MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
A képletben az F tenzor a szorzat bal oldalán szerepel. Itt is pontosabb név a „deformációs”<br />
tenzor. A b tenzor használatával az e Almansi-Hamel-tenzor az alábbi formát ölti:<br />
1 1<br />
e= ( I -b − ) . (2.20)<br />
2<br />
Az e és b közös neve: térbeli alakváltozás-tenzorok. Megjegyezzük, hogy az itt bemutatott<br />
változatokat elsősorban a polimerek mechanikájában és a biomechanikában alkalmazzák.<br />
Kis alakváltozások<br />
Kis alakváltozások esetén az alakváltozások másodrendű tenzorát ε -nal jelölik. Ez a tenzor<br />
az eddigiekből a legegyszerűbben a Green-Lagrange-tenzor másodrendű elemeinek<br />
elhanyagolásával állítható elő. Mivel kis alakváltozások esetén a Lagrange-koordináták<br />
megegyeznek az Euler-koordinátákkal, az egyszerűség kedvéért ebben az esetben nagy X<br />
helyett általában kis x szimbólumot használunk.<br />
A tenzor főátlóbeli elemei a fajlagos mérnöki nyúlásokat, az alsó- és felső háromszög elemei<br />
pedig a mérnöki szögtorzulásokat jelölik. A 2.21 alatti egyenletnél a második mátrixban<br />
minden egyes elemet a hozzá rendelhető geometriai egyenlettel adtunk meg (összevetve<br />
ezeket a korábban hasonló módon bemutatott Green-Lagrange-tenzor elemeivel, azonnal<br />
észrevehető a másodrendű hatások elhanyagolása):<br />
⎡<br />
1 1<br />
∂u 1 ⎛ ∂u ∂v ⎞ 1 ∂u ∂w<br />
⎤<br />
⎡ ⎤<br />
⎛ ⎞<br />
⎢<br />
⎜ + ⎟ ⎜ + ⎟⎥<br />
⎢ ε<br />
x<br />
γ<br />
x y<br />
γ<br />
x z<br />
2 2 ⎥ ⎢<br />
∂x 2 ⎝ ∂y ∂x ⎠ 2 ⎝ ∂z ∂x<br />
⎠⎥<br />
⎢ ⎥<br />
1 1 ⎢ 1 ⎛ ∂v ∂u ⎞ ∂v 1 ⎛ ∂v ∂w<br />
⎞⎥<br />
ε = ⎢ γ<br />
y x<br />
ε<br />
y<br />
γ ⎥<br />
y z<br />
= ⎢ ⎜ + ⎟ ⎜ + ⎟⎥<br />
. (2.21/a)<br />
⎢ 2 2 ⎥ ⎢ 2 ⎝ ∂x ∂y ⎠ ∂y 2 ⎝ ∂z ∂y<br />
⎠⎥<br />
⎢<br />
1 1<br />
⎥ ⎢ ⎥<br />
⎢ γ 1 w u 1 w v w<br />
z x<br />
γ ⎥ ⎛ ∂ ∂ ⎞ ⎛ ∂ ∂ ⎞ ∂<br />
z y<br />
ε<br />
z ⎢<br />
⎥<br />
⎣⎢ 2 2 ⎦⎥ ⎜ + ⎟ ⎜ +<br />
⎢ ⎟<br />
⎣ 2 ⎝ ∂x ∂z ⎠ 2 ⎝ ∂y ∂z ⎠ ∂z<br />
⎥<br />
⎦<br />
Ugyanez az összefüggés az elmozdulások (illetve az elmozdulás-gradiens tenzor)<br />
segítségével tömörebb alakban:<br />
1 T 1<br />
T<br />
ε = (( ∇ u) +∇ u ) = ( H + H ).<br />
(2.21/b)<br />
2 2<br />
Megjegyezzük, hogy az építőmérnöki feladatok nagy részében a kis alakváltozások<br />
megfelelő közelítést jelentenek, ezért ezt a tenzort sokszor használjuk különféle mechanikai<br />
számításokban. Néhány (részben emlékeztető jellegű) megjegyzés:<br />
- A tenzor egyes elemeinek mechanikai jelentésével már a BSc Szilárdságtanban<br />
4 alatt említett tankönyv vonatkozó részeit).<br />
foglalkoztunk (lásd a [ ]<br />
- Az ε tenzor komponenseit gyakran másféleképpen jelölik. A szakirodalomban<br />
szokásos, és egyes fejezetekben általunk is használt egyéb felírási módok:<br />
⎡ε xx<br />
ε<br />
x y<br />
ε ⎤ ⎡<br />
x z<br />
ε<br />
11<br />
ε<br />
12<br />
ε ⎤<br />
13<br />
⎢ ⎥ ⎢ ⎥<br />
ε = ⎢ε y x<br />
ε<br />
y<br />
ε<br />
y z ⎥ = ⎢ε 21<br />
ε<br />
22<br />
ε<br />
23 ⎥ .<br />
⎢ ⎥ ⎢ ⎥<br />
⎣ε z x<br />
ε<br />
z y<br />
ε<br />
z ⎦ ⎣ε 31<br />
ε<br />
32<br />
ε<br />
33 ⎦<br />
A különböző jelölési módok egymás közötti cseréjekor a szögtorzulásoknál<br />
mindig ügyelnünk kell az ½-es szorzó figyelembevételére, a Voigt-féle<br />
kinematikus szabály (lásd a Függeléket) pontosan ennek betartására születetett.<br />
10.06.20. 21