MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
2 2 3<br />
∫ ,<br />
13 ∫ 3<br />
,<br />
33 ∫ 3<br />
,<br />
44 ∫ 3, y<br />
. (12.32)<br />
A A A A<br />
I = y dA F = Eyg dA F = Eg dA F = Gg dA<br />
Beírva ezeket a tagokat a mozgásegyenletekbe, a végső egyenletrendszer v−re és γ6<br />
− ra :<br />
( EIv′′ )′′ −( F13 γ′ 6) ′′ − q2 = ( J3vɺɺ<br />
′)′ −( I13γɺɺ 6)<br />
′ −mvɺɺ<br />
, (12.33)<br />
( F v′′ )′ −( F γ ′ )′ + F γ = I vɺɺ ′ − I γɺɺ . (12.34)<br />
13 33 6 44 6 13 33<br />
Az egyenletek tényleges megoldásai természetesen g<br />
3<br />
felvételétől függenek.<br />
12.1 Példa: Harmadfokú nyírási modell<br />
Vegyük fel g<br />
3<br />
függvényét egy harmadfokú polinom formájában (itt ci<br />
-k ismeretlen<br />
állandók):<br />
2 3<br />
g3 = c1 y + c2 y + c3<br />
y . (12.35)<br />
Az egyszerűség kedvéért tételezzünk fel izotróp, prizmatikus gerendát négyszög<br />
keresztmetszettel és h magassággal. Fogadjuk el továbbá, hogy a felső és alsó élen<br />
nincsenek megoszló nyíróerők, így<br />
σ = τ = . (12.36)<br />
12 12<br />
0<br />
y=±<br />
h / 2<br />
Ebből az következik, hogy (figyelembe véve az előző pontban σ12<br />
A<br />
6<br />
g<br />
3, y y =± h / 2<br />
-re felírt képletet):<br />
= 0 . (12.37)<br />
γ nyírási szögelfordulás definíciójából adódik, hogy ε<br />
12<br />
= γ<br />
6<br />
, ebből pedig az<br />
adódik, hogy: g = 3, y<br />
1 .<br />
y = 0<br />
Ezeket a feltételeket felhasználva a polinom együtthatóinak számítására, azt kapjuk,<br />
hogy:<br />
c 4 4 3<br />
1<br />
1, c 2<br />
0, c −<br />
= =<br />
3<br />
= ⇒<br />
2 3<br />
2<br />
3h<br />
g = y −<br />
3h<br />
y .<br />
(12.38)<br />
A függvényt most már be lehet írni az előzőekben megadott egyenletekbe az eltolódás<br />
és a nyírási szögelfordulás meghatározásához.<br />
2D Timoshenko 181 -modell („lineáris nyírási modell”).<br />
A Timoshenko-modell a nyírási alakváltozásokat konstansnak tételezi fel, így egy metszetben<br />
az eredő nyíróerő:<br />
F2 = ∫ σ<br />
12<br />
dA= kγ6GA<br />
, ε<br />
12<br />
=γ<br />
6<br />
. (12.39)<br />
A<br />
Itt k egy korrekciós tényező, γ<br />
6<br />
pedig egy (Timoshenko javasolta) átlagos, jellemző nyírási<br />
alakváltozás. A nyírási alakváltozási energia ebben az esetben:<br />
1 1 2<br />
Enyírás<br />
= F2 γ<br />
6<br />
= kγ 6GA<br />
. (12.40)<br />
2 2<br />
Vizsgáljuk meg most részletesebben k és γ<br />
6<br />
jelentését. Számítsuk ki először a nyíróerő és az<br />
alakváltozási energia értékét másféleképpen, a geometriai egyenletek szolgáltatta<br />
összefüggések segítségével:<br />
181 Sztyepán Prokofjevics Tyimosenko (angol névváltozatban: Stephen P. Timoshenko) (1878 – 1972)<br />
ukrán származású mérnök, a modern mérnöki mechanika megteremtőinek egyike.<br />
10.06.20. 194<br />
y=0