26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

Az eltolódás és elfordulás közötti (zárójelben lévő kifejezésből adódó) kapcsolati<br />

egyenlet csak akkor igaz, ha mozgás kicsiny, hiszen ilyen esetben cos θ ≈ 1 és v = l θ .<br />

Minden más esetben nem kompatibilisek egymással a tétel alapján vizsgálható<br />

elmozdulások.<br />

c./ Castigliano második tétele<br />

Ez az eljárás – a virtuális erők tételéhez hasonlóan – arra alkalmas, hogy egy statikai<br />

terhekkel, előírt deformációkkal és támaszmozgásokkal terhelt, rugalmas anyagú<br />

szerkezet valamely pontjában a létrejövő eltolódás- vagy elfordulásvektor tetszőleges<br />

irányú komponensét meghatározzuk.<br />

Jelölje például P1 , P2<br />

,......, P<br />

m<br />

a szerkezetre ható koncentrált terheket 229 . A terhek<br />

támadáspontjai a terheletlen, deformálatlan állapothoz képest elmozdulhatnak. Jelölje<br />

a továbbiakban u1, u2,......, u<br />

m<br />

a támadáspontokban a terheknek megfelelő irányú<br />

elmozdulás-komponenseket 230 .<br />

A szerkezet statikailag határozott vagy határozatlan egyaránt lehet. A reakciókat<br />

jelölje R1 , R2,.., Rn , Rn+ 1,...,<br />

Rn+ r<br />

, ahol r a statikai határozatlanság foka, n pedig annyi,<br />

ahány független egyensúlyi egyenlet írható fel az adott szerkezetnél (például általános<br />

síkbeli erőrendszer esetén n=3 , általános térbeli erőrendszernél pedig n=6).<br />

Az R1 , R2<br />

,.., R<br />

n<br />

reakciók legyenek olyanok, hogy statikailag határozott megtámasztást<br />

biztosítsanak (ez lényegében egy statikailag határozott „törzstartó” felvételének<br />

tekinthető), R ,..., 1<br />

R pedig az r darab „redundáns” reakció. A támaszoknál<br />

n+ n+ r<br />

legyenek adottak az előírt eɶ 1, eɶ 2,...., eɶ n, eɶ n+ 1,....,<br />

eɶ n+<br />

r<br />

támaszmozgások 231 . Célunk a P<br />

i<br />

teher támadáspontjánál létrejövő u<br />

i<br />

elmozdulás meghatározása.<br />

A terheletlen állapothoz viszonyított kiegészítő potenciált a P1 , P2<br />

,......, P<br />

m<br />

statikai<br />

terhek és az R ,..., n+ 1<br />

Rn+ r<br />

redundánsok, mint független változók függvényében<br />

írhatjuk fel (a törzstartó reakcióit a statikai terhekből és a redundánsokból egyensúlyi<br />

egyenletek segítségével ki tudjuk fejezni):<br />

Π ɶ = Πɶ ( P,..., P , R ,...., R )<br />

(F.105)<br />

1 m n+ 1 n+<br />

r<br />

Vizsgáljuk meg, hogyan változik a külső és belső kiegészítő potenciál, ha a P<br />

i<br />

terhet<br />

∆P i<br />

-vel megváltoztatjuk. A keresett állapothoz tartozó u<br />

i<br />

elmozdulás a ∆ Pi<br />

tehernövekményen ui<br />

∆ Pi<br />

kiegészítő munkát végez. A törzstartó reakcióin, amelyek<br />

∆R1 , ∆R2,..., ∆ Rn<br />

mértékben változnak meg azért, hogy a megváltozott teherrel fenn<br />

tudják tartani az egyensúlyt, az előírt támaszmozgások végeznek kiegészítő munkát,<br />

így a külső potenciál növekménye:<br />

k i i j j<br />

j=<br />

1<br />

n<br />

∑<br />

∆Π ɶ =−u ∆P − eɶ ∆R<br />

(F.106)<br />

229 Megjegyezzük, hogy a tétel megoszló terhekre is általánosítható, de ezzel most az egyszerűség<br />

kedvéért nem foglalkozunk.<br />

230 Ha P<br />

i<br />

erő, akkor u<br />

i<br />

eltolódást, ha pedig P<br />

i<br />

nyomaték, akkor u<br />

i<br />

elfordulást jelent.<br />

231 Mint látni fogjuk, a „törzstartó” támaszainál ezeknek zérus értékűeknek kell lenniük ahhoz, hogy<br />

a tétel érvényes legyen.<br />

10.06.20. 272

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!