26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

A képletben az F tenzor a szorzat bal oldalán szerepel. Itt is pontosabb név a „deformációs”<br />

tenzor. A b tenzor használatával az e Almansi-Hamel-tenzor az alábbi formát ölti:<br />

1 1<br />

e= ( I -b − ) . (2.20)<br />

2<br />

Az e és b közös neve: térbeli alakváltozás-tenzorok. Megjegyezzük, hogy az itt bemutatott<br />

változatokat elsősorban a polimerek mechanikájában és a biomechanikában alkalmazzák.<br />

Kis alakváltozások<br />

Kis alakváltozások esetén az alakváltozások másodrendű tenzorát ε -nal jelölik. Ez a tenzor<br />

az eddigiekből a legegyszerűbben a Green-Lagrange-tenzor másodrendű elemeinek<br />

elhanyagolásával állítható elő. Mivel kis alakváltozások esetén a Lagrange-koordináták<br />

megegyeznek az Euler-koordinátákkal, az egyszerűség kedvéért ebben az esetben nagy X<br />

helyett általában kis x szimbólumot használunk.<br />

A tenzor főátlóbeli elemei a fajlagos mérnöki nyúlásokat, az alsó- és felső háromszög elemei<br />

pedig a mérnöki szögtorzulásokat jelölik. A 2.21 alatti egyenletnél a második mátrixban<br />

minden egyes elemet a hozzá rendelhető geometriai egyenlettel adtunk meg (összevetve<br />

ezeket a korábban hasonló módon bemutatott Green-Lagrange-tenzor elemeivel, azonnal<br />

észrevehető a másodrendű hatások elhanyagolása):<br />

⎡<br />

1 1<br />

∂u 1 ⎛ ∂u ∂v ⎞ 1 ∂u ∂w<br />

⎤<br />

⎡ ⎤<br />

⎛ ⎞<br />

⎢<br />

⎜ + ⎟ ⎜ + ⎟⎥<br />

⎢ ε<br />

x<br />

γ<br />

x y<br />

γ<br />

x z<br />

2 2 ⎥ ⎢<br />

∂x 2 ⎝ ∂y ∂x ⎠ 2 ⎝ ∂z ∂x<br />

⎠⎥<br />

⎢ ⎥<br />

1 1 ⎢ 1 ⎛ ∂v ∂u ⎞ ∂v 1 ⎛ ∂v ∂w<br />

⎞⎥<br />

ε = ⎢ γ<br />

y x<br />

ε<br />

y<br />

γ ⎥<br />

y z<br />

= ⎢ ⎜ + ⎟ ⎜ + ⎟⎥<br />

. (2.21/a)<br />

⎢ 2 2 ⎥ ⎢ 2 ⎝ ∂x ∂y ⎠ ∂y 2 ⎝ ∂z ∂y<br />

⎠⎥<br />

⎢<br />

1 1<br />

⎥ ⎢ ⎥<br />

⎢ γ 1 w u 1 w v w<br />

z x<br />

γ ⎥ ⎛ ∂ ∂ ⎞ ⎛ ∂ ∂ ⎞ ∂<br />

z y<br />

ε<br />

z ⎢<br />

⎥<br />

⎣⎢ 2 2 ⎦⎥ ⎜ + ⎟ ⎜ +<br />

⎢ ⎟<br />

⎣ 2 ⎝ ∂x ∂z ⎠ 2 ⎝ ∂y ∂z ⎠ ∂z<br />

⎥<br />

⎦<br />

Ugyanez az összefüggés az elmozdulások (illetve az elmozdulás-gradiens tenzor)<br />

segítségével tömörebb alakban:<br />

1 T 1<br />

T<br />

ε = (( ∇ u) +∇ u ) = ( H + H ).<br />

(2.21/b)<br />

2 2<br />

Megjegyezzük, hogy az építőmérnöki feladatok nagy részében a kis alakváltozások<br />

megfelelő közelítést jelentenek, ezért ezt a tenzort sokszor használjuk különféle mechanikai<br />

számításokban. Néhány (részben emlékeztető jellegű) megjegyzés:<br />

- A tenzor egyes elemeinek mechanikai jelentésével már a BSc Szilárdságtanban<br />

4 alatt említett tankönyv vonatkozó részeit).<br />

foglalkoztunk (lásd a [ ]<br />

- Az ε tenzor komponenseit gyakran másféleképpen jelölik. A szakirodalomban<br />

szokásos, és egyes fejezetekben általunk is használt egyéb felírási módok:<br />

⎡ε xx<br />

ε<br />

x y<br />

ε ⎤ ⎡<br />

x z<br />

ε<br />

11<br />

ε<br />

12<br />

ε ⎤<br />

13<br />

⎢ ⎥ ⎢ ⎥<br />

ε = ⎢ε y x<br />

ε<br />

y<br />

ε<br />

y z ⎥ = ⎢ε 21<br />

ε<br />

22<br />

ε<br />

23 ⎥ .<br />

⎢ ⎥ ⎢ ⎥<br />

⎣ε z x<br />

ε<br />

z y<br />

ε<br />

z ⎦ ⎣ε 31<br />

ε<br />

32<br />

ε<br />

33 ⎦<br />

A különböző jelölési módok egymás közötti cseréjekor a szögtorzulásoknál<br />

mindig ügyelnünk kell az ½-es szorzó figyelembevételére, a Voigt-féle<br />

kinematikus szabály (lásd a Függeléket) pontosan ennek betartására születetett.<br />

10.06.20. 21

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!