MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
ahol<br />
∂RO′<br />
/ ∂ x = (1 + e1 ) i1<br />
. (13.68)<br />
Az előbb említett i 1ɶértékét is ki tudjuk számítani ezeknek a helyzetvektoroknak a<br />
segítségével:<br />
RB′ -R<br />
A′ 1<br />
iɶ<br />
= = ⎡<br />
1<br />
( 1 + e1 + zk1)<br />
i1 + zk61i<br />
⎤<br />
2 ,<br />
A′ B′<br />
τɶ<br />
⎣ ⎦<br />
(13.69)<br />
ahol<br />
2 2<br />
1 1 zk61<br />
τ ɶ = (1 + e zk ) + ( ) . (13.70)<br />
Megjegyezzük, hogy ha a lokális elmozdulásokból keletkező lokális elfordulások hatása<br />
elhanyagolható, akkor az egységvektor képlete egyszerűsödik:<br />
1 i ⎡<br />
0 0<br />
1 ( 1 e 1 zk 1 ) i 1 zk 61 i ⎤<br />
ɶ = ⎢ + + + 2<br />
τ ⎣ ⎥⎦<br />
. (13.71)<br />
Ez az egyszerűsítés lényegében a kis alakváltozások hatásának elfogadását jelenti.<br />
Ha az egységvektorra és elmozdulás-deriváltra kapott képleteket behelyettesítjük az ε 11<br />
alakváltozásra felírt összefüggésbe, akkor a következőt kapjuk:<br />
1+ e1 + zk1<br />
0 0 0 0<br />
ε 11 = (( u, x − vk5 + wk1 ) T11 + ( v, x + uk5 + wk61)<br />
T12<br />
+ (13.72)<br />
ττɶ<br />
0 0 zk61<br />
0 0 0 0<br />
+ ( w, x −uk1 − vk61) T13 + zk1 + T11 ) + (( u, x − vk5 + wk1 ) T21 + ( v, x + uk5 + wk61)<br />
T22<br />
+<br />
ττɶ<br />
0 0 0<br />
1+ e1 + zk1<br />
+ ( w, x −uk1 − vk61) T23 + zk61 + T21) −i ⋅ j + j ⋅i<br />
− 1=<br />
1ɶ 1ɶ 1ɶ 1ɶ [ 1+ e1 + zk1<br />
] +<br />
ττɶ<br />
zk61 τɶ<br />
+ [(1 + e1 ) i1 ⋅ i2 + zk61]<br />
− 1= −1.<br />
ττɶ<br />
τ<br />
Sorfejtés és elhanyagolások után az alábbi egyszerűsített változatát szokás használni a fenti<br />
képletnek:<br />
0<br />
ε = e + z k − ( 1+<br />
e k . (13.73)<br />
[ ]<br />
11 1 1 1)<br />
Megjegyezzük, hogy ebben az egyszerűsített változatban nem szerepel<br />
10.06.20. 213<br />
1<br />
~<br />
k , így a ξ és ξ<br />
tengelyek menti tengelyirányú alakváltozások megegyeznek ( i ~ = i1). Az ( 1+ e1<br />
) tényezőre<br />
azért van szükség, mert k1<br />
nem valódi görbület ( k viszont igen), és ε 11 − t a deformálatlan<br />
hosszhoz viszonyítva definiáltuk. Ha e 1 kicsiny ( 1+ e 1 ≅ 1), akkor a most felírt redukált alak<br />
még tovább egyszerűsíthető:<br />
0<br />
ε = e + z(<br />
k − ) . (13.74)<br />
11 1 1 k1<br />
Mivel a merevtestszerű mozgásokból nem keletkezik alakváltozás, a ζ tengelyt rögzíteni<br />
lehet, és a hozzá nagyon közeli pontok elmozdulásait az alábbi módon is fel lehet írni:<br />
0<br />
u1 ( x, y,z,t) = u1 ( x, y,t) + z ⎡⎣<br />
Θ2 ( x, y,t) − Θ20<br />
( x, y ) ⎤⎦<br />
,<br />
0<br />
2 ( ) =<br />
2 ( ) − ⎡⎣<br />
Θ1 ( ) − Θ10<br />
( )<br />
0<br />
u3 ( x, y,z,t) = u3<br />
( x, y,t ) .<br />
0<br />
Ezekben az egyenletekben ( i = 1, 2,3)<br />
u x, y,z,t u x, y,t z x, y,t x, y ⎤⎦<br />
,<br />
0<br />
1<br />
1<br />
0<br />
61<br />
(13.75)<br />
u i azoknak a referenciapontoknak a lokális<br />
koordinátarendszerhez viszonyított elmozdulásait jelenti, amelyek a referenciafelületen<br />
vannak. Θ1 és Θ2<br />
a megfigyelt héjelem ξ és η tengelyekhez viszonyított elfordulásait