MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
Az eltolódás és elfordulás közötti (zárójelben lévő kifejezésből adódó) kapcsolati<br />
egyenlet csak akkor igaz, ha mozgás kicsiny, hiszen ilyen esetben cos θ ≈ 1 és v = l θ .<br />
Minden más esetben nem kompatibilisek egymással a tétel alapján vizsgálható<br />
elmozdulások.<br />
c./ Castigliano második tétele<br />
Ez az eljárás – a virtuális erők tételéhez hasonlóan – arra alkalmas, hogy egy statikai<br />
terhekkel, előírt deformációkkal és támaszmozgásokkal terhelt, rugalmas anyagú<br />
szerkezet valamely pontjában a létrejövő eltolódás- vagy elfordulásvektor tetszőleges<br />
irányú komponensét meghatározzuk.<br />
Jelölje például P1 , P2<br />
,......, P<br />
m<br />
a szerkezetre ható koncentrált terheket 229 . A terhek<br />
támadáspontjai a terheletlen, deformálatlan állapothoz képest elmozdulhatnak. Jelölje<br />
a továbbiakban u1, u2,......, u<br />
m<br />
a támadáspontokban a terheknek megfelelő irányú<br />
elmozdulás-komponenseket 230 .<br />
A szerkezet statikailag határozott vagy határozatlan egyaránt lehet. A reakciókat<br />
jelölje R1 , R2,.., Rn , Rn+ 1,...,<br />
Rn+ r<br />
, ahol r a statikai határozatlanság foka, n pedig annyi,<br />
ahány független egyensúlyi egyenlet írható fel az adott szerkezetnél (például általános<br />
síkbeli erőrendszer esetén n=3 , általános térbeli erőrendszernél pedig n=6).<br />
Az R1 , R2<br />
,.., R<br />
n<br />
reakciók legyenek olyanok, hogy statikailag határozott megtámasztást<br />
biztosítsanak (ez lényegében egy statikailag határozott „törzstartó” felvételének<br />
tekinthető), R ,..., 1<br />
R pedig az r darab „redundáns” reakció. A támaszoknál<br />
n+ n+ r<br />
legyenek adottak az előírt eɶ 1, eɶ 2,...., eɶ n, eɶ n+ 1,....,<br />
eɶ n+<br />
r<br />
támaszmozgások 231 . Célunk a P<br />
i<br />
teher támadáspontjánál létrejövő u<br />
i<br />
elmozdulás meghatározása.<br />
A terheletlen állapothoz viszonyított kiegészítő potenciált a P1 , P2<br />
,......, P<br />
m<br />
statikai<br />
terhek és az R ,..., n+ 1<br />
Rn+ r<br />
redundánsok, mint független változók függvényében<br />
írhatjuk fel (a törzstartó reakcióit a statikai terhekből és a redundánsokból egyensúlyi<br />
egyenletek segítségével ki tudjuk fejezni):<br />
Π ɶ = Πɶ ( P,..., P , R ,...., R )<br />
(F.105)<br />
1 m n+ 1 n+<br />
r<br />
Vizsgáljuk meg, hogyan változik a külső és belső kiegészítő potenciál, ha a P<br />
i<br />
terhet<br />
∆P i<br />
-vel megváltoztatjuk. A keresett állapothoz tartozó u<br />
i<br />
elmozdulás a ∆ Pi<br />
tehernövekményen ui<br />
∆ Pi<br />
kiegészítő munkát végez. A törzstartó reakcióin, amelyek<br />
∆R1 , ∆R2,..., ∆ Rn<br />
mértékben változnak meg azért, hogy a megváltozott teherrel fenn<br />
tudják tartani az egyensúlyt, az előírt támaszmozgások végeznek kiegészítő munkát,<br />
így a külső potenciál növekménye:<br />
k i i j j<br />
j=<br />
1<br />
n<br />
∑<br />
∆Π ɶ =−u ∆P − eɶ ∆R<br />
(F.106)<br />
229 Megjegyezzük, hogy a tétel megoszló terhekre is általánosítható, de ezzel most az egyszerűség<br />
kedvéért nem foglalkozunk.<br />
230 Ha P<br />
i<br />
erő, akkor u<br />
i<br />
eltolódást, ha pedig P<br />
i<br />
nyomaték, akkor u<br />
i<br />
elfordulást jelent.<br />
231 Mint látni fogjuk, a „törzstartó” támaszainál ezeknek zérus értékűeknek kell lenniük ahhoz, hogy<br />
a tétel érvényes legyen.<br />
10.06.20. 272