I<br />

1<br />

σ + I<br />

2<br />

σ− I<br />

3<br />

= 0 .<br />

(4.20)<br />

Az egyenlet 3 gyöke a három sajátérték, amelyeket mechanikai tartalmuk alapján főnormálfeszültségnek,<br />

vagy rövidebben főfeszültségnek nevezünk:<br />

σ<br />

1<br />

≥ σ<br />

2<br />

≥ σ3<br />

.<br />

(4.21)<br />

A karakterisztikus egyenlet együtthatói a feszültségtenzor invariánsai:<br />

2 2<br />

I1<br />

= σ1<br />

+ σ<br />

2<br />

+ σ3<br />

= tr σ , I 1<br />

2<br />

= ((tr σ ) − tr( σ )) = σ<br />

2<br />

1σ<br />

2<br />

+ σ1σ3<br />

+ σ2σ3<br />

, (4.22)<br />

I<br />

3<br />

= σ1σ2σ3<br />

= detσ .<br />

A főirányokat a sajátvektorok adják, számításuk a szokásos matematikai lépésekkel oldható<br />

meg. A sajátvektorok – a főirányok – homogén izotrop anyagnál megegyeznek a megfelelő<br />

alakváltozás-tenzor főirányaival.<br />

Megjegyezzük, hogy mechanikai szempontból a főfeszültségek olyan síkokhoz tartozó<br />

normálfeszültségek, mely síkoknál nincs nyírófeszültségi komponens.<br />

10.06.20. 51

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!