26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

A következő mozgásjellemző a gyorsulás függvénye. Ha itt is az anyagi idő szerinti deriváltat<br />

használjuk, akkor az eredmény a következő:<br />

2<br />

∂v( X, t) ∂ u( X, t)<br />

a( X, t)<br />

= vɺ = = . (1.5)<br />

2<br />

∂t<br />

∂t<br />

A gyorsulás-függvény számítását megadjuk arra az esetre is, amikor a sebességfüggvényt<br />

térbeli koordinátákkal fejezték ki.<br />

Ilyen esetben a térbeli koordinátákkal felírt v( x,t ) sebességfüggvényt először a Lagrangekoordináták<br />

segítségével kell megadni, ehhez pedig az x =Φ( X,t ) transzformáló függvényt<br />

használjuk. Így az új alak: v ( Φ ( X , t ),<br />

t ) , és most már alkalmazhatjuk az anyagi idő szerinti<br />

deriválást, figyelembe véve a láncszabály szerinti deriválást:<br />

Dv<br />

i ( x , t) ∂v i ( x, t) ∂v i ( x, t) ∂Φ<br />

j ( X , t)<br />

∂v i<br />

∂v i<br />

= + = + v<br />

Dt ∂t ∂x ∂t ∂t ∂x<br />

j<br />

j<br />

j<br />

, (1.6)<br />

A ∂v<br />

/ ∂ t tagot hívják térbeli idő szerinti deriváltnak. Tenzor alakban is felírjuk ugyanezt a<br />

deriválást:<br />

i<br />

( ) ∂ ( )<br />

Dv x, t v x, t ∂v<br />

= + v⋅∇ v = + v⋅( grad v)<br />

T<br />

. (1.7)<br />

Dt ∂t ∂t<br />

Példaként megadjuk a sebességfüggvény (bal) gradiensének tenzorát kétdimenziós esetre<br />

részletesen is (háromdimenziós esetre ugyanilyen módon számítható):<br />

T ⎡vx, x vy,<br />

x ⎤<br />

∇ v = ( grad v)<br />

= ⎢ ⎥ .<br />

(1.8)<br />

⎢⎣<br />

vx, y vy,<br />

y ⎥⎦<br />

Megjegyezzük, hogy ez a számítási módszer általánosítható: ha például egy térbeli<br />

f x, t skalár, vagy egy (ugyancsak Euler-változókat használó)<br />

koordinátákkal felírt ( )<br />

σ ( x, t)<br />

tenzor deriválását kell elvégezni, az anyagi idő szerinti deriváltak a következők<br />

i j<br />

lesznek:<br />

Df ∂f ∂f ∂f ∂f<br />

= + vi<br />

= + v ⋅∇ f = + v ⋅grad f ,<br />

Dt ∂t ∂x ∂t ∂t<br />

i<br />

Dσ i j ∂ σ i j i j σ<br />

σ<br />

v<br />

∂ σ<br />

= + k = ∂ + v ⋅∇ σ = ∂ + v ⋅grad σ.<br />

Dt ∂t ∂x ∂t ∂t<br />

Deformációgradiens 6 -tenzor:<br />

k<br />

(1.9)<br />

(1.10)<br />

A nemlineáris mechanika alakváltozás- és feszültségtenzorainak előállításához szükségünk<br />

lesz a Lagrange- és az Euler-koordináták közötti differenciális kapcsolatra. Ezt az<br />

összefüggést<br />

∂Φ<br />

∂x<br />

T<br />

F = = = ( ∇<br />

0Φ) = grad Φ<br />

(1.11)<br />

∂X<br />

∂X<br />

alakban szokták megadni, ahol a nabla operátor „nulla” indexe az anyagi koordináták szerinti<br />

deriválásra utal 7 . Az F tenzort deformációgradiens-tenzornak hívják, matematikailag ez a<br />

6 Egyes könyvekben alakváltozás-gradiensnek is nevezik.<br />

10.06.20. 7

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!