MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
Az itteni<br />
∫ ∫<br />
⎡∆S : δ E + S : ∆( δ E ) ⎤ dV = g ⋅δ u dV +<br />
( m + 1) ( m + 1) ( m ) ( m + 1)<br />
∗<br />
⎣ n+ 1 n+ 1 n+ 1 n+ 1 ⎦ 0 0, n+<br />
1 0<br />
V0 V0<br />
( m + 1)<br />
n+<br />
1<br />
+ ∫ t ⋅δu dS − ∫ S : δE<br />
dV .<br />
St<br />
∆S tag az<br />
( n) ( m) ( m)<br />
0n+ 1<br />
n+ 1 n+<br />
1 0<br />
V0<br />
( m+<br />
1)<br />
En<br />
+ 1<br />
∫ D(E) : dE<br />
kifejezés<br />
( m)<br />
En<br />
+ 1<br />
( m)<br />
( m)<br />
( m+<br />
1) ( m+<br />
1)<br />
változatából számítható (itt E<br />
n+ 1<br />
= E(<br />
u<br />
n+<br />
1)<br />
és En+<br />
1<br />
= E(<br />
u<br />
n+<br />
1<br />
) ):<br />
( 1) ( ) ( 1) ( ) ( )<br />
S m +<br />
D m : E m +<br />
∆ = ∆ , ahol D m = D( E<br />
m ) , és<br />
u<br />
( m)<br />
n+ 1<br />
n+ 1 n+ 1 n+ 1 n+ 1 n+<br />
1<br />
-hez tartozó linearizált<br />
( m+<br />
1) ( m+<br />
1)<br />
( m)<br />
( m)<br />
( m+<br />
1)<br />
( m)<br />
∆E = E(<br />
u ) − E(<br />
u ) = E(<br />
u + ∆u<br />
) E(<br />
u ) .<br />
n + 1<br />
n+<br />
1<br />
n+<br />
1 n+<br />
1 n+<br />
1<br />
−<br />
n+<br />
1<br />
A Green-Lagrange-tenzor definíciós képletével kifejezhetjük a fenti egyenletekben<br />
( m+<br />
1)<br />
( + 1)<br />
szereplő ∆(<br />
δE ) alakváltozást. ∆u<br />
m -nek a virtuális elmozdulások tétele<br />
n+<br />
1<br />
segítségével történő meghatározása után<br />
( m+<br />
1)<br />
n+<br />
1<br />
n+<br />
1<br />
u is számítható, majd ezt követően<br />
( m+<br />
1)<br />
n+<br />
1<br />
E számítása következik, végül a feszültségtenzort módosítjuk:<br />
( m+<br />
1)<br />
En<br />
+ 1<br />
( m+<br />
1) (0) (0) ( Sn<br />
) (0) ( Sn<br />
)<br />
n+ 1<br />
=<br />
n+ 1<br />
+ ( : d , ahol<br />
n+ 1<br />
=<br />
n<br />
,<br />
n+<br />
1<br />
=<br />
n<br />
∫<br />
S S D E) E E E S S<br />
(0)<br />
En<br />
+ 1<br />
Megjegyezzük, hogy a feszültségmódosítás integrál-kifejezését szokás<br />
trapézszabállyal közelíteni:<br />
( m+<br />
1)<br />
En<br />
+ 1<br />
1 (0) ( m+ 1) ( m+<br />
1) (0) (0)<br />
(0) ( m+<br />
1)<br />
( m+<br />
1)<br />
∫ D( E) : dE≈ ( Dn 1<br />
+ Dn 1 ):( En 1<br />
−En<br />
1)<br />
, D ( ), ( )<br />
2<br />
+ + + + n+ 1<br />
= D En+<br />
1<br />
Dn+<br />
1<br />
= D En+<br />
1<br />
.<br />
(0)<br />
En<br />
+ 1<br />
A virtuális erők tétele 109<br />
Fontos különbség az előző tételhez képest, hogy a virtuális erők tétele csak kis elmozdulások<br />
esetén alkalmazható (az anyagmodellek természetesen tetszőlegesek lehetnek). Ezért most<br />
nem írjuk fel újból az előadás elején az „ismétlés” pontban megadott tételt, de egy példában<br />
kitérünk egy lehetséges alkalmazására.<br />
8.3 Példa<br />
Vizsgáljuk meg az ábrán látható, belső nyomással terhelt vastag falú hengert, és határozzuk<br />
meg annak a belső nyomásnak az értékét, amelynek hatására ismert értékű sugárirányú<br />
eltolódás jön létre. Az ábra egy teljesen általános terhelést mutat, jelen példában azonban<br />
csak a belső nyomás hatását vizsgáljuk.<br />
109 A virtuális erők tételét először a kiváló francia mérnök és fizikus, Benoit Paul Emile Clapeyron<br />
(1799 – 1864) fogalmazta meg. Clapeyron évtizedeken keresztül volt Gabriel Lamé barátja és<br />
munkatársa, nagyon sok mérnöki feladaton dolgoztak közösen. Lamé híres szilárdságtani könyvében<br />
(„Lecons sur la Théorie Mathámatique de l’Élasticité des Corps Solides, Párizs, 1852”) közli<br />
Clapeyron levezetéseit, megjegyezve, hogy a módszert Clapeyron jóval korábban dolgozta ki, de ez<br />
a tétel első publikációja.<br />
10.06.20. 125